A következő sorokban nem a legizgalmasabb növényvédelmi témát taglaljuk, ám ez mégis nagyon fontos, a jogszabályi változások miatt pedig kiemelt jelentőségű is. Növényorvos kollégák és a tájékozott szőlőtermesztők természetesen ezekkel tisztában is vannak, de előfordulhat olyan szőlősgazda, akinek a figyelmét elkerülhette a jogszabályváltozás. A cikk második felében olvasható gépbeállításról szóló rész pedig permetezésünk jobb hatékonyságát, gazdaságosságát hivatott elősegíteni.
Permetezőgépek időszakos felülvizsgálata
Több éve húzódott a permetezőgépek időszakos felülvizsgálatára vonatkozó jogszabályi háttér tisztázása. A 2009/128/EK irányelv az alábbit fogalmazta meg: „…a peszticidek által okozott káros hatások minimálisra csökkentése érdekében helyénvaló a már használatban lévő, peszticidek kijuttatását szolgáló berendezésekre vonatkozó rendszeres műszaki vizsgálati rendszer előírása. A tagállamok leírják nemzeti cselekvési terveikben, hogy miként fogják e követelmények végrehajtását biztosítani.”
Az Európai Unió által előírt kötelezettség szerint az árutermelésben használt növényvédelmi gépeken háromévente időszakos műszaki felülvizsgálatot kell végezni. Az 5 évnél idősebb, műszaki felülvizsgálaton át nem esett gépekkel tilos növényvédelmi tevékenységet végezni. Ez immár három éve előírás Magyarországon is, az eredeti jogszabály szerint a termelőknek már 2016 végéig meg kellett volna rendelniük a gépek felülvizsgálatát.
A rendszer működése a 43/2010. (IV.23.) FVM rendeletben leírtak szerint elindult, a felülvizsgálat felelőse a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (NMNK) volt. A kamarai tulajdonban lévő MANOK-Növényorvos Kft. létrehozta a Növényvédő Gép Ellenőrző Állomást (NGEA), amely 2016-ban az országot 20 állomással fedte le. Ezután viszont a felülvizsgálati rendszer működése megakadt, mivel 2016 év végén módosult a növényvédőgép-felülvizsgálatra vonatkozó jogszabály. A vizsgálat határideje kikerült a rendeletből, ahogy a Növényorvosi Kamara mint a vizsgálat felelőse is, valamint törölték a vizsgáztatásra vonatkozó műszaki feltételeket is. A rendelet továbbra is kimondta a kötelező felülvizsgálatot, de a mikéntje nem volt tisztázott, így a gazdák többsége kivárt.
Végül 2019. július 15-én megjelent és július 20-án hatályba lépett a többek között a permetezőgépek felülvizsgálatát szabályozó módosító rendelet (35/2019. (VII.15.) AM rendelet A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet módosításáról).
Gépbeállítás, munkaminőség
A műszakilag kifogástalan permetezőgépek ültetvényhez történő gépbeállítása mellett sem mehetünk el szó nélkül. Fontos munkaművelet, mindemellett sok tényező függvénye. Figyelembe kell vennünk a művelésmódot, az adott fenológiai stádiumot, az elvégzett/el nem végzett zöldmunka mértékét, a gép típusát, üzemeltetési jellemzőit, de sok esetben a kórokozók, kártevők sajátosságait is annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb beállítást érjük el. Az egyes munkaminőségi jellemzőktől függ a biológiai hatékonyság is. A szórófejek jelleggörbéi megmutatják, hogy egy adott típus esetén az üzemi nyomás és a fúvókaméret változtatásának függvényében hogyan alakul a folyadékfogyasztás, a közepes cseppméret, valamint a keresztirányú szóráskép. A különböző szórófejkatalógusok, gépkönyvek ezeket az információkat tartalmazzák, így ezek tanulmányozása indokolt. Általánosságban elmondható, hogy a cseppméret csökkentése elsősorban a nyomás növelésével és a fúvókaméret csökkentésével érhető el. A szórófej folyadékadagolása a nyomás és a szórófejméret növelésével növelhető.
A legfontosabb munkaminőségi jellemzők (adagolási, eloszlási) mérésekkel ellenőrizhetők. A nyomásmérő pontosságát nyomásmérő ellenőrző paddal vizsgálhatjuk. Egyszerű térfogat- és időmérő eszközökkel vagy átfolyásmérővel a szórófejek egyedi folyadékadagolását mérhetjük. Szőlő esetében meg kell határoznunk az optimális szórófejszámot. A keresztirányú szórásképek geometriai illesztésével meg kell határozni az átfedések javasolható értékeit. Álló helyzetben üzemeltetve a gépet, meg kell határoznunk a szórószerkezet keresztirányú szórásegyenetlenségét. Végül be kell állítani és ellenőrizni kell a fajlagos szórásmennyiség értékét, azaz a kijutatott lémennyiséget.
A beállításban nagy segítségünkre lehet az adott permetezőgép gépkönyve, a szórófejkatalógusok, amelyekben nomogrammokból, újabban átláthatóbb táblázatokból kiolvasható a hektáronkénti szórásteljesítmény-igény (liter/hektár) és a haladási sebesség ismeretében a választható fúvókaméret, ill. a szükséges nyomásérték.
A szőlőtermesztők által használt permetezőgépek egyre szélesebb skáláját láthatjuk az ültetvényekben. A kor előrehaladtával a nagyobb üzemmérettel rendelkező cégeknél megfigyelhetjük, hogy az elsősorban gyümölcsösökbe tervezett axiálventillátoros, nagy lémennyiséggel, de sok esetben pazarlóan dolgozó permetezőgépeket egyre inkább felváltják a több szempontból is hatékonyabb géptípusok. Egyre inkább szempont az alacsony kijutatott lémennyiség, a több sor egyidejű permetezése, ezáltal a nagyobb területteljesítmény elérése, a hosszú távon gazdaságosabb és hatékonyabb permetezéstechnika megléte.
A cikk részletesen a Bor és Piac magazin 3-4. lapszámában olvasható
