Borok a koronavírus idején 2. rész

szoloben 1k

Geönczeöl Attilával garamkövesdi borász- agrárközgazdásszal beszélgettünk, most olvashatják az interjú második felét. 

Mi volt az emberek reakciója különböző országokban?

Amerikában már akkor elkezdtek készletezni az emberek, amikor a járvány híre megjelent náluk, és ebből elég nagy keresletnövekedés lett. A Meininger’s Wine Business International-ben olvastam, hogy az angoloknál és az olaszoknál is emelkedett a borfogyasztás, de már az is látszott, hogy az átlagár csökkent.

Az olaszoknál 190-250 százalékkal emelkedett a borok forgalma. Lombardiában 220 százalékkal. Nem csoda, hiszen az emberek be vannak zárva. Megbontanak egy palack bort, majd látják, hogy egyszercsak elfogyott. Mi lesz itt, ha hónapokig tart a válság? Márpedig azt mondják, június – júliusig el fog tartani. Igaz Trump tegnap (április 7.) bejelentette, hogy április végével újraindítja a gazdaságot. Vagy tud valamit, vagy csak lelket akar önteni az emberekbe…

DSC 8102 k

Geönczeöl Pince – Garamkövesd

Milyen a hangulat Szlovákiában?

Mivel minden országban más a tesztelés száma, máshogy állítják össze a statisztikákat, nehéz összehasonlítgatni. Szlovákiában nagyon keveset teszteltek eleinte, csak az elmúlt héten pörgették fel. Közben felállt az új kabinet, Igor Matovič az új miniszterelnök. Minden nap beszédet mond, szereti hallani a hangját, és már elkezdődtek a viták a koalíción belül. Még a teljes leállás is felmerült, de egyelőre ezt a verziót elvetették. A maszk mindenhol kötelező, ami kissé apokaliptikus hangulatot eredményez, sőt, a sajtótájékoztatókat is maszkban bonyolítják le, ami olyan, mintha valami terrorista videót nézne az ember. A húsvéti szünetre még a járáshatárokat is lezárták, csak komoly indokkal (pl. munkahely, szállítás, kórház stb.) lehet a szomszéd járásba utazni.

Erős átrendeződés lesz?

Kérdés, hogy mi lesz a gazdasággal, mennyire szegényednek el az emberek. Lehet nyomni pénzt a gazdaságba, de ezzel párhuzamosan meglódulhat az infláció is. Sokan próbálják megtartani az alkalmazottakat, de közben a rezsit is ki kell fizetni. Kérdés, hogy hogyan lesz tovább az olyan pincészeteknél, amelyek boruknak a felét pincei kóstoltatáskor adták eddig el, másik felét pedig mondjuk a gasztronómiába. Ezek a borászok nemcsak a bort, hanem a személyes vásárlás, beszélgetések élményét is adták a vásárlóiknak. Ha ez nincs meg, akkor akármilyen törzsvásárló is az illető, kényelmesebb neki lemenni a sarki boltba vagy valamelyik üzletláncba, és levenni a polcról egy másik palackot. És mint említettem, az online vásárlás kultúrája még nincs igazán meg nálunk. Így azok a családi pincészetek járnak a legrosszabbul, amelyek nem szállítanak élelmiszerboltokba.

Mit látnál megoldásnak?

Ha azonnal véget megszűnne a koronavírus és vele együtt a gyülekezési korlátozások. Komolyra fordítva a szót, egy nagy összefogásra lenne szükség a borászok és a kapcsolódó vállalkozások között, újra kellene gondolni és indítani a piaci folyamatokat együtt. Hozzá se merem tenni, hogy az államtól is elkelne segítség, de úgy látom, nem igazán vannak a helyzet magaslatán a kormányok ehhez. Kellene egy jó terv, termelői-fogyasztói értékesítői szövetkezetek, mert nagyon sokan be fognak dőlni. Kérdés az is, hogy lesz-e, aki felvásárolja a szőlőt, szükség lesz-e ennyi szőlőre.  A nagyobb borászatoknál felmerülhet az a probléma, hogy nem lesz hová behozni a bort, és akkor hogyan vásárolják fel a szőlőt?

Mi következhet ezután?

Az jöhet, mint 2008-ban, az emberek nagyon megválogatják majd, hogy milyen árkategóriájú, ár-érték arányú borokat vesznek. A felső-közép szegmens jár a legrosszabbul. Annak idején készült egy tanulmány arról, hogy 2008/2009- ig erősen megemelkedtek az árak a prémium boroknál, a presztízs pincészeteknél. Majd beütött a válság, és a vevők egyre tudatosabbá váltak. A márka, presztízs kevésbé számít ilyenkor, kipróbálják az ismeretlenebb, de alacsonyabb árú borokat is, és ha ízlik, azokat kezdik vásárolni.