Az „Ősszel is Balaton 2” rendezvényünk szakmai konferenciája során Dr. Bodor-Pesti Pétert a cikkben olvashatóhoz hasonló tematikában hallgathatjuk meg, „Dűlőszelekció lehetőségei a Balaton körüli borvidékeken” című előadása során a szakember arról beszél, hogy a Balaton körüli borvidékek változatos ökológiai adottságai milyen kiváló lehetőségeket biztosítanak a dűlőszelektált borok készítéséhez. Az előadás során bemutatásra kerülnek a dűlőszelekció legfontosabb alapjai és a régióban alkalmazott kisebb földrajzi árujelzők rendeleti szabályozásának háttere.
„A terroir-szemlélet egyre nagyobb népszerűségének köszönhetően újabb és újabb dűlőszelektált borok jelennek meg a pincészetek és borboltok kínálatban. Nincs ez másként a Balaton körüli borvidékeken sem, ahol majd minden kisebb földrajzi árujelző lehetővé teszi a dűlőszelektált borok készítését. Jelen cikkünkben a Balaton körüli szőlőtermesztést vizsgáljuk meg egy kicsit közelebből, és kitérünk a legkisebb lehatárolásokra.”
A Balaton körüli borvidékek
„Az edafikus tényezőket tekintve a Balaton északi partvonalának borvidékei változatos alapkőzeten helyezkednek el. Legismertebb talán a tanúhegyeket felépítő bazalt és bazalttufa, ami a Badacsony, Szent György-hegy, Gulács, valamint a Tihanyi-félsziget alapja, de a Nagy-Somlói borvidéket is jelentős mértékben a vulkanikus kőzet alkotja. A bazalton kialakult talajok magas ásványianyag-tartalmúak, főleg a Mg és Ca mennyisége jelentős, aminek nem csak a tápanyagutánpótlás során van jelentősége, de a borok minerális jellegét, sós ízérzetét is ide vezetik vissza.”
Szőlőhegyek, dűlőnevek
„Az egyik legkorábbi szőlőhegy-név feltüntetés a Szekszárdi borvidékhez köthető. Az 1061-es dokumentum három szőlőnevet „vinea Crin’’…vineam Bika et Fövesthelek’’ sorol fel, de az okirat bővebben nem ismerteti azokat. Az idő múlásával egyre több szőlőhegy neve bukkan fel különböző adománylevelekben és egyéb dokumentumokban. A 18. században jelenik meg Bél Mátyás munkája, melyben a Tokaji szőlőhegyek minősítését közli.”
Dűlőszelekció és földrajzi árujelzők a Balaton körül
„A dűlőszelektált borok rendeleti szabályozása a termékleírásokban található meg, ahol leggyakrabban a megengedett hozam tekintetében hoznak szigorításokat. A Balatonfüred-Csopaki OEM esetén például, ha a dűlőnevet is fel kívánjuk tüntetni az általános hektáronkénti 14 tonna termésmennyiséghez képest 8 tonna/hektár a megengedett hozam. […] Érdekes kivétel a Káli termékleírás, mert a Káli, a Káli Királyi és a Káli Királyi főborok esetén egységesen alkalmazható a dűlőnév feltüntetés a termésmennyiség csökkentése nélkül.
Tényleg egyedi, de merre van a dűlő?
„A dűlőszelekció lehetősége régóta adott a szőlő-bor ágazatban […] A múltban azonban a fogyasztók közül csak a kifejezetten tájékozottak vagy az adott borvidék ismerői tudták, hogy melyik dűlő pontosan hol található. Ezen változtattak az OEM termékleírások térképi mellékletei, amelyeket a Földmérési és Távérzékelési Intézet VINGIS osztálya készített, és amelyek szabadon hozzáférhetőek a VINGIS oldalán.”
(szerzők: Bodor-Pesti Péter, Taranyi Dóra, Varga Zsuzsanna)
A teljes cikket további ismeretekkel a Bor és Piac magazin 2023/4. lapszámában olvashatják, amire előfizethetnek a boriespiac.hu honlapon, vagy megtalálják az újságárusoknál.
Lepje meg szeretteit a közelgő ünnepekre előfizetéssel, az átadható vouchert elektronikusan megküldjük Önnek!
