Amennyiben bárki megkérdezné, hogy mi a biológiai szőlőtermesztés, dr. Bisztray György Dénesnek, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem emeritus professzorának biológiai szőlőtermesztés és borkészítés témájában az Ősszel is Balaton szakmai konferencián tartott előadásából tanult elegáns definíciót idézném: gazdálkodás a természettel egyensúlyban. Akadhatnak érdeklődők természetesen afelől is, hogy ugyan miért van erre bárkinek szüksége. A válaszok ugyanoda mutanak: a saját érdekében. Tulajdonképpen nincs is nagyon más érdemi választásunk: vagy megóvjuk a globalizációban sérülékennyé vált fenntarthatóságot, vagy búcsút mondunk az élhető környezetnek.
Az előadás egy emlékezetes pontja a GDP és a Better Life Index összevetése volt. A GDP, azaz a Bruttó Hazai Termék, a megtermelt javakat és azok értékét méri, ami akkor növekszik, ha az ország (főként a vállalati szektor) többet termel, vagy magasabb értéket rendel a termékeihez. Kennedy 1968-ban találta azt mondani, hogy (…) a GDP mindent mér, kivéve azokat a dolgokat, amiért érdemes élni(…)”. A GDP mellett egyre nagyobb szerepet tölt be az úgynevezett Better Life Index, vagyis a Jobb Élet Mutató. A GDP-n kívül tizenegy más tényező (pl.: képzettség, foglalkoztatottság, jövedelem, környezet, biztonság, munkaidő-szabadidő aránya stb.) figyelembevételével vizsgálja az egyes országok jólétének mértékét. Vajon melyik mutató tényezői szolgálják a lakosság érdekeit, és milyen bortermelés áll ezzel összhangban? Vessünk egy pillantást a biogazdálkodás alapelveire, ami száz évvel ezelőtt még teljesen magától értetődőnek tűnt (1. ábra).
„Hogyan valósítsam meg a természettel egyensúlyban álló termesztést?” Tette fel a kérdést Bisztray professzor, aki válaszában sorra vette az ültetvényválasztás, az ültetvényszerkezet és a termesztéstechnológia érdemi pontjait.
Az ültetvényszerkezet tekintetében kiemelendő az ökológiai kiegyenlítő felületek kialakítása. Az ökológiai kiegyenlítőfelület növényzettel borított, nagy biológiai aktivitással rendelkező területet jelent. Egyik előnye, hogy védelmet nyújt a talaj számára a deflációval és az erózióval szemben. Emellett segít a megfelelő (mikro)klíma kialakításában, az élővilág megőrzésében és optimalizálásában azzal, hogy „zöld mezsgyerendszert” alkotva búvó-, illetve telelőhelyet és szaporodási lehetőséget biztosít a hasznos szervezeteknek. Ezek közül egyes fajok, mint például a ragadozó atkák, képesek zsákmányállataik kártételét a gazdasági kárküszöb alatt tartani. A fákból, bokrokból álló növénysáv a madarak védelmét is szolgálja, táplálékot és fészkelő helyet biztosít számukra, ugyanakkor szűrőfelületet is jelent: a növénysáv szűri a zajt, megköti a légszennyező anyagokat és gátolja a vegyszerelsodródást is.
A teljes cikket a Bor és Piac magazin 2022/6. lapszámában olvashatják.
