A Magyar Bor Akadémia 1992-ben alakult meg. November 10-én ünnepi közgyűlésen emlékezett meg a fennállásának 30.-ik évfordulójáról. A közgyűlést követően mutatkozott be a „Borest a Borakadémián” rendezvény keretein belül az idei Év Bortermelője választás 5 jelöltje. Az est házigazdája a nagyszerű Miklósa Erika világhírű operaénekesnő volt, aki csodás hangjával ugyanúgy elkápráztatta a résztvevőket, mint flott műsorvezetésével.
A Magyar Bor Akadémia már három évtizede elkötelezett képviselője a hazai borkultúra fejlesztésének. Tagjai a szőlész- és borász szakma elismert és nagy tudású, hiteles képviselői, valamint a magyar társadalom értékes, megbecsült személyiségei. A Magyar Bor Akadémia 2007.-ben tette lehetővé első ízben, hogy az akadémiai tagok, akiktől az eredmény függ, egy ünnepi borkóstolón végigkóstolhassák a legjobb öt jelölt borait a végső döntésük meghozatala előtt. Idén káprázatosan szép helyszínen, a Pesti Vigadó dísztermében a jubileumi 30. évforduló alkalmából megtartott ünnepi közgyűlést követően kerülhetett megrendezésre az idei Borest a Borakadémián.
Ezen a rendezvényen debütált a Magyar Bor Akadémia új vezetősége Koch Csaba elnökkel és Taschner Kurt István főtitkárral. Az Év Bortermelője díj a magyar bortermelők által elérhető legrangosabb hazai kitüntetés. A díj odaítélése idén is a jelölési szakasszal vette kezdetét, mely során a Magyar Bor Akadémia több mint 650, a szőlész-borász és a vendéglátó ágazatok elitjét képviselő szakembert szólított meg, hogy nevezzék meg az általuk a címre legméltóbbnak tartott három bortermelőt. Az Bortermelője jelölés első öt helyezettjéből kerül majd második ütemben megválasztásra a győztes borász.
A borest megtartásához méltó környezetet biztosított a Vigadó nagyterme, ahol a légtért uraló két hatalmas csillár, az eredeti 106 karú Feszl-csillárok hű másolata alatt zajlott az esemény. A Magyar Bor Akadémia 2007 óta szervezi meg a Borest a Bor Akadémián rendezvényt, amely két ünnepi programelemre épül:
- Az Év Bortermelője díjra jelölt 5 borász bemutatkozása és boraik kóstolója
- A Csávossy György Kárpát-medencei Borversenyérmet nyert borainak nyilvános kóstolója, a határon túli történelmi borvidékek bemutatkozása.
Az est házigazdája Miklósa Erika operaénekes volt, aki oldott hangulatú beszélgetéseket folytatott a jelöltekkel, valamint Iván Alexandra zongorakíséretében, olykor vele duetteket előadva emelte az est művészi értékét. Az eseményt megtisztelte Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, valamint Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
A sokszor csak néhány jelölésen múló nemes versengés alapján végül idén ez az öt kiváló borász (abc sorrendben):
Figula Mihály (Balatonfüred-Csopaki borvidék)
Édesapja, id. Figula Mihály 2000-ben lett az Év Bortermelője. Mihály fia 2001-ben megszerezte a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen a szőlész-borász szakmérnöki diplomát, apja nógatása ellenére sem volt hajlandó elindulni világot látni, jól érezte magát a festői füredi tájban. Hamar beállt a családi gazdaságba, ahol anyai ágon többgenerációs borászok, szülei szintén a Kertészetin végeztek. Nagy energiával és szakértelemmel végzi a munkáját, melynek elég szignifikáns bizonyítéka, hogy 2019-ben őt választották a Borászok Borászának.
