Budapest belvárosának vannak olyan utcái, amelyek önmagukban is a főváros névjegyei. Ilyen az V. kerületi Zrínyi utca is, amely a Szent István-bazilikát köti össze a Széchenyi térrel, s amelyen nap mint nap turisták ezrei haladnak végig. A történelmi városkép, a pezsgő belvárosi élet és a Duna-part közelsége különleges találkozási ponttá teszi ezt a környéket, ahol a vendéglátásnak nem csupán kiszolgálnia kell a látogatókat, hanem Budapest és Magyarország értékeit is képviselnie kell. Ebben a nyüzsgő környezetben az Abigél Bistro egyszerre kínál új éttermi élményt és fogalmaz meg egy fontos üzenetet: a magyar gasztronómiának van mondanivalója a világnak.
A Zrínyi utca azonban a magyar borkultúra szempontjából is különleges helyszín. Ez a Borászok Borászainak csillagsétánya: a gyalogosburkolatba illesztett csillagok a magyar borászat kiemelkedő személyiségei előtt tisztelegnek. Aki végigsétál itt, nemcsak a főváros egyik legforgalmasabb turistaútvonalán jár, hanem jelképesen a magyar borászat nagyjainak nyomába is lép. Ebben a környezetben nyitott új fejezetet szeptemberben az Abigél Bistro, amely már igényes portáljával is magára vonja a figyelmet. A belépőt kellemes atmoszféra fogadja, a belső tér kialakítása pedig önmagában is figyelemre méltó. Nem mindennapi megoldás, hogy az enteriőr megtervezésére nem belsőépítészt, hanem színházi díszlettervezőt kértek fel. Az eredmény így nem egyszerűen elegáns vendéglátótér, hanem sajátos hangulatú, egyéni karakterrel rendelkező környezet lett.
Az Abigél ráadásul nemcsak elhelyezkedésével kapcsolódik a magyar borkultúrához. Az étterem reflektál a csillagsétány szellemiségére is: kínálatában helyet kapnak a Borászok Borászai borai, így a vendégek a magyar borászat kiemelkedő személyiségeinek munkáival is megismerkedhetnek. A helyszín és a borkínálat találkozása tudatos üzenet: a kortárs magyar gasztronómia és a hazai borkultúra egymást erősítve képes megszólítani a magyar és a külföldi közönséget.
Kiút a Goulash – Langosh világból
A magyar vendéglátás történetében volt idő, amikor a gasztronómia szürkesége, a megszokásokhoz való ragaszkodás és a fantázia hiánya határozta meg a kínálatot. A nyolcvanas évek végétől kibontakozó gasztronómiai megújulás aztán új reményeket ébresztett: úgy érezhettük, hogy a hazai konyha végre visszanyeri rangját, és a nemzetközi színvonalú vendéglátás természetes része lesz a magyar városi életnek.
Az elmúlt évtizedekben valóban sokat fejlődött a hazai gasztronómia. Mégis, ha ma végigsétálunk a legforgalmasabb belvárosi utcákon, gyakran egymást érik a turistáknak szánt, leegyszerűsített étlapokat hirdető „Goulash” és „Langosh” feliratok. Mintha a magyar konyha sokszínűsége és megújulásra való képessége időnként ismét háttérbe szorulna, és a külföldi látogatók számára a magyar gasztronómia néhány közismert fogásra szűkülne.
Éppen ezért örvendetes minden olyan kezdeményezés, amely más utat választ. Az Abigél Bistro ilyen színfolt lett: olyan étterem, amely nem akar lemondani a magyar ízekről, de nem is kíván megállni a hagyományos fogások változatlan újrateremtésénél. Célja, hogy megmutassa, mit jelenthet ma a magyar konyha egy olyan városban, amely egyszerre a hazai vendégek otthona és a világ minden tájáról érkező látogatók találkozóhelye.
A Nonlosotól az Abigélig
Az étterem története nem szeptemberben kezdődött. A Zrínyi utca 16. szám alatt nagyjából tizenöt éve működő Nonloso szeptembertől Abigél Bistro néven folytatja tevékenységét. A változás mögött azonban nem pusztán névváltás, hanem tudatos szakmai és koncepcionális megújulás áll. A konyha már januárban új irányt vett, amikor a River Divától Tóth Pál séf érkezett az étterembe. A hazai séfszakma karakteres, saját elképzeléseit bátran képviselő szereplője körül a nyár végére összeállt az új csapat. Az étterem vezetését Nagy Rita vette át, aki a Virtu Éttermet maga mögött hagyva csatlakozott a vállalkozáshoz.
Ahogy egyre határozottabban körvonalazódott, milyen helyet szeretnének létrehozni, úgy vált világossá az is, hogy a korábbi név már nem fejezi ki az új irányt. A Nonloso olaszul annyit jelent: „nem tudom”. Csakhogy Tóth Pál és Nagy Rita ekkorra – a tulajdonosokkal egyetértésben – már pontosan tudták, mit szeretnének képviselni. Elkezdődött hát a névkeresés. „Valami olyat szerettünk volna, ami magyar, de egy külföldi vendég is könnyen ki tudja mondani, illetve meg tudja jegyezni. Aztán szinte házhoz jött a megoldás: néhány lépésre tőlünk, az Október 6. utca egyik házának udvarán áll Abigél szobra, amelyet a Szabó Magda regényéből készült legendás tévéfilm tett ismertté” – meséli Nagy Rita üzletvezető.
