A Bor és Piac magazin idén is megszervezi a Balaton Borrégiós borokat bemutató sétáló borkóstolót és mesterkurzust november 7-én szombaton 15 és 21 óra között Balatonalmádiban. A rendezvény fókusza a kulturált borfogyasztás, a borkultúra, valamint a fenntartható borászat népszerűsítése a Balaton Borrégióban.
A rendezvény fő eseménye a sétáló bórkóstoló, ahol szezonon kívüli időpontban találkozhatnak a borkedvelők és bortermelők, valamint a szakma hazai és nemzetközi képviselői. A sétáló borkóstolón 15-20 kiállító borászat kínálatával ismerkedhetnek meg a vendégek, a termelők egy része személyesen lesz jelen az eseményen. A borkóstolót egy mesterkurzus kíséri. Az idei szimpóziumon körüljárjuk a globális felmelegedés hatásait, megnézzük a legnagyobb kihívást jelentő kártevők természetét, ezen kívül az autochton szőlőfajták kerülnek a fókuszba, amelyeket meg is kóstolhatnak a résztvevők. Ezzel együtt a fogyasztói trendekre is fókszálunk, így a „Pezsgő Balaton” címet adtuk a szimpóziumnak.
Az első száz jelentkezőnek tudunk jegyet biztosítani a sétáló borkóstolóra, a mesterkurzusra 40 jegy áll rendelkezésünkre. Jegyvásárlás itt elérhető. A rendezvényen elérhető lesz a Bor és Piac magazin, amely „Nagy fehérborok” Borelemző rovatában számos balatoni bort mutattunk be.
A rendezvény időpontja: 2026. november 7. 15.00- 21.00
Helyszín: Pannónia Kulturális Központ Balatonalmádi, Városház tér 4.
A kiállító borászatok:
Aranysörte Kézműves Borászat
Bődy Családi Szőlőbirtok és Borászat
Csuhajbor
Kállai Borház
LTC – Domaine Les Trois Chênes
Söptei Zsolt Pincészete
Trio Pince
A szakmai konferencia és mesterkurzus időpontja: 2026. november 7. 16.00- 18.00
16:00 Köszöntő, Bozzai Zsófia, főszerkesztő
16:05 – 16:10 Kisfilmek levetítése
16:10 – 16:25
Dékány Tibor: „A globális felmelegedés hatása a szőlőtermesztésre”
A globális felmelegedés ma már erőteljesen befolyásolja mindennapjainkat. Ám mielőtt arról beszélnénk, hogy napjainkban hogyan változik a Föld éghajlata, érdemes egy lépéssel hátrébb lépnünk az időben.
A Föld éghajlata ugyanis soha nem volt állandó. Bolygónk történetét jégkorszakok és melegebb időszakok, lehűlések és felmelegedések váltakozása kíséri. Ezek a változások sokszor nem évtizedekben vagy évszázadokban, hanem tízezrekben és százezrekben mérhető időskálán zajlottak.
Ennek egyik legfontosabb magyarázatát a 20. század első felében egy szerb matematikus és csillagász, Milutin Milanković dolgozta ki. Elmélete szerint a Föld Nap körüli mozgásának bizonyos, rendkívül lassú változásai módosítják azt, hogy bolygónk egyes területei mikor és mennyi napsugárzást kapnak. Ezek a változások hosszú távon képesek hozzájárulni a jégkorszakok és az interglaciális időszakok kialakulásához. Az utóbbi időszakban a felmelegedési folyamat megerősödését emberi tényezők is befolyásolták.
A szőlő az egyik legérzékenyebb növény az éghajlati viszonyok változására. A hőmérséklet, a csapadék, a napsugárzás, a vegetációs időszak hossza, a szélsőséges időjárási események és a vízellátottság együttesen határozzák meg, hogy egy adott termőhelyen milyen szőlőfajta, milyen művelésmód és milyen bortípus lehet sikeres. Mit tehetünk mi ebben a helyzetben? Ma már nem az a kérdés, hogy változik-e a klíma, hanem hogy képesek vagyunk-e mi is vele változni.
16:25 – 16:40
Knolmayer Bence: Inváziós kabócák és az aranyszínű sárgaság a szőlőben
Az utóbbi évtizedekben az idegenhonos, inváziós kabócafajok megjelenése és terjedése egyre jelentősebb növényvédelmi kihívást jelent a hazai szőlőtermesztés számára. Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) és a pöttyös lámpáshordó kabóca (Lycorma delicatula) biológiájának, valamint terjedésének ismerete rendkívül fontos az eredményes védekezéshez.
Különösen nagy figyelmet érdemel az amerikai szőlőkabóca, amely a szőlő aranyszínű sárgaságát (Flavescence dorée) okozó fitoplazma legfontosabb terjesztője. A betegség a szőlő egyik legsúlyosabb növényegészségügyi problémája, amely a fertőzött tőkék leromlásához, jelentős terméskieséshez, valamint nagyszámú tőke pusztulásához vezethet. A betegség korai felismerése komoly kihívást jelent, mivel a kezdeti tünetek könnyen összetéveszthetők a szárazság okozta stressz és a különböző tápanyaghiányok tüneteivel. A szélsőséges időjárási körülmények és az egyre gyakoribb aszályos időszakok tovább nehezíthetik a tünetek egyértelmű felismerését. A fitoplazmás járványok eredményes visszaszorítása komplex, összehangolt növényvédelmi stratégiát igényel, amely a kórokozó, az azt terjesztő rovarok és a fertőzési forrásként szolgáló rezervoár növények együttes kezelésén alapul.
Az idei évben új faj jelent meg hazánkban, ami különös figyelmet érdemel, mivel jelentős károkat okozhat a szőlőültetvényekben, és megtelepedése esetén a meghatározó kártevőjévé válhat a hazai szőlőültetvényeknek.
16:40 – 16:55
Dr. Kovács Barnabás: A bor fenntarthatósági vonatkozásai – Miből áll össze a pincészetek ökológiai lábnyoma?
16:55 – 17:15
Tornai Tamás: Áldás vagy teher? Ősi magyar szőlőfajták jelene és jövője a Somlói Borvidéken/ Balaton Borrégióban”
17:15 – 17:35
Szántai Réka, Szürke barátcsuha – egy régi fajta újjáéledése
Az előadás a Szürke barátcsuha szőlőfajta eredetét, ampelográfiai jellemzőit és történetét mutatja be a fennmaradt feljegyzéseken keresztül. Szó lesz a fajta 20. századi újrafelfedezéséről, a ma ismert ültetvényről, a termesztésével kapcsolatos tapasztalatokról, valamint egy izgalmas, új kutatás eredményeiről is. Az előadást borkóstoló kíséri, amelynek során megismerjük és közösen megvitatjuk a Szürke barátcsuha borának karakterét és sajátosságait, így átfogó képet kapva erről a mára szinte elfeledett szőlőfajtáról.
17:35 – 17:55
Sipőcz Tamás, Quiar Birtok: Természethű borkészítés Balatonfőkajáron
Miben különleges a balatonfőkajári terroir? Spontán erjedt bioborok egy két hektáros kisbirtoktól egy rosé pezsgő, és egy narancsbor példáján keresztül.
Helyszín: Pannónia Kulturális Központ Balatonalmádi, Városház tér 4.
—
A helyszín kiválóan megközelíthető a Balatonalmádi vasútállomástól kb. 3-5 perc sétával, így az esemény végén vonattal is hazautazhatnak a látogatók.

