Somlói gyakorlat a Balaton borrégió felvirágoztatására

Tornai Tamással beszélgettünk az idén 8. alkalommal megrendezett Somlói Juhfark Ünnepen. A megszokottan magas színvonalú helyi programok szervezése mellett a Tornai Pincészet vezetője már régiós szinten is kiveszi részét a közös munkából, ugyanis a Balaton Borrégiós Tanács elnökének is megválasztották. Megkérdeztük tőle, milyen tervei vannak, milyen változások várhatók az elnöksége alatt?

Korábban Dobosi Győző töltötte be ezt a tisztséget. Nagyszerű ember, jelenleg alelnökként tagja a borrégiós tanácsnak. Ö kezdeményezte a megválasztásomat, a többiek pedig egyetértettek vele. Amolyan „közfelkiáltás” szerű volt a választás. A Tanács döntően fiatal, nagyszerű szakemberekből áll, kiváló irányítói lesznek a borrégiónknak. A feladatot azért vállaltam, mert a helyzet kritikus. Sok tekintetben alapvető változásra van szükség. Remélem, hogy ennek kezelésében segíthet sok évtizedes vezetői tapasztalatom, a természetes módon kialakult ismertségem, kapcsolataim.

Elsődleges feladatom egy olyan működési rend megteremtése, amely a munkában résztvevők terhelésében egyensúlyt teremt, és ezzel a tevékenységet eredményesebbé, az elnököt pedig kevésbé fontossá teszi. Jelenleg párhuzamosan dolgozunk a Balaton Borrégió tervének megalkotásán, és a hatékony működés rendszerének kialakításán.

A legfontosabb cél boraink piacának bővítésével a termelői biztonság megteremtése. A termelés eredményességének javításával, természeti környezetünk és adottságaink okos hasznosításával kell a turisztika és a szőlő- bortermelés versengését, időnként szembenállását együttműködéssé formálni.

Ehhez kezünkben, pontosabban a nevünkben van egy nagy kincs, a „Balaton”, amely egy nagy és fontos piaci területen jól ismert név. Alkalmas tehát arra, hogy bor-márkát (is) építsünk belőle.

A szabályozás jogi lehetősége a Borrégiós Tanács kezében van, testületünk arra hivatott, hogy sikerre vigye, amit a Balatoni kör igyekezett megvalósítani. Az eredetvédelem biztosításának „felkent” intézményeként sokat tehetünk a garanciák megteremtésében, ez azonban még nagyon kevés a sikerhez. Egységes névvel – például BalatonBor – egységes arculattal létre kell hozni egy termékcsoportot, felépíteni annak értékesítési csatornáit és megteremteni a marketing támogatását. Mindezt úgy, hogy e termékek kiemelkedjenek a tömegborok közül.

Ma már minden bárhol megteremthető, a termőhelyi sajátosságokat kivéve. A sajátosságok örökölt adottságaink és a magunk teremtette értékek összessége. Ezek egymásra épülnek, de a harmóniát az utóbbival teremthetjük meg. A Balatonnak üzenete van. Ez az üzenet a borászatban a környezettudatosság, ami felelősségvállalás – nem csak a természeti, de társadalmi környezetünkért is. Hogy példát is mondjak: ennek egyik eszköze lehet a borászatokhoz kapcsolódó egységes táblarendszer a borrégió teljes területén, egymást hirdetve, a látogatót útbaigazítva, szép és kulturált módon. Minden mást eltüntetve hangulatot, tisztaságot, értéket sugározni. nem csak ilyen, hanem sok egyéb módon is.

A siker érdekében kötelező feladat megnyerni magunknak a régió termelőit. Nélkülük ugyanis az érdekükben sem lehetséges tartós eredményt elérni. Hullámzó, alkalmi sikerek pedig csupán a haladás csalfa illúziójakét takarják el a helybenjárás valóságát. Segítségünkre lehet valamennyi intézmény, szervezet, amelyekkel aktív együttműködést kívánunk kialakítani.