Günzer Tamás (Villányi borvidék)
Günzer Tamás családi tulajdonban lévő területein 2007-től gazdálkodik mintegy 44 ha szőlőterületen, míg további 10-12 ha.-ról vásárolják a termést. Birtokai elsősorban az Ördögárokban, Jammertálban, Csillagvölgyben, továbbá a nagyharsányi Dobogó, Kenderföld, Várerdő, a nagytótfalusi Völgyi, a kisharsányi Hosszúhát dűlőben vannak. Kedvence az Ördögárok dűlő, itt is a cukorbeépülés szempontjából a délutáni napfényt tartja a legfontosabbnak, ami megjelenik a mustfokban, hiszen itt szinte feketére, mézédesre érnek a szőlők. Kihívásnak találja, hogy beerdősödött területeket hódítson vissza a szőlőkultúra számára. Ilyen volt az Ördögárok-projekt, és most ugyanez a helyzet a Hosszúhát dűlőben is Kisharsányban.
Lamport József (Egri borvidék)
A Kertészeti Egyetem után a Törleynél dolgozott az ország minden szegletében termett vörösborokkal. Ő az egykori és a mai bikavérek közötti különbség lényegét ugyanabban a szemléletbeli különbségben látja, ami a többi minőségi vörösbornál is megfigyelhető: a terméskorlátozás, a magas minőségű, érett alapanyag szüretelése, majd a pincében a technológiai fegyelem. 2004 óta dolgozik a Thummerer Pincészetnél, azonban a szakma iránti szeretete már egészen gyermekkora óta jelen van, hiszen édesanyja példáját követve egyenes út vezetett számára a borászat felé. Az Egri Bikavér fehér párjának, az Egri Csillagnak a megalkotási folyamatából is kivette részét, valamint szakmai elkötelezettségét bizonyítja az a számos hazai és nemzetközi elismerés, melyhez hozzásegítette szakértelmével a borászatot.
Liptai Zsolt (Pannonhalmi borvidék)
„Azon szerencsések közé tartozom, akik örömüket lelik a munkában. Szinte flow-élményt ad, amikor a folyamatok végén összeáll a kép. A díjak is szereznek örömöt, de a legnagyobb boldogság mégis az, amikor bontok egy üveget, s látom a vendégek arcán: ez igen, ez a bor bejön nekik, azt sikerült a palackba tölteni, ami igazán az „Ő világuk”! A borászmunkáról sokakban romantikus kép él, amikor megkérdeznek, ezt árnyalom. Az is a munka része, amikor januári hidegben metszeni kell a szőlőt, vagy bokáig érő sárban kötözünk. Az ültetvényeken szeretek a legjobban lenni. Emellett a szőlőfeldolgozás, a borkészítés legkézzelfoghatóbb része az, ami fizikai nehézsége ellenére feltöltődést tud adni. A Pannonhalmi Főapátság pincészetének ügyvezetését az élet hozta. Ez is a munka fontos része, ezt is meg kell csinálni” – vallott hivatástudatáról a Pannonhalmi Főapátsági Pincészet főborásza.
Vesztergombi Csaba (Szekszárdi borvidék)
„Szerintem a Kerékhegynél jobb, komolyabb terület nincs Szekszárdon. Persze mindenki a magáét dicséri, de azt gondolom, hogy a Kerékhegy Szekszárd szíve. Szinte akármelyik völgyön indulunk el felfelé, az mind ide vezet. Jöhetünk az Iván-völgyből, Hidaspetréről, vagy a város felől a Porkoláb-völgy felől, itt kötünk ki. Olyan ez, mint a szívcsakra, ami úgy hálózza be a környezetét, mint a szívből kiágazó vérerek. Egy gyönyörű fennsík, nem meredek fekvés, ahol egyébként a borvidék legmagasabb pontja is található. Itt mindig mozog a levegő, ezért az itteni szőlő sokkal kevésbé fogékony a betegségekre. Cukorfokban is 1-2 fokkal magasabb az átlagosnál az innen szüretelt szőlő, köszönhetően a borvidéki átlagnál lényegesen több napfényes órának.” – tartja a második generációs borász, akinek édesapja, Vesztergombi Ferenc 1993-ban, harmadikként nyertze el az Év Bortermelője díjat.
A Magyar Bor Akadémia tagjai az est során tapasztaltak alapján szavaz az idei befutóra az öt közül, melynek eredményhirdetésére december 2-án fog sor kerülni.
(DT)