A választást egy személyes történet is megerősítette: Tóth Pál séf első gyermekét szintén Abigélnek hívják. Így a név egyszerre hordoz magyar kulturális utalást, személyes kötődést és könnyen megjegyezhető, nemzetközileg is jól használható karaktert. Az Abigélben ráadásul éppen azt a hangulatot találták meg, amelyet kerestek: feszengés nélküli eleganciát, közvetlenséget és annyi titokzatosságot, amennyi egy emlékezetes étteremhez hozzátartozik.
Ismerős ízek mai megfogalmazásban
Az Abigél egyik legizgalmasabb vállalása egyben a legnagyobb kihívása is: lehet-e hiteles, kortárs magyar éttermet működtetni Budapest egyik legforgalmasabb, turisták által különösen kedvelt utcájában úgy, hogy közben a budapestiek is sajátjuknak érezzék? Tóth Pál válasza határozott igen. Elképzelése szerint olyan fogásokra van szükség, amelyek ízvilága ismerős, megfogalmazásuk azonban a mai gasztronómiai gondolkodást tükrözi. Az újszerűség nem öncélú látványosság, hanem a részletekben, az arányokban és az ízek összhangjában jelenik meg.
„Olyan fogásokban gondolkodom, amelyek ízeikben ismerősek, megfogalmazásukban maiak, és úgy tudnak izgalmasak lenni, hogy közben nem veszítik el a közérthetőségüket. Az Abigél nem Magyarországot akarja elmagyarázni a tányéron, mégis megmutatja, hogyan eszik ma Budapest. Olyan hely szeretne lenni, ahová a fővárosiak nemcsak visszatérnek, de külföldi barátaikat is jó szívvel hozzák el, hogy bevezessék őket a mai magyar gasztronómiába” – fogalmaz a séf.
Ez a szemlélet az étlapon is tetten érhető. A kínálatban könnyed, cukkinire épülő fogás, újhullámos ratatouille, kacsamell, paprikás csirke spätzlével, valamint citrusos ízekkel frissített palacsinta is helyet kap. Ismerős alapanyagok és fogások jelennek meg, de nem feltétlenül a megszokott formában. A hagyomány itt nem korlát, hanem kiindulópont: olyan örökség, amelyből a mai ízlés számára is izgalmas ételek születhetnek. Az Abigél tehát nem a múltat szeretné változatlanul konzerválni, hanem azt keresi, miként lehet a magyar konyhát úgy megújítani, hogy közben annak felismerhető karaktere is megmaradjon. Ez a különbség különösen fontos egy olyan helyen, ahol a vendégek jelentős része Magyarország gasztronómiai világával éppen itt találkozik először.
Abigél és Sauska – nyerő páros
A névváltással egy időben egy másik fontos együttműködés is létrejött. Az Abigél Bistro Magyarországon elsőként viseli a Sauska Ambassador címet, amely egyszerre jelent elismerést és elköteleződést a kivételes minőség, a magyar bor- és pezsgőkultúra, valamint a kortárs gasztronómia iránt. A Sauska borai és pezsgői a termőhely karakterét, a gondos szakmai munkát és a modern borászati szemléletet képviselik. Az Abigél konyhájának filozófiája hasonló alapokra épül: a magyar hagyományok tiszteletét kortárs gondolkodással, igényes kivitelezéssel és egyéni látásmóddal kapcsolja össze.
A Sauska Ambassador együttműködés így több egyszerű márkakapcsolatnál. Két, a maga területén értéket teremtő szereplő közös kiállása amellett, hogy a magyar bor és a magyar gasztronómia együtt képes igazán teljes élményt nyújtani. A bor nem pusztán kísérője az ételnek, ahogyan az étel sem csupán alkalom a bor megkóstolására: egymás karakterét erősítve, közös történetté formálják a vendég asztalánál eltöltött időt. Ez a gondolat különösen jól illeszkedik a Zrínyi utca szellemiségéhez. A Borászok Borászainak csillagsétánya a magyar borászat kiemelkedő alakjaira irányítja a figyelmet, az Abigél pedig azzal kapcsolódik ehhez az örökséghez, hogy a hazai borászati teljesítményt a kortárs vendéglátás természetes részévé teszi.
A belvárosban, a Bazilika és a Széchenyi tér közötti nyüzsgő útvonalon az Abigél Bistro így egyszerre kínál új éttermi élményt és fogalmaz meg egy fontos üzenetet: a magyar gasztronómiának van mondanivalója a világnak. Ehhez nem kell sem a hagyományokat megtagadnia, sem önmagát néhány közismert fogásra leegyszerűsítenie. Elég, ha bátran vállalja saját értékeit, és képes azokat a mai kor nyelvén megszólaltatni. Az Abigél Bistro legfontosabb vállalása talán éppen ez: a magyar ízeket nem csupán felszolgálni, hanem kortárs módon képviselni – úgy, hogy a vendég ne csak jóllakjon, hanem közelebb is kerüljön ahhoz, amit ma magyar gasztronómiának nevezhetünk.
(DTI)
