Sokáig kérdéses volt, hogy idén is lebonyolíthatjuk-e országos pályázatunkat a legszebb birtokok terén, mivel ahogy az egész világot, úgy minket is igyekezett lebénítani a járványhelyzet, ám végül győzött az élet, és nagy örömmel vágtunk bele az idei, immár kilencedik alkalommal kiírt „Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka” c. pályázatunk megszervezésébe. Olvasóink szavazatai alapján született meg idén is a legszebb pincészetek köre. Hogy mely kategóriában mely pincészetek kerültek a legszebbek közé, arról itt számoltunk be. A legszebbek legszebbjeit pedig szerkesztőségünk tagjaiból, valamint a SZIE szőlészeti és borászati tanszékeinek professzoraiból, emeritus professzoraiból, valamint az előző évben nyertes birtokok vezetőiből álló zsűri látogatja sorra, hogy végül megállapítsuk a végső sorrendet. Idei hetedik utazásunk során Borotára látogattunk Koch Csaba borászatához.
Nem első alkalommal érkeztünk meg Koch Csaba borotai birtokközpontjába, viszont első alkalommal viziteltünk Koch Csabánál, az aktuális Év Bortermelőjénél. Koch Csaba borai rendszeresen kiválóan szerepelnek a legrangosabb külföldi borversenyeken ugyanúgy, mint a hazaiakon. Azon borászok közé tartozik, akik nem csupán nagyszerű borokat állítanak elő, hanem érzékenyen gondolkodnak a klímaváltozás, környezetszennyezés, fenntartható fejlődés terén is. Felelősséget vállalva bolygónk jövőjéért, elsők között ismerte fel a változások szükségességét, lévén hogy a permetszerek folytonosan növekvő mértékű használatával saját életterünket mérgezzük.
Idejekorán ráérezve a rezisztens fajták elterjesztésének szükségességére, hamarabb ébredt ezen a téren, mint a hazai szakma, rendszeresen átjárt Temerinbe hogy tanulmányozza az ottani fajtakísérleteket. Az alanyokat is onnan szerezte be első kísérleteihez, a jó tömegbort adó Bácskát, valamint a minőséget képviselő Pannoniát. A rezisztens szőlők meghálálhatják a gondoskodást, miattuk nem kell a környezetbe méreg-anyagokat juttatni, így a permetezési költségeket is meg lehet takarítani. Persze mindez rengeteg többlet-munkával, és extra gondokkal jár. Mint mostani vizitünk alkalmával láthattuk, a rezisztens fajták sem támadhatatlanok, megvannak a gyengéik, így olykor csak imádkozni lehet, hogy a fekete rothadás ne kapjon teret, és ne vigye el a termés javát.
Akárhányszor jártunk korábban is a borotai birtokon, már megszokhattuk, hogy ugyanabba a folyóba Koch Csabánál sem tehetjük be a lábunkat még egyszer, vagyis olyan még nem volt, hogy a birtok ugyanazt a képét mutatta volna, mint előző alkalommal. A bio-ra való átállás nem csak azt követeli meg, hogy a szőlővel megkülönböztetett módon bánjanak, hanem borként is külön „otthont” kíván magának. A birtokközpont északi részén ezért külön felépült a bio borászat, egy 2000 m2-es új borfeldozgozó, amiben csak a bio-módon készített termékek kerülhetnek. Koch Csaba univerzális világképébe beletartozik, hogy a borkészítés mellett egyéb környezetbarát termékekkel is foglalkozzék kísérleti jelleggel, így különféle bio- gyümölcslék készítésével, melyek tárolása ugyanitt történik.
De nem csupán Borotán történtek fejlesztések, hanem Koch Csaba Villányi Borvidékhez tartozó birtoktestén is. A villányi termőhelyről származó borok a diósviszlói körzetől a borászat prémium termékeit jelentik. Korábban az innen származó borok palackjain a Vin Art megjelölés szerepelt, ám most a márkaépítés újabb szakaszába érkezett. Tekintettel arra a tényre, hogy Koch Csaba elnyerte az Év Bortermelője kitüntető címet, a Koch márkanév megjelenítése a villányi palackokon is elsőrendűen fontossá vált. Ennek megfelelően ezeken a palackokon a korábbi Vin Art felirat helyett a továbbiakban a Koch Villány megjelölés szerepel. Grafikailag az új kompozíció emlékeztet a régire, hogy a törzsvásárlók könnyen meg tudják találni kedvenc palackjaikat.
Körbejárva a birtokot megnéztük, Csaba „boldog szőlői” hogyan gazdálkodtak idén a napfénnyel, hogy hozzák terméseiket, betekinthettünk a szüret éppen zajló folyamatába, láthattuk a garatba tartó fürtöket is. Meglátogattuk a kádár-múzeumot, körbejártuk a borászatot, végigsétáltunk az új bio-központon, és ízelítőt kaptunk a borászat éttermének elképesztően ízletes, kemencében sült csodáinak palettájáról, amihez természetesen némi italoknak is társulniuk kellett.
A szőlő itt boldog, hát még az ember – legyen az akár zsűritag, akár közönséges borkedvelő – amikor Koch Csaba palackjait kibontja. Egy Koch Chardonnay Brut-tal hangolódtunk rá a pincészet ízvilágára, majd sorra jöhettek először a fehérek (Koch Organic, Koch Frisch, Koch Cserszegi Fűszeres, Koch Prémium késői szüret Chardonnay’16), aztán egy Frisch Rozé Cuvée után a Frisch Kadarka már átvezetett a vörösborok világába. Így jöttek rorban a lendületes vörösök a 2018-as Cabernet Franc, a Koch Villány Csanád cuvée ’12,’15, a Cabernet Sauvignon ’15, a Villányi Franc ’17 képében káprázatos élményekben részesítette a zsűri-csapatot. Minderre viszont a „899”-es sorozat – vagyis a csúcsszelekció, amiből mindössze 899 számozott példány készül – No. 757-es Merlot palackja tette fel a koronát, amely tiszteletünkre feltárult. Vannak pillanatok, melyek az emberben örök emlékként rögződnek, ilyen volt ebből a csodás nedűből megkóstolni néhány kortyot.
Koch Csaba vibráló egyénisége most is magával ragadó volt, a borászat, a szőlészet tudományának teljes skáláját átfogva soha nem áll le a kísérletezéssel. Munkájában vezérfonalat jelent az a hit, hogy a Kárpát-medence egy csodálatos adottságú terület, ahol a gyümölcsök – a szőlőt is beleértve – sokkal ízletesebbre, zamatosabbra érik be, mint a világ egyéb pontjain, és ezeket a nagyszerű ízeket, zamatokat be kell mutassuk a nagyvilágnak. Az már csak természetes, hogy ha lehet, minél kevesebb permetezőszer, minél kevesebb kén használatával. Kívánjuk, hogy kísérletei továbbra is sikeresek legyenek!
(DT)
