(Kiküldött munkatársunk jelenti Texasból.) Bort venni az USA-ban valóban élvezet. Amerika bor-szupermarketje a családi tulajdonban lévő Total Wine hálózat. Ennek az óriáscégnek az Egyesült Államok 21 államában 165 üzlete van. Ezek mindegyikét úgy kell elképzelni, mintha egy méretes Lidl áruház polcai csak borokat, söröket és égetett szeszes italokat kínálnának.
Belépve a boltba az első benyomásunk az, hogy itt meg fogunk fagyni. Texasban különösen divat felturbózni a légkondit, de itt aztán a 17 fokos hőmérséklet tényleg mellbevágja a 40 fokról belépő vásárlót. A második benyomás már az ámulaté, mert itt aztán tényleg szinte minden megtalálható, ami a nemzetközi borvilágon elismerést érdemel. Egy-egy Total Wine üzletben 8000 féle bor, 2500 féle sör és 3000 féle égetett szeszes ital található.
A boltban a borok a termelő államok szerint, valamint a kiemelkedő fajták szerint vannak csoportosítva. A két kiemelt fajta a Chardonnay, illetve a Cabernet Sauvignon. Ezek a bolt hosszanti „főutcáján” egymással szemben sorakoznak nemzetközi szortimentben.
A vásárlás megkönnyítése érdekében a boltban ingyenes katalógus kapható. Ez a tekintélyes, 320 oldalas A4 formátumú kiadvány egy valóságos kis borászati lexikon, áttekinti az egyes szőlőfajtákat, a borkészítés alapjait, az egyes bortermelő országokat, borvidékeket, valamint a jelentősebb termelőket, sőt 1998 és 2013 között még az évjáratokat is minősíti. A fontosnak tartott fehérszőlő-fajtáknál a Chardonnay, a Chenin Blanc, a Gewürztraminer, a Muskotály, a Szürkebarát, a Rizling, a Sauvignon Blanc, a Viognier jelenti az első vonalat, bár az „other white Grape varieties”, vagyis az „indultak még” kategóriában azért felbukkan a Furmint is. A Furmintról szóló kis fejezet csakis Tokajról szól, és megemlíti, hogy ez a szőlőfajta száraz, valamint késői szüret, illetve aszú formájában is szép borokat ad nálunk, melyekből egyre többet forgalmaznak az USA-ban. (Ezek szerint volt azért valami hozadéka a Furmint-évnek!)
A világ borászatáról alkotott képhez, amit ez a katalógus tükröz, természetesen nem érthetünk mindenben egyet, hiszen nézzünk, hogyan is súlyozzák a témák fontosságát – egyenes arányban a kapható tételek számával. A borvidékek bemutatása során Bordeaux a nyitó téma a maga kereken 30 oldalával. A kiadvány a 48. oldaltól a 126.-ig foglalkozik Franciaországgal. Aztán jönnek a többi európai országok Olaszországtól Ausztriáig, amivel el is érkezünk a 203-ik oldalig. Azután még a Románia és Bulgária zárja kontinensünk borászatának bemutatását. Romániáról tudnunk kell a kiadványból, hogy kelet-Európa legnagyobb bortermelő országává vált a kommunista korszak igáiból kitörve. Ausztria 4 oldalt érdemel, Románia és Bulgária együtt kettőt. Aztán jönnek az USA borvidékei, majd az Újvilág borászatai. Hogy azért teljesen mégse maradjunk ki, a kiadvány legvégén a Dessert Wine kategóriában mégiscsak feltűnünk. Ami megmenti az ország becsületét, az a Chateau Megyer öt-, és hatputtonyos aszúja, valamint késői szürete. Sajnos mindez nem a hazai borászatot, hanem inkább a hazai bormarketinget, bordiplomáciát minősíti, ezek szerint van mit tanuljunk a románoktól.
Csütörtök, péntek, szombat délután szabad, ingyenes kóstoló várja a vásárlót az újabb tételek bemutatása érdekében. És végül egy apró szines a vásárlásról. Hat palackot vásároltunk, erre már némi kedvezmény is jár. A kasszánál meglepődtünk, mert 300 dollár feletti összeg a számlánkon, holott jellemzően 25 dollár körüli árban kapható tételeket helyeztünk a kosarunkba, és így 200 dollár alatti összegre számítottunk. Mint kiderült, az egyik Barolo 130 dollárba került, mely palack valahogy a harmincvalahány dolláros Barolók közé került. Ugyanaz a borászat, csak másik évjárat. Nem árt tehát vigyázni, egyes palackok itt is bekeveredhetnek más tételek közé! (dékányT)