Harmóniában a természettel – Koczor Dóra

Jó pár év eltelt az óta hogy utoljára láttam. Most mégis, ahogy az asztal mellől feláll és felém jön, már nem arra a frissen diplomázott, nagyon is talpraesett bakfisra emlékeztet akinek valamikor megismertem. Sugárzó kék szemével, nyúlánk alakjával mára fess, attraktív nővé érett, és miközben beszélgetünk, egyre azon agyalok, hogy kit vagy mit is juttatott eszembe, mert hogy valakire emlékeztet, az tuti.

 

Létezik egy pincészet-vendégfogadó Balatonfüred határában, melynek teraszáról körülnézve a Tihanyi félsziget panorámája egészében tárul fel előttünk – alattunk. A Koczor pincészet és Vendégfogadó egy egész önálló világ, felsorolni is nehéz, hogy miből áll. Ennek a birodalomnak Koczor Dóra a mindenese, aki bölcsészként diplomázott angol-történelem szakon, szőlész-borász szakon a Corvinus Egyetemen már másod-diplomáját szerezte. Ez a háttér egy komplex világlátást, szemléletmódot biztosít számára.

2003 júniusára készült el a Koczor Pincészet és Vendégfogadó, ami három jelentősebb épületből áll. Legfelül helyezkedik el a létesítmény szíve, a Panzió az étterem-borozóval, alatta az L alakú pincével, melynek felszereltsége akár 30 ha szőlő termését képes évente befogadni, és melynek alsó kijárata a Bormúzeum felé nyílik. Középen a Bormúzeum épülete áll, míg legalul helyezkedik el a konferencia-központ, amelyhez a panzió 6 szobája is csatlakozik.

Úgy érezte, hogy leányént is helyt kell állnia a családi birtokon belül olyan feladatkört betöltve, ami alapjában férfimunkát igényel. Így aztán bizonyítási kényszerben éveken keresztül napi 12 órát dolgozva bizonyította munkabírását, szakértelmét. Kóstolt, borokat házasított, rendezvényeket szervezett, angol nyelvű borbemutatókat tartott. Bár már fiatalon is kitűnő érzékkel kóstolt, egyre kifinomultabb, iskolázottabb lett kóstolásban, mára a NÉBIH OBB, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a VINAGORA bor-zsűri rendszeres tagja.

Dóra angol nyelvtudása a borturizmushoz nélkülözhetetlen, így a Koczor Pincészet az egyik első borturisztikai központtá válhatott a Balaton északi partján. Csoportok fogadása, rendezvények, borkóstolók szervezése, a panzió vezetése mellett Dóra egyre nagyobb szerepet kapott a borkészítésben is. Tevékenységére, elmélyült szakértelmére felfigyelt a Veszprémi Egyetem is, ahol a WineLab – 4 ország, 4 egyetem, 4 borászat – projekt keretein belül a Koczor pincészet képviselte a hazai borászatokat. Az egyetemmel kiépült kapcsolat azóta is eredményes együttműködést hozott, hiszen Dóra rendszeresen meghívott előadó a turizmus-management témakörben.

A család ősei már az 1500-as évektől jelen voltak a térségben, amit egy 1598-as házassági kivonat is bizonyít, mely a szomszédos Barnagon keltezett. A rendszerváltás fontos lehetőséget adott ahhoz, hogy a kárpótlás segítségével visszavásárolásra kerülhessenek a régi családi birtok területei. A füredi, pécselyi és vászolyi területekkel így sikerült egy mintegy 25 hektáros birtokot kiépíteni. A birtok büszkesége a füredi Bocsár-dűlő. Fontos tudni, hogy a pohárnok, sommelier eredeti magyar megnevezése bocsár volt, amit a Veszprém-völgyi görög alapítólevél boutziárin foglalkozásnéven említ az 1109-i latin renivációban. A bocsárok a királyi, főúri udvartartások bizalmi szolgálói, a belső személyzethez tartozó alakjai voltak, ők segédkeztek a bor szervírozásában, miután előkóstolták a felszolgálandó borokat. Ez az elnevezés történészeink szerint onnan ered, hogy Szent István királyunk pohárnokát Bocsárnak nevezték, aki iskolát teremtett, és így utódait is ezen a néven illették, már foglalkozásnévként. Minden bizonnyal itt lehetett az egykori királyi szőlőbirtok, ahol Bocsár volt a felelős az innen kikerülő borok hibátlan minőségéért, ezért nevezték el Bocsár-dűlőnek. A régi római úton innen viszonylag egyszerű lehetett a legjobb minőségű borokat az egykori királyi központba, Székesfehérvárra szállítani.

A panzió előtti teraszon ugyanúgy ott sorakoznak a római időket, a római borászatokat idéző amforák, mint a pince-múzeum előterében, vagy akár legfelül, az étterem-borozó teraszán. Bármerre megyünk a birtokon, jelen vannak ezek az antik bortároló edények, melyek így szellemiségükkel összefűzik a három épületet, ugyanakkor adnak egy olyan hangulatot, hogy bármikor a rómaiak korában, vagy éppen Bocsár idejében érezhesse itt magát az ember. Ebben a szellemes amfora-játékban a fő érdem Koczor Dóráé, aki környezet-formáló művészként is nagyszerű.

Koczor Dórának vagy 20 éven keresztül nem volt megállása a napi munkavégzésben, feszítette a bizonyítási vágy. Most végre – hogy a mintegy 23 hektáros családi birtokon, valamint a vendéglátó egységen belüli feladatokat egy 12 fős stábbal látják el harmonikus csapatmunkával, – ő is kiteljesítheti életét. Barnagon visszavásárolta nagymamája egykori házát, melynek hatalmas kertje van. Most óriási energiákkal részben kitisztítja, helyreállítja a kertet, részben új gyümölcsfákkal telepíti be. Kitisztította a diófát a derékig érő gazból, és örömmel nézni, ahogy a dió, meg a többi idős fa új életre kel. Szilva, birs, meggy, almafák hozzák terméseiket, amiből a családi birtok extra finom friss házi szörpjei, lekvárjai készülnek, a csodás birsalma-lekvárról már nem is beszélve!

Koczor Dóra 8 éve tette le a vadász-vizsgát, a Kinizsi Vadásztársaság tagja. Vagy 7-8 évig intenzíven lovagolt, jelenleg is négy lova van. Teljes életet él, amit hát – hiába – csak vidéki környezetben lehet megtenni.  Az ókorban a bornak spirituális funkciója is volt, papok és papnők voltak hivatottak elvégezni a nemes italhoz kapcsolódó szertartásokat. Már búcsúzunk, amikor hirtelen bekattan az agyamban, mi is volt az a homályos emlékkép, ami beugrott, amikor érkeztemben megpillantottam Koczor Dórát. Végül is nem hiába koptattam annyit a világ nagy múzeumainak padlózatát.  Mintha talán ógörög szobrok elevenednének meg benne; papnők, istennők, félistennők szellemiségével lehet valami titkos és fondorlatos rokonságban.

Dékány Tibor