2012-ben került sor először a „Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka” pályázat megrendezésére. A szőlő, a szőlővel borított domboldalak, hegyoldalak a Pannon vidék nélkülözhetetlen tájalkotó eleme. A szőlő-, és borkultúra az emberiség 6000 éves tradíciója, megmaradása, fenntartása a Pannon táj kultúrkincse, aminek megőrzése, fejlesztése elsődleges fontosságú. Ebből a felismerésből indítottuk el mozgalmunkat, pályázatunkat, féltő gonddal fordulva a hazai borvidékek értékőrző képességeinek fenntartása felé. Szeretnénk, ha szőlőhegyeink szépségének megőrzése kultuszt teremtene.
Ez évben tizenötödik alkalommal került sor Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka pályázatunk kiírására. Ahogy ezelőtt is, idén is három kategóriát jelöltünk ki a birtok-méreteknek megfelelően. A 10 hektár alatti birtokok a Kisbirtok, a 11-50 hektáros szőlőterülettel rendelkező borászatok a Középbirtok, míg az ezen felüliek a Nagybirtok kategóriában mérethették meg esztétikumukat és minőség iránti elkötelezettségüket.
Jásdi Pincészet a legszebb birtokok egyike
A már jól bevált metodikánk szerint kategóriánként az internetes szavazás 3-3 befutó borászatát emeltük be a legjobbak közé, így eleve olvasóink határozták meg az érmesek mezőnyét, akik Facebook-profiljaik segítségével közvetlenül és egyszerűen tudták leadni szavazataikat. Az olvasói szavazatok alapján díjazásra ajánlott 3X3 szőlőbirtokot szerkesztőségünk tagjaiból, az előző év első-helyezettjeinek képviseletéből, valamint a MATE szőlészeti és borászati tanszékeinek professzoraiból, emeritus professzoraiból álló zsűri látogatja sorra. Idei második utunk a csopaki Jásdi Pincészethez vezetett.
A Balaton-felvidék egyik legismertebb és legelismertebb családi pincészete a csopaki Jásdi Pince, amely mára nemcsak a Balatonfüred–Csopaki borvidék, hanem az egész magyar borkultúra meghatározó szereplőjévé vált. A birtok története 1998-ban kezdődött, amikor Jásdi István megvásárolta Ranolder János egykori veszprémi püspök történelmi borgazdaságának központját Csopakon. A 19. században Ranolder János veszprémi püspök 50 hold szőlőt birtokolt Csopakon. János püspök gazdagságáról, emberségéről, szegényeket támogató tevékenységéről, az általa építtetett iskolákról, intézetekről számos ismeret és legenda maradt fenn.
A csopaki Ranolder szőlőben – úgy, mint a badacsonyiban – mintaszerű, magas színvonalú szakmai munka folyt. Jelentős mennyiségű csopaki bort szállítottak külföldre és elsősorban Ranolder püspök pincészete által jutott a csopaki bor világhírre. Ranolder János veszprémi püspök badacsonyi és csopaki borai oly kiválóak voltak, hogy azokat a tokaji borokkal együtt említették az 1869. évi boroszlói kiállításról szóló beszámolóban, ahol a püspök összes borával első díjat nyert. A közel kétszáz éves pinceépület ma is a borászat szíve, amely egyszerre őrzi a múlt hagyományait és képviseli a modern, terroir-központú szemléletet.
A birtok jelenleg mintegy 15–17 hektáron gazdálkodik Csopak legjobb fekvésű dűlőiben, többek között a Siralomvágó, a Lőczedomb, a Nagykút, a Bene és a Sáfránkert területein. Ezeket a dűlőket különleges geológiai adottságok jellemzik: a vörös homokkő, a mészkő és a dolomit egyedi ásványosságot és karaktert kölcsönöz a boroknak. A Jásdi Pince filozófiája szerint a jó bor alapja a termőhely tisztelete és az alacsony hozam, ezért a szőlőművelés során kiemelt figyelmet fordítanak a minőségre és a természetes egyensúlyra.
Olaszrizling a legkarakteresebb
A pincészet legfontosabb szőlőfajtája az Olaszrizling, amely Csopak zászlóshajója is egyben. A Jásdi-féle Csopaki Olaszrizling elegáns, friss és ásványos karakterével vált ismertté, és sokak szerint tökéletesen megmutatja a balatoni terroir sajátosságait. Emellett jelentős szerepet kap a Furmint, a Chardonnay, a Szürkebarát és a Cserszegi fűszeres is, de vörösborok – például Cabernet franc, Merlot vagy Kékfrankos – szintén készülnek a birtokon. A Siralomvágó és a Lőczedombi dűlőszelektált borok különösen kedveltek. A Bene (Ranolder püspök nem véletlenül adta ezt a nevet, ami latinul jót jelent ennek a dűlőnek) Olaszrizlingje, Merlotja, a Nagykút Chardonnay-je egyaránt a nagy minőség biztosítékai.
Jásdi István a hazai borászat emblematikus egyénisége. Több fontos, közéleti és borászati témájú írást publikált, ezek közül legismertebb a „Mi van még egy üveg magyar borban?” címen közzétett publikációja, melyben bemutatja, hogy egyetlen palack magyar bor mögött óriási mennyiségű munka, költség, kockázat és adminisztráció áll. A cikk egyszerre szakmai és társadalmi kiáltvány, a borászok helyzetéről, a magyar bor értékéről és a rendszer hibáiról szól. Mindemellett létrehozta a Vindependent – Független Szőlészek és Borászok Szövetségét, melynek első elnöke volt, ahogy egy cikluson át irányította a Pannon Bormíves Céhet is. Bordiplomáciai szempontból ugyancsak fontos lépés volt, hogy Kovács Tamással, a Szent Donát birtok tulajdonosával létrehozták a Csopaki Kódex-et.
Az év elején a generációváltás elérte a Jásdi birtokot is. A birtokot idén már az alapító fia, dr. Jásdi Attila István vezeti feleségével, Jásdiné Csaba Rékával közösen, aki borász családból származik. Édesapja eredetileg Akasztón borászkodott, majd Buzsákon is létrehozott egy 10 hektáros birtokot. Látogatásunkkor kellemes meglepetésünkre kiderült, hogy szerencsére azért még, mert Jásdi István a birtok irányításából visszább lépett, a régi szívélyességgel ő fogadott minket, és együtt értékeltük a kibontott palackjaiból áradó varázst. Vele együtt látogattuk meg a közeli Siralomvágó és a Lőczedomb ültevényeit, míg Jásdiné Csaba Réka kalauzolt végig a pincebirodalomban, ahol többnyire Akasztón készített tartályok állják kétoldalt a sorfalat.
A rendszerváltást követő privatizáció nem hozott minden téren sikert a Balaton térségében sem, vannak történelmi múltú nagypincék méltatlan helyzetben az északi parton is. De hogy jobb sorsot nem kaphatott volna Ranolder püspök egykori pince-együttese, mint hogy Jásdi István kezébe került, az egészen bizonyos. Nincs emelkedettebb élmény, mint a kiváló Jásdi-borokat ízlelgetve körülnézni a csodálatos balatoni tájra, ahol Csopakon – hála Jásdi Istvánnak legfőként – még ma is uralkodó a szőlővel csipkézett táj.
fotók+beszámoló: Dékány Tibor
