Gyorsvizit Lendván és környékén

B 0324

A hazai és a határainkon túli magyar borászok közötti szerves kapcsolatok fejlődését mi sem bizonyítja jobban, mint hogy idén Balla Géza Arad-hegyaljai borász nyerte el az Év Bortermelője címet. De rajta kívül sok magyar borász mutat fel folyamatosan sikereket, nem árt velük és munkájukkal megismerkedni, hiszen velük színes a Kárpát-medencei magyar borászat összképe. Az elmúlt hétvégén Slezsák Zoltánnal, a Magyar Sommelier Szövetség elnökével tettünk egy gyorsvizitet hogy felmérjük, merre tart a szlovéniai magyar közösség borászata napjainkban.

Volt egyszer, hol nem volt az a bizonyos gyalázatos népszavazás 2004. december 5-én a kettős állampolgárságról, amit a história azóta is a „szégyen napja”-ként tart nyilván. A kezdeményezés akkor elbukott ugyan, de ahogy minden rosszban van valami jó is, akkor a történtek arra inspirálták a Magyar Bor Akadémia tagságát, hogy legalább a saját működési területén kompenzálja a történteket, és terjessze ki tagságát a Kárpát-medencében működő határainkon kívüli magyar borászokra. Akkor vette fel a Magyar Bor Akadémia tagjai közé Cuk Lajos lendvai borászt is.

Lendva (Lendava)

Természetes, hogy utunkat most is nála kezdtük. Cuk Lajos 250-300 m. magasságban lévő 2,5 hektáros birtokán 11 szőlőfajtával foglalkozik. A hegyen alapvetően a fehérszőlők érzik jól magukat ugyanúgy, mint nálunk a Zalai Borvidéken, amitől csupán párszáz méterre terül el. A Cuk Borászat azonban fontosnak tartja a kékszőlők termesztését is, így jelenleg 50-50%-ban vannak területén képviselve a kék és fehér fajták.

B 0951

A Cuk borok a stabil, megbízható minőséget jelentik. Jobbról Cuk Éva.

A fehér fajtákat az Olaszrizling, a Rajnai Rizling, a Szürkebarát, a Pinot Blanc, a Sauvignon Blanc, valamint a Sárga Muskotály képviseli, melyek a pezsgőkészítéshez is kiváló alapanyagot jelentenek. (Csak apró érdekesség, hogy a Rizling neve Szlovéniában is Rizling, míg Horvátországban Grasevina.) Ezek a fajták nem csupán a pezsgőkészítéshez nyújtanak jó alapokat, hanem könnyű, friss borokhoz is, amiből Cuk Lajos tavaly csinálta meg az első kollekcióját, természetesen sikerrel.

Cuk Lajos fontosnak tartja a hozamkorlátozást, nézete szerint így lehet az évjáratokat egyensúlyban tartani. A prémium kategóriájú borok esetén nagyjából az 1 tőke – 1 palack bor arányt tartja, ami a friss nyári borok esetén 1 tőke – 1 1/2 palack borra módosul. Maga készíti a bort, de a traktoros munkákat is ő végzi, lánctalpas traktora a helyenként 35o-os meredekségű hegyoldalon is felmegy, ezeket a feladatokat nehéz is volna másra bízni.

A Cuk borászat borsora a Kárpát-medencei borászat élvonalába tartozik. Minden fehérbora kiváló, de a pezsgőjük különösen kiemelkedik a mezőnyből. Vörösboraik közül a Hadik Vére a zászlósboruk, de mégis a mosatni kóstolásnál a nemrég palackba került 2016-os Bánffy’s Pinot Noir lett a kedvencünk.

Hosszúfalu (Dolgavske Gorice)

B 0979bAlsólendva szomszédságában, Hosszúfalun kellemes meglepetés várja az arra látogatót. Huzimec Zoltán biogazdálkodással, hozamkorlátozással állítja elő borait, amihez felesége saját készítésű lekvárjai, kompótjai, sőt kemencében sütött  (rozslisztből, teljes kiőrlésű lisztből, hajdinalisztből – kiegészítve dióval, kenyérlisztből készített)  kenyerei, pogácsái, perecei adják a tökéletes keretet.

