Somló is készül ősszel a Balatonra

November 5-én sétáló kóstolót és mesterkurzust tartunk Balatonalmádiban. Célunk, hogy a turisztikai szezont kibővítsük, az esemény címe is ezt tükrözi: „Ősszel is Balaton”.  Készülődünk az eseményre, ezért felkerestük a kiállító borászokat. Az esemény részleteit itt találják, jegyvásárlás itt.

Kolonics Károly, a Somlói borvidék emblematikus bortermelője, az elsők között tett azért, hogy a helyi gasztronómia és vendéglátás szolgáltatása teljes esztendőben elérhető legyen az érkező vendégek számára. Az úttörő munka eredményeként ma már januártól januárig tart Somlón a szezon.

Károly, mivel vonzzátok magatokhoz a látogatókat szezonon kívül?

Elsősorban a minőségi szálláshely szolgáltatásával és gasztronómiai élmény nyújtásával. Ennek köszönhetően nagyjából kiegyenlített az év, bár a januártól márciusig tartó időszakban könnyen hullámvölgy alakulhat ki a látogatottság terén. Szükséges továbbá a jó bor, illetve a nagyvonalú hozzáállás, miszerint a vendégnek mindig igaza van. Azért a dolog alfája és omegája mégis maga Somló, amely termőterületről olyan borokat kell tudnunk az asztalra tenni, ami megszólal – és megszólít. Emellé hasonlóan színvonalas helybéli étkeket is érdemes biztosítani: házi lekvárokat, mediterrán jellegű házi sonkát, egyéb sertés, borjú, kacsa és vadhúsból készült – adott esetben Somlói Olaszrizlingben pácolt – fogásokat. Végül a maradandó élmények egyrészt visszahozzák a vendégeket – nálunk legtöbbjük visszatérő –, másrészt szájról szájra népszerűsítenek minket.

Meglátásom szerint, ha a világ nem változik negatívan, akkor huszonéves időtartamon belül Somló Toszkánához hasonló lehet. Ugyanis annyira egyedi a hely, hogy nekünk csupán hozzá kell tennünk a helyi termékeket, szolgáltatásokat, és persze megvédeni Somló eredeti természeti értékeit.

Viszont a negatív változás itt van a nyakunkon, és kíváncsiak vagyunk rá, hogy te miként alkalmazkodsz a klímaváltozáshoz?

A választ a fentiekről átkötve, először is ki kell hangsúlyozzam, hogy a Hárslevelű képességei nincsenek kiaknázva. Ebből a fajtából világbajnok borokat lehet készíteni, ahogy azt a ’18-as Hárslevelűmmel sikerült bizonyítani Londonban. Sajnálatos, hogy ez a fajta pont érzékeny a szárazságra, ám ez is arra mutat, hogy szőlész szakemberekre van és lesz a jövőben szükség, nem csak borászokra. Egy értő szőlésszel, aki gyorsan fel tudja mérni a helyzetet, és rugalmas megoldásokkal él a megváltozott viszonyok tekintetében, ki lehet védeni a drasztikus klímaváltozás hatásait. Például ha ősszel megnyitja a talajt beengedve ezzel a nedvességet, tavasszal pedig lezárja, máris elősegítette a talaj víztartalmának megőrzését. Emellett még számos módja van a hatékony, alacsony költségvonzatú, gondolkodást igénylő eljárásoknak. Ilyenformán, ha a szőlész jól végzi a dolgát, tulajdonképpen leveszi az éghajlatváltozás kihívásainak oroszlánrészét a borász válláról.

Tehát a természet működésének megismerése és tiszteletben tartása által, könnyen találhatunk egyszerű és hatékony módokat szőlőseink megóvására?

Minden tekintetben az jelenti a kiindulási pontot, hogy az ember beleavatkozott a természetbe. Térhálós monokultúrákat hozott létre, ami a természet és különösen annak változatossága számára idegen. Somló abban a szerencsés helyzetben van, hogy a tagoltsága miatt ez a mesterséges monokultúra nem lehet kiterjedt, így megmaradt a biodiverzitás. A megfigyelésen nyugvó gondolkodás során, azt is meg kell értenünk, hogy mi a szőlő szándéka, és ehhez képest mit teszünk mi. A szőlő önmagáról gondoskodik, és a fajfenntartásra törekszik, amibe rengeteg energiát tesz. Amint megértjük ennek mikéntjét, olyan gondolkodásmódra tehetünk szert, amivel – ahogy említetted – könnyen és egyszerűen eszközölhetünk előremutató változásokat a növény, s ekképp a gazdaság életében.

(Hajdu Ferenc) 

Fotó: Fábián Levente