Mindezekkel együtt sem lesz egyszerű a jelenlegi borpiaci túlkínálatból kiemelkedni. Ehhez olyan egyedi, különleges dolgokra van szükség, mint például itt Somlón a Juhfark. A hely és a fajta ma már mindannyiunk fejében összekapcsolódik, és ezzel különlegességé válik. E különlegesség, az itt termett Juhfark bor felette áll a túlkínálatból adódó gyilkos versenynek, támogatva az itteni termelőket (és nem csak a Juhfark boraikat). Természetesen semmi sincs ingyen. Kell a törődés, a belső szakmai elhivatottság, a fajta adottságainak kihasználásával a bor minőségének folyamatos javítása. Az ökológiai (bio) gazdálkodás terjedése, márkaépítő rendezvények, a folyamatosmarketing, hosszan sorolhatnám. Mindehhez nem elég egy szereplő, hanem a szereplők összessége kell – tulajdonképpen ez az, amit együttműködésnek hívunk. Sajnos az együttműködés sem jön létre magától, dolgozni kell érte. Meg kell érteni, hogy az együttműködéshez nem elég a jószándékú termelők okos gondolatokat felvető időnkénti találkozása. Valakinek az integrációs szerepet is el kell vállalni. Tulajdonképpen, borrégiós szinten ez a feladat vár a Borrégiós Tanácsra. Félelmetesen nagy feladat!

Talán jó hír, hogy a borrégiós lépték már alkalmas érdemi, nemzetközi szintű megjelenésre. Ugyanis, ha az indító gondolatban megfogalmazott és vágyott piaci sikerekre gondolunk, kénytelenek vagyunk nemzetközi porondon is megjelenni, mert az elmúlt öt évben egymillió magyar borfogyasztót veszítettek el a magyar bortermelők. Ma a magyar bortermelés nagyjából felét tudja felvenni a hazai piac. A másik felét külföldön kell elhelyezni, ráadásul jól, azaz nem alacsony árral versenyezve. Ehhez egy jól átgondolt működőképes rendszert kell alkotni piac-termék-marketing rendszerben. Elkerülhetetlenül szükséges az alapos előkészítés, amivel elkerülhető, hogy piac és termékválasztásunkkal olyan áradattal kezdjünk el versenyezni, amellyel szemben garantálhatóan vesztesek leszünk.

A régiós méret is megfelelő a Somlón már gyümölcsöző összefogás kiterjesztett megvalósítására, a mások melletti, és nem elleni működésre. Ehhez vannak elérhető marketing források, és az építkezéshez szükséges elképzeléseink. A borrégiónak „csupán” működőképes állapotban kell lennie, megfelelő szabályrendszerrel, forrásokkal. Ekkor tud megbízásokat adni a különböző feladatok elvégzésére és elindulhatnak a folyamatok. Én azt vállaltam, hogy ennek felépítését elkezdem, hogy aztán legyen mit a fiataloknak átadni, amit sikerrel és talán könnyebben, gyorsabban görgethetnek tovább.

Felmerül a kérdés, hogy vajon mi garantálja a somlóihoz hasonló összefogás kiterjesztésének sikerét régiós szinten?

Nyilván a borrégióban is megvannak az egyes termelők sajátos problémái. Azt kell megkeresni, hogy mik azok az érdekek, amelyek, ha kis mértékben is, de azonosak. Ezek mentén kell elkezdeni a problémák közös, hatékony megoldását. Az előnyök a szereplők számára itt gyorsan érzékelhetőek, így erősödik a bizalom más, nagyobb haszonnal kecsegtető feladatok közös megvalósításában. Ilyenek lesznek majd a közös márkák, az azokhoz kapcsolódó piacépítés, a marketingprogramok. Nyilván minőség és piacvédelmi okból szükséges kötelező szabályokat alkotnunk. A közös piacépítés azonban csak önkéntes lehet, az ebben való részvételhez pedig olyan szabályozás kell, amely kizárja, hogy mások munkájának csupán haszonélvezője legyen valaki. Ez a minta működik itt is, a Juhfarkünnepen, ahova többkörös rendszeren keresztül juthat be valaki, és utána is rajta áll, hogy mennyi időt, energiát szán a vendégekkel való foglalkozásra. A megvalósítás a régióban is a „buszos” rendszerben képzelhető el, vagyis elindulnak valakik, akik úgy gondolják, hogy közösen csinálnak valamit, és megengedik másoknak, hogy előre tisztázott feltételek szerint „felszálljanak” rá. És nem akként, hogy mellőzik a jegyvásárlást. Egy-egy csoport, vagy maga a Borrégiós Tanács sok-sok munkával értéket alkot, amit nem szabad ingyen szétosztani, ezt előre egyértelműsíteni kell.

A kérdést nem megkerülve, azt gondolom, hogy a Somló, illetve az, amit itt teszünk, az esetenként lehet példa a borrégió számára, de ugyanígy a borrégió néhány sikeres projektje is lehet példa más régiók számára.

tudósított: Hajdu Ferenc