Ha nem lesz radikális változás a szőlőfelvásárlási árak terén, akkor eltűnhet a Balaton-felvidék domináns tájalkotó eleme, a szőlő – mondja Koczor Kálmán, akinek szavára mindig érdemes odafigyelni. Koczor Kálmán a hazai borászat megújításának egyik kulcsembere. A Balaton-Vin Borlovagrend nagymestere, a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének elnök nagymestere, azon kevésszámú borászaink közé tartozik, akik kiemelkedő szakmai munkájukkal elnyerték a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést. Amit ő mond, arra mindig érdemes figyelni, mert véleményét soha nem befolyásolják az aktuális szakmapolitikai fuvallatok.
Az ágazat helyzetét korántsem lehetne rózsaszínűnek nevezni, és akkor még ez a járvány, meg az általa okozott korlátozások is nehezítették a helyzetet.
- A korlátozások a szőlőmunkában nem hátráltattak minket, hiszen normális körülmények között egy szőlősoron egy dolgozó szokott tevékenykedni. A szőlősorok egymástól való távolsága minimum 2,30 méter, arról nem is beszélve, hogy kint vagyunk a szabad levegőn, ahol a fertőzés veszélye normál körülmények között egyenlő a nullával. Más a helyzet a borászati üzemekben, ahol az emberek zárt térben dolgoznak. A vírus a hatását itt nem a termelésre, hanem inkább a kereskedelemre fejtette ki. Sajnos a vendéglátóhelyek, szórakozóhelyek, rendezvények és mindenféle összejövetelek szünetelnek, így a minőségi borok iránti kereslet ebben a szférában szinte a nullára csökkent és ez a forgalomcsökkenés elsősorban a minőségi bort forgalmazó pincészeteknél jelentkezik.
Vajon az ágazat vezetése tudna javítani a helyzeten?
- A szőlő-bor ágazaton belül az ár-érték arányok az elmúlt években erősen megborultak. Meggyőződésem, hogy ezt a kedvezőtlen folyamatot nem csak a piaci helyzet idézte elő. Sajnos az a meglátásom, hogy az ágazatok irányításában, elsősorban a szakmai irányításban sok olyan félreértelmezett és rossz irányba tartó rendelkezések születtek, amelyet egy képzett, tapasztalt vezetés mellett nem kellet volna, hogy bekövetkezzen. Meggyőződésem, hogy a szőlő-bor ágazatban nem azzal kell foglalkoznunk, hogy az EU-ban tőlünk nyugatra, dél-nyugatra milyen mértékű a túltermelés, hanem azzal hogy Magyarországon nem elég nagy volumenűek a termelések ahhoz, hogy a világpiacon megjelenjünk.
Mégis hol lehetne a világpiacon a magyar bort erőteljesebben promotálni?
- Szerintem a világpiacon megtalálhatók lennének elsősorban kelet felé azok a fizetőképes magas minőségi igénnyel rendelkező szállodai láncolatok, amelyek az egyedit és a különlegességeket keresik és nem hódolnak be a nagy tömegtermelésnek. Gondolom csak példaként említve, a Moszkvai szállodaláncokat meg tudnánk keresni és ott helyet tudnánk találni a magyar különleges boroknak, így a minőségi történelmi borvidékek értékesítési problémája egy csapásra megoldódhatna.
Csakhogy a borpiramisnak van egy alsó, meglehetősen széles bázisa.
- Nyilvánvaló, hogy ezen a piacon nem tudjuk elhelyezni az úgynevezett mindennapok borát , mert az a minőség teljesen más fogyasztói réteget kívánt megcélozni, ahol az ár-érték aránnyal nem tudjuk felvenni a harcot . Ha hosszabb távon nem tudjuk megoldani azt a kérdést, hogy a szőlőtermesztő jövedelmező ágazattá váljon, akkor meg kell barátkoznunk azzal a gondolattal, hogy egy tájalkotó kultúrtörténetünkhöz kapcsolódó növénnyel szegényebbek leszünk e csodálatos egyedi különleges adottsággal rendelkező Kárpát-medencében.
És ha most a Balaton Régióra fókuszálunk, akkor hogy állunk, hiszen Illyés Gyula szerint is a Pannon táj lényegi motívuma, hogy a kisváros főteréről látszik a város szőlőhegye.
- Itt nálunk talán még borúsabb a látkép. Sajnos azt kell tapasztalni, hogy az elmúlt időszakban a pénz hatalma felülírta a normális tájalkotó felelősségteljes, környezettudatos gazdálkodást. A kiváló minőséget adó szőlőtermelő helyeken ültetvények nélküli „gazdasági épületeket, borospincéket ˝ találunk, amelyeknek már semmi köze a szőlőtermeléshez és a borászathoz. Sajnos azt is látnom kell, hogy némely helyen a dombtetőkön az erdő kiirtásától sem riadnunk vissza azért, hogy „Nekem csodálatosabb, panorámásabb birtokom legyen, mint bárki másnak˝. Valamikor az őseim olyan kiváló fekvésű déli lejtésű területekre telepítették a szőlőt, amelyek más kultúrnövény termesztésére nem voltak alkalmasak. Ma ezeknek a területeknek jelentős része elhanyagolt, műveletlen, másik jelentős részén úszómedencés „gazdasági épületek találhatók˝
Idén elmaradtak a kisebb-nagyobb rendezvények, a Füredi Borhét megrendezése is kérdéses, ki fogunk tudni ebből kecmeregni valahogy?
- Optimista vagyok, biztos vagyok abban, hogy a Jóisten megsegít bennünket azzal, hogy ne aggodalmaskodjunk feleslegesen a jövőért, mert mindenkor megád annyit, hogy biztosítva legyen a megélhetésünk. Bízunk abban, hogy az elmaradt tavaszi rendezvényeket a nyári felelősségteljes és elsősorban hazai szabadidő felhasználásra koncentráló turisták biztosítják a szőlő-bor ágazat részére azt a kedvező piaci helyzetet, hogy talpon maradhassunk.
(DT)
