Podmaniczky Péterrel, a Balatonlellei Hegyközség újdonsült elnökével beszélgettünk a Balatonboglári borvidék működéséről és a borászatok közötti összefogásról, valamint személyes tapasztalatairól a szőlész-borász szakma terén. A szakemberrel találkozhatnak az „Ősszel is Balaton” sétáló borkóstolón is!
A borok szeretete édesapámtól jön. Tulajdonképpen beleszülettem ebbe a hivatásba. Bár a középiskolát informatika tagozaton a Veszprémi Vegyipari Szakközépiskolában végeztem el. Ezután egyetemre Keszthelyre felvételiztem, és így agrármérnöki diplomám van, viszont szőlőtermesztésből doktoráltam. A doktori disszertációm témája a D.M.R. technológia volt, tehát a fürtritkítással, fürtfelezéssel, illetve szálvesszőátvágással foglalkoztam. Ez egy nagyon érdekes technika – a nevezéktan szerint szőlőtöppesztéses eljárás –, ami a hosszú szálvesszős metszésmódoknál alkalmazható.
A Podmaniczky Pincészetet édesapám 1979-ben alapította. Eleinte csak hobbiszinten, keresetkiegészítésként működött, de a Balaton közelségének turizmusa miatt elég jó felvevőpiac alakult ki. Így a kilencvenes évekre édesapám már főállásban foglalkozott a pincészettel, én csak besegítek neki a mai napig. Jelenleg húsz hektáron gazdálkodunk, Kőröshegyen és Szóládon vannak ültetvényeink, és számos különböző fajtával dolgozunk, ezek a Rajnai rizling, Chardonnay, Pinot blanc, Sauvignon blanc, Pinot noir, Cabernet, Merlot, Kékfrankos, Olasz rizling és Irsai Olivér, tehát elég széles a spektrum.
A D.M.R. technológia lényege, hogy amikor megtörténik a teljes érés, akkor át kell vágni a terméstartó éves vesszőket, ezáltal a szőlő a szőlőtőkén töpped meg. Ez egyszerre eredményez egy abszolút és egy relatív cukorgyarapodást is, hiszen egyrészt így a levelekből a tápanyag csak a szőlőfürtbe tud áramlani, másrészt a napon meg tudnak töppedni a bogyók. Az így készült borok kissé eltérnek a késői szüretelésűektől, sokkal inkább a töppedt szőlőízek, a gyümölcsjellegek, a fajtára jellemző értékek tudnak bennük megmaradni. A doktori képzéssel párhuzamosan végeztem el az élelmiszermérnök szakot a Corvinus Egyetemen Budapesten.
Korábbi munkahelyemen, a Varga Pincészetnél, a töppedt szőlőből készült Szürkebarát ezzel a technikával készült, a saját borászatomnál viszont nem alkalmazom a D.M.R technológiát. Ennek egészen egyszerűen az az oka, hogy a Balaton környékén nem látok akkora piaci részesedésre lehetőséget édeskés, késői szüretelésű borok esetében, ez sokkal inkább a Tokaji borvidék piaca.
Korábban a hegyközségi elnöki pozíciót Bujdosó Ferenc töltötte be Balatonbogláron, felkérésre vettem át tőle a stafétabotot. Nagy reményekkel állok a munka elé. Korábban más borászatoknál, többek között a Varga Pincészetnél Badacsonyban, valamint a BB-nél Balatonbogláron dolgoztam. Ezután hat-hét évig Budapesten laktam, onnan jártam a Tokaji, Egri és Balatoni borvidékekre. Két éve jöttem vissza Budapestről Boglárra. A Balatonra végleg a koronavírus idején költöztünk vissza, jelenleg a Rádpuszta Szőlőbirtoknál vagyok alkalmazott, emellett besegítek édesapám borászatában, a kőröshegyi Podmaniczky Pincészetben.
(Bozzai Zsófia)
A teljes cikket a Bor és Piac magazin 2023/3. számában olvashatják.
