November ötödikén sikeresen lezajlott az Ősszel is Balaton sétáló borkostoló és mesterkurzus, az eseményről elkészült kisfilmet itt tekinthetik meg. Az eseményen alkalmunk volt a kiállító borászokkal beszélgetni, ezúttal Bezerics Csaba, a keszthelyi Bezerics Borház tulajdonosa osztotta meg velünk tapasztalatait az idei évről, valamint beszámolt a borászat borkóstolóra elhozott 2008-as Pátria boráról is.
„Egy nagyon aszályos évet hagytunk magunk mögött. Ebből kellett kiindulni, de azért a szőlő egy nagyon intelligens növény, ha lehet ilyet mondani. A növény a fény felé fordul, de elhúzódik a melegtől: ettől függetlenül egy nagyon érzékeny növény, amire oda kell figyelni. Idén lehetett érzeni a termésen, hogy nem olyan, mint amilyen szokott lenni. Nálunk Dunántúlon a tavasz és a nyár első fele csapadékos volt – azt is mondhatnám, hogy ha összeadnám a millimétereket, akkor akár elég is lett volna, csak rossz volt az elosztás. Se télen nem volt csapadék, se júliustól szeptember közepéig nem. Tehát valamilyen szinten éreztük az aszélyt. De nem is lehet egységes képet alkotni, mert mindenhol más-más volt az eloszlás, de az biztos, hogy ezzel hosszú távon számolni kell. Hogy a korai szürettel mennyit lehet ezen korrigálni, azt nem látom pontosan, ennyire nem venném előre a globális felmelegedést. A korai szüret talán még egy ízlésváltozásnak is köszönhető a fiatalabb generáció körében, amivel számolnunk kell. Hogy a globális felmelegedés ellen hogyan lehet védekezni, az egy nehéz kérdés, hiszen nem csak a fajtán múlik az, hogy mennyire bírja az aszályt. Azt gondolom, hogy mi rettenetesen el vagyunk maradva a nyugati országokhoz képest az alanykutatás terén – ezzel foglalkozva lehetne elébe menni a globális felmelegedésnek, ami egy nagy kihívás, de ezt már nem az én korosztályomnak kell megoldania.
A 2008-as Pátria borunk egy viszonylag új fajtából készült: Dr. Bakonyi Károly nemesítette ezt is, akinek sok nemesített fajtája közül legismertebb talán a Cserszegi fűszeres, de a mai napig az ország egy jelentős területén termesztik a Bakonyi féle Olaszrizlingeket. Akkor az volt a feladat, hogy a piacot ellássuk borral, és ezért megduplázták a termelést. És amikor elkezdtek teremni ezek az új ültetvények, kiderült az, hogy bár mennyiségileg megfelelő, de minőségben nem érnek fel az Olaszrizlinghez. Bakonyi ezért gondolta, hogy a keresztezéssel próbál egy kis stabilitást belevinni, és erre a legjobb fajtának a Traminit látta. A Tramini egy olyan fajta, amit nem tudsz meghajtani, tehát akármennyi tápanyagot veszel ki belőle, nem veszít a minőségéből. Bakonyinak a legfontosabb gondolata az volt, hogy az olaszrizlinget egy kicsit jobb savúvá kell tenni – tehát amit elvesztett a tömegtermelésnél, azt máshol kell kipótolni. A Pátira a korábbinál szerintem egy gazdagabb ízt adott. De a keresztezésben persze megvan a kockázat, a kísérletezés is: egy-egy jól sikerült hibrid mögött rengeteg próbálkozás áll, ami nem vált be. A nagy munka, az a 20-25 év szelekció. Tulajdonképpen ez ugyanaz, mint a gyermeknél a felnevelés, tehát miután megszülettek ezek az új fajták, abból az 5-600-ból is ki kell emelni azt, ami a legjobb.
A program a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program támogatásával jött létre.