Huzimec Zoltán környezettudatosan műveli a szőlőt, és felelősen gondolkodik az emberiség jövőjéről:  „Mindig közel állt hozzám a természet ősi teremtett formája, meglátva ezt a területet, különös érzés kerített hatalmába: ez a föld, mely hiába kerül a tulajdonomba, nem az enyém, vissza kell adni a természetnek, az utódainkon keresztül. Ez a romantikus érzés teremtette meg bennem azt a gondolatot, hogy biogazdálkodással foglalkozzak. Fontosnak tartottam magam és szeretteim asztalára olyan minőségi bort tenni, mely minél jobban megközelíti az ősi ízt. Életfilozófiám, miszerint a természetet kölcsönkaptam, ezt meg kell őriznem, tovább kell adnom úgy, ahogy én kaptam.”

Termőterülete mindössze 1 hektárnyi, melyet 2000-ben telepített el. Bioszőlészetében gyógyteákkal permetez, és tőkénkét mindössze 1 liter bort állít elő. Elsősorban fehérszőlőket gondoz, így a Tramini, Olaszrizling, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sauvignon blanc játsszák a főszerepet. Borai természetesek, tiszta ízvilágot testesítenek meg, igen zamatosak, koncentráltak.

B 0973

Huzimec Zoltánt épp a névnapján kerestük föl

Dobronak (Dobrovnik)

Az agrármérnök végzettségű Hancsik József falusi turizmusra berendezkedett gazdasági központján messziről hirdeti vendéglátó jelszavát a táblán: „Itt ennyi, innyi köll”. Ez már csak azért is elsődleges, mert ahogy mondja: “ha a gyomorban nyugvás van, a tetőtérben sincs zavar!”.

A szlovén- magyar nyelvhatár pont a pincéjük mellett fut, ami egyben pozitívum is, hiszen ez a két nép sokat tanulhat egymástól, itt szerencsére folyamatosan működik az egymás iránti tisztelet. Sokan járnak hozzájuk Magyarországról, ami nem véletlen, hiszen ez a nyájas vendégszeretet nálunk visszaszorulóban van. „Nagyon jó dolog, hogy az utóbbi években a magyar állam odafigyel a külhoni magyarokra, sok utat nyitottak nekünk.”-mondja. Édesapja halálát követően vette át a birtok irányítását. Ekkor ugyancsak agrárvégzettségű feleségével átgondolták, hogy a jövőben mire helyezzék a hangsúlyt, miközben a szőlőművelés, borkészítés természetesen továbbra is birtok erős oldala maradt. „Korábban a cukorrépa és a burgonya termelése volt előtérben, a feleségemmel viszont olyan alaptermékekre koncentrálunk, amiket a vendéglátásban fel tudunk használni: búza a kenyérhez, hajdina a hurkához, tök az olajnak. Fontos az olyan gabonák termesztése is, amiket nem kell permetezni, hiszen ez költséghatékonyabb, és a talaj minőségét is javítjuk vele. Nagyobb hangsúlyt kapott az állattenyésztés és a jószágoknak való takarmány előállítása. Azt a hagyományt folytatjuk, amit őseink ránkhagytak”- mondja Hancsik József.

B 0962

Slezsák Zoltán Hancsik Józseffel a Hancsik-tanyán

Valamikor, Jugoszlávia idejében egyetlen határ választott el minket a déli szomszédoktól. Azóta már három ország – három határ van közöttünk. Az átjutás a túloldalra így elég változatos lett. Míg a magyar szerb határon olykor 2 – 2és ½ óra a várakozás, a magyar – horvát szakaszon mintegy negyedórányi, addig a magyar – szlovén szakaszon meg sem kell állnunk, lévén Szlovénia is schengeni tagállam. Így aztán méginkább vonzó, méginkább ajánlható egy ugrás a határon túlra ahol ilyen nagyszerű emberekkel, nagyszerű borokkal találkozhatunk!