Sütő Zsolt gondolatai a dunamenti borászok közös lehetőségeiről

suto zsolt e1635353164855

A Strekov 1075 (Strekov Kürt szlovák neve, 1075 a falu első írásos feljegyzésének éve) tulajdonosát kérdeztük a Duna északi kanyarulatának két oldalán tevékenykedő borászok együttműködésének eredményeiről és távlati lehetőségeiről.

Milyen eredménnyel zárult Ön számára a Dunavin nemzetközi borverseny?

Úgy gondolom, hogy az ilyen archaikus módszerekkel – amit magam is képviselek -, régi típusú borokat készítve, nem igazán a megfelelő platform ezeknek a boroknak a megismerésére, hogy versenyeztessük őket. Ezek karakterükben teljesen eltérnek attól az értékrendtől, ami alapján a borok egy borversenyen megítéltetnek. Sokkal alkalmasabb az ilyen tételeket egy nyitott borkóstolón ismertetni, mintsem egy olyan versenyközegben futtatni, ahol esélytelenek, pontosan azon stílus és ízanyag alapján, amit az ilyen technológia hoz. Mivel kívül esik azon a skálán, ami pontozható, és inkább ízlés kérdése, hogy kiknek tetszik s kinek nem, nem érdemes mindenáron egy merev mércéhez méricskélni.

Hogyan értékeli a Dunavin programot, vannak-e érzékelhető fejlemények?

Egy bizonyos hozadékát észrevettem: a kistermelőknek lehetőséget adott arra, hogy egy komoly boranalízisre tegyenek szert. Hiszen a kis, házi termelők nem igazán szoktak az ilyen elemzésekért nemhogy pénzt kiadni, mivel saját fogyasztásra készítenek, de eleve megrendelni sem azokat. Így viszont kaptak egy visszacsatolást, egy információt a saját borukról, ami valószínűleg hasznos lesz számukra, vagy egy új megvilágításba helyezi azokat a borokat, amikett mondjuk tíz éve isznak. Tehát egy edukatív jelleget mindenképpen öltött a szememben a Dunavin projekt.

Milyen együttműködést tud még elképzelni a Duna két oldalán lévő borászok között?

Korábban is említettem, hogy véleményem szerint akkor tudjuk a területet jobban definiálni, ha sokkal több kapocs jön létre. Ez lehet borkóstolás, vagy szakmai szimpózium, akár turisztikai látogatás, de az egyik legfontosabb, amiről kevés szó esik, az a természethű gazdálkodás. A természet nem ismer államhatárokat, határtalanul, sok szálon köti össze, fonja organikus szövetét. Az ember szőtte szövet is csak akkor mutatja meg mintáját, ha a szálak kialakulnak, hiszen nincsen szövet szálak nélkül. Tehát ezeket a kapcsolatokat szépen, kitartó munkával építgetni kell, keresni  közös jót, esetleg a kevésbé jót is, de mindenképpen a kapcsolatépítésen van a hangsúly, ami úgy gondolom, nem történhet meg egyik napról a másikra. A Duna ahogy összekötött, úgy szét is választott minket eddig. Fogjuk hát föl ezt most már kapocsként, hogy ne a határt húzza a Duna vonala, hanem lehetőséget jelentsen egymás jobb megismerésére, s ha ezek a szálak meglesznek, akkor a szövet kidomborodik. 

skhu erdf hu

head composite1 1 1536x273 1

(írta: Hajdu Ferenc
fotó: Pálinkás Eszter – 3 folyó völgye)