Idén hetedik alkalommal került sor „Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka” c. pályázatunk kiírására. Olvasóink szavazata alapján született meg az ezévi „TOP 12”. Hogy mely kategóriában mely pincészetek kerültek a legszebbek közé, arról itt számoltunk be. A legszebbek legszebbjeit pedig szerkesztőségünk tagjaiból, valamint a SZIE szőlészeti és borászati tanszékeinek professzoraiból, emeritus professzoraiból álló zsűri látogatja sorra, hogy végül megállapítsuk a végső sorrendet. Ennek érdekében látogatva a döntősöket délre vettük az irányt, hogy betoppanthassunk a bátai Szeleshát Szőlőbirtokhoz.
A Szekszárdi Borvidéken a tektonikai gyűrődések alakítottak ki rendkívül változatos, egyedi adottságokkal rendelkező termőhelyeket. A hullámzó felszínt észak-dél tájolású völgyek jellemzik, melyeket katlanok, horhosok, vízmosások szabdalják. Az Erdőkkel, facsoportokkal, bozótosokkal határolt térségek mind-mind más átszellőzési viszonyokat teremtettek, a térséget ezek teszik változatossá. A Szeleshát elnevezés is erre utal, egy olyan térségre, ahol különösen erős a széljárás. Nem csoda ez, hiszen itt csapódik neki az Alföld géniusza a dombvidéknek, rendszeresen szállítva a forró szavannai levegőt. Szekszárdig hat a Nyugat géniusza az óceáni levegőt szállító, szőlőtőkéket permetező esőfrontokkal, míg a Dél géniusza a mediterrániumot hozza el a városnak és környékének. A Szeleshát dűlő lett a központi eleme annak a birtoknak, amelyet a Szekretár család kiválasztott magának.
Miután Szekretár János 1981-ben lediplomázott, Tiffán Ede mellett kezdett dolgozni, tőle tanulta a szőlészet, borászat iránti alázatot, a szakma szeretetét. Később rábíztak egy 200 hektáros új telepítést Bátán, ami egész embert követelt, oda is kellett költözni a munka közelébe. Szekretár Jánosnak és feleségének, akivel együtt végzett, és így a családon túl a szakmai kapcsolat is összefűzte őket, megtetszett a környék, a Szekszárdi dombságnak ez a déli csücske, és a privatizáció idején megtakarított pénzükön megvettek egy alsónyéki régi présházat, amihez a Szeleshát dűlő környezetében kezdtek neki a birtoképítésnek. Több mint 50 tulajdonostól vásárolva össze a kisebb parcellákat, évről évre bővült a területük.
A Nyéki-hegyen egy elparlagosodás felé sodródó térséget mentettek meg a szőlészetnek, kultúrtájnak iszonyatosan sok munkával, amihez olykor még tereprendezésnek, útépítésnek is társulnia kellett, hogy a terület művelhetővé váljon. Összefüggő birtokuk napjainkban mintegy 55 hektár, amelyből jelenleg 40 hektár a művelt szőlő. A birtok első tőkéit 2001 őszén telepítették, fő fajtáik a Merlot, Cabernet sauvignon, Cabernet Franc, Kékfrankos, Syrah, Pinot Noir és a Kadarka.
2006-ban megérett a családi gazdaságban az elhatározás, hogy mivel a szőlő felvásárlási ára nehezen hozza be a termelési költségeket, a bort maguknak kell előállítaniuk. A döntés szellemében alakították ki a borászati üzemüket, ami már bemutatkozásukkal egyidőben magasba röpítette az oroszlános borászat imázsát, melynek biztosítéka a birtok főborásza, Rosta Krisztina.
A kóstolást Kékfrankos rozéval nyitottuk, majd a ’16-os Kadarkával folytattuk. Az ugyancsak ’12-es K2 tétel különösen szépnek mutatkozott. Nem csoda ez, hiszen a 2016-os kiemelkedő évjárat volt Szekszárdon, ezt a Kékfrankosukat novemberben szüretelték, így aztán különösen szép tanninszerkezetű bor került a palackokba, ami még a jövőre nézve is óriási potenciál tartogat. A Háromfiú tételt Merlot, Kékfrankos, és Cabernet Franc alkotja, amely olyan szép harmóniát tükröz, mint a család három fia, akik egyre nagyobb szerepet kapnak a családi vállalkozásban. A 2009-es Oroszlán cuvée dinamikus bor lendületes savakkal, míg a 2008-as Nyék a Cabernet Sauvignon legszebb arcát mutatja a menta, a szegfűszeg fűszereivel, a szilva zamatával.
A Szeleshát egy központ köré felépített egybefüggő szőlőbirtok, melyet emberfeletti munkával épített ki egy család nem csupán maguknak, hanem azért is, hogy egy enyészőfélben lévő topográfiai egységet megmentsenek kultúrtájként. Munkájuk tiszteletet, boraik elismerést érdemelnek.
(dékányT)
