Szeptember első napjaiban került megrendezésre Etyeken az idei Pezsgőkonferencia, mely jubileumot is köszönthetett, ugyanis 200 éve alkották meg Pozsonyban az első magyar pezsgőt.
A tavalyi esemény előadásai a márkaépítés, az eredetvédelem, a fogyasztói szokások alakulásának elemzése köré csoportosultak, míg az idei rendezvény középpontjában az átalakuló közép-európai pezsgőpiacról, a környező országok buborékos termékeiről, valamint a hazai gondokról esett szó.
Egész Európára, így hazánkra is jellemző negatív folyamat a borfogyasztás csökkenése, melyet egyáltalán nem az egészségmegóvás, vagy a mértéktelen alkoholfogyasztás visszaszorítása iránti vágy vezérel. Látnunk kell, hogy a legújabb generációk nem a minőségi borhoz nyúlnak, ha emelkedett lelki állapotba szeretnének kerülni, mert azt öregesnek, stílustalannak érzik. Sokkal inkább fordulnak mind a fiatalok, mind az idősebb nemzedékek a buborékos italok, így a pezsgő felé. Ebben a helyzetben kiemelt jelentősége van az olyan szakmai rendezvényeknek, mint az évente megrendezett Pezsgőkonferenciák, ahol a szakma képviselői megoszthatják egymással s az érdeklődőkkel gondolataikat, továbbá a közös problémák orvosolására a legkülönbözőbb nézőpontokból tehetnek javaslatokat. Idén a hazai gondokkal foglalkozó előadások az eredetvédelem és a márkaépítés témakörét taglalták, de a klímakihívások kikerülhetetlen, a jövőnkre nézve ugyancsak kedvezőtlen voltára Frittmann János HNT-elnök már a megnyitó előadásban felhívta a figyelmet. Akár bor-, akár pezsgőkészítésről van szó a szőlőfeldolgozás ideje a korábbi két és fél hónapról egy hónapra szűkült, nem beszélve az aszályos évek egyéb velejáróiról. Elkerülhetetlenek azok a technikai beruházások, melyekkel a fennmaradás hosszabb távon biztosítható.
Müller Pétertől, a Törley Pezsgőpincészet ügyvezető igazgatójától megbízható adatokkal jól alátámasztott kitűnő előadást hallhattunk a Közép-európai buborékos trendekről. A mintegy 200 milliós népességű térségben az eladási piacot Lengyelország vezeti, Csehország követi, majd Magyarország következik 20 millió palack/év feletti forgalommal. Az egy főre jutó fogyasztás már más képet mutat. A balti államokban a legmagasabb, dél-délkelet felé haladva csökken! Mi a középmezőnyben vagyunk 2 palack/fő/év fogyasztással. Megvizsgálva az utóbbi öt évben történt változásokat a buborékos italok fogyasztásának növekedése Romániában volt a legnagyobb, a második helyen Lengyelország áll, összességében tekintve a térség államait átlagosan 3%-os pezsgőpiaci fogyasztásnövekedésről beszélhetünk, amibe minden pezsgőfajta beleértendő.
Prosecco, alkoholmentes, vagy asti (édes) kategóriák egyformán népszerűek és fogyasztásuk folyamatosan növekszik. Az egyik fogyasztásnövelő trend az életstílus. Jó példa erre a prosecco szárnyaló sikere egész Európában, ugyanis erre az italra az olasz életérzést sikerült ráhúzni, de népszerűségét, keresettségét nagyban segíti az aperitivo trend is.
Az alkoholmentes kategória fogyasztása is fellendült, jól tükrözve az alkoholellenesség nyugati térnyerését. Az asti kategóriának sincs oka panaszra, mert a régió meglehetősen ,,édesszájú”. Ha nyugatról keleti irányba haladunk, a fogyasztókra egyre jellemzőbb az édes ízvilág kedvelése, amiből az astik sem maradhatnak ki. Magyarországon sincs ez másképp a száraz kategóriák elfogadása, értékelése lassú folyamat.
Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár Üzletág ügyvezető igazgatója a Bor- és Pezsgőkonferenciáink visszatérő előadója. E rendezvényen ,,Ha szőlő, miért pezsgő? – a pezsgő üzleti kontextusban” című előadásában bankár szemszögből tekintette át a pezsgőkészítés néhány közgazdasági aszpektusát, különös tekintettel a hazai termelésnek a közép-kelet-európai országok között elfoglalt helyére
Tüű Péter WSG okleves Champagne-szakértő a Törley pezsgőgyártás történetét, valamint az Etyeki borvidék pezsgővel való kapcsolatát ismertette a vendégekkel. Az előadást követően hazai és a környező országokból származó pezsgők bemutató kóstolására került sor.
(Szerző: Tóth László)
