A Magyar Sommelier Szövetség idei első rendezvényének a Stex-ház különterme adott otthont. Ez alkalommal a déli határunktól fél órán belüli úttal elérhető DiBonis Borászat széles termékskálájából kaptak ízelítőt a Sommelier Szövetség tagjai. Mediterrán ízvilág, szépen érlelt nagytestű vörösborok adták a kóstoló gerincét.
Palicsfürdő egykor a monarchia kedvelt üdülőhelye volt, kedveltsége Herkulesfürdővel vetekedett. A Palicsi tó vize lúgos kémhatású volt a nátrium-karbonát-tartalma miatt. Gyógyhatását a 19. században fedezték fel, ez az időszak jelentette Palics virágkorát, a szecesszió stílusában épült ki a fürdő központja. a Jugoszlávia-korszakba lépve aztán a tóba belevezették a közeli állatkert, valamint Szabadka városának szennyvizét, amivel a tó vizét elszennyezték. A tó azért így is vonzó táj maradt, közkedvelt sétáló-, túrázó központ.
Századfordulós anzix Palicsról
A Palicsi-tó térségében, a közeli Tisza egykori medrében lerakott lősz dombok nagyszerű adottságot biztosítanak a szőlőkultúrának. Ezt felismerve telepítette el a szőlőt Bóni László itt a tó közelében, a szabadkai-horgosi homokvidéken. Mivel Szabadka a napsütéses napok száma szerint a vezető városok közé tartozik a régióban, így a legnagyobb hőigényű fajták is jól érzik magukat itt. A szőlőtelepítés 2005-ben kezdődött, a fehérek közül a Malvasia, a Chardonnay, a Sauvignon Blanc és Muscat Ottonel, Ezerjó, míg a kékszőlők közül a Shiraz, a Cabernet Franc, a Merlot, meg a Pinot Noir a fő fajták.
A borászat mai kinézetét 2008-ban nyerte el, amikor a legkorszerűbb borászati technológia költözött a borászatba 235 vadonatúj TRUST hordó társaságában. Ettől az időponttól kezdődően jellemzően a „Újvilági” stílusú, magasan kvalifikált termékek képezik a borászat profilját, melynek megnevezése hivatalosa 2009 óta DiBonis Winary lett.
Bóni László feltehetően valamilyen megmagyarázhatatlan módon ért a növények nyelvén, ami azt jelenti, hogy borai éppúgy, mint pálinkái valami utolérhetetlen aromavilággal nyújtanak felejthetetlen élményt. Ennek az élménynek lehettek részesei a Magyar Sommelier Szövetség tagjai, akik január 13-án a Stex házban élvezhették sorban Petzold Attila értő tolmácsolásában a DiBonis Pincészet produktumait.
A bemutató sorát a fehérek nyitották, elsőként egy Malvasia 2017-ből, melynek érdekessége, hogy amforában töltötte a fejlődés éveit. A Malvasia hazánkban érdekességnek számít, ám az Adria térségében olyan gyakori, mint nálunk azt Olaszrizling, és 3-4 éves tárolás után kezd el kinyílni. Ez a tétel is szép kerek borrá érett az amforában. A második tétel egy Chardonnay volt, melynek különlegességét az adta, hogy spontán erjedt, nem alkalmaztak fajélesztőt, így 10 gr. feletti cukorral, 13-as alkohollal egy pikáns, behízelgő, igen hosszú lecsengésű kellemes bor lett belőle.
A fehérek szép bevezetője után jöttek a nagy vörösborok, és nem is akármilyenek, csupa érett tétel. A 2008-as Merlot persze nagy testtel, gyümölcsös jegyek már alig, ám gyönyörű kávés-kakaós-csokis ízjegyek, minden szépség, ami az ember egy valóban érett, 12 éves bortól elvárhat. Ugyanebből az évjáratból érkezett egy szép gránátvörös Cabernet Sauvignon tétel, ami 5 évet töltött a hordóban. Ízvilágában a gyümölcsök közül a cassis dominált, egyébként pedig a csoki meg a kakaó.
A 2009-es Shiraz lehengerlő testtel ehhez képest mégis könnyed tanninnal, mély bordó színvilággal, a csoki meg a rózsabors elbűvölő harmóniájával hódította meg a bemutató résztvevőit. Nagy test, nagy élvezet – jutott az ember eszébe a régi bölcselet, és valóban az! A borbemutató zárótétele a Zentai csata volt, szerencsére palackban. Az 1697-es győztes ütközet emlékére összeállított cuvée-ben a Shiraz dominál 60%-kal, míg a fennmaradó 40%-ot a Cabernet Franc, a Cabernet Sauvignon, valamint a Merlot adja.
Ezzel ugyan a borbemutatónak vége volt, ám Petzold Attila nem csak borospalackokkal érkezett, hanem néhány keskenyebb nyakú pálinkásüveg is elfért a pakkban. Volt egy szép Vilmoskörte maximális aromakihozatallal, széles illatos, vajasságal kiegészítve. Egy behízelgő Birskörte volt a második tétel, lebilincselő birskörte és birsalmasajt zamatokkal. A záró tétel egy „Almadros” volt, armagnac-ra emlékeztető érett aromákkal.
Nem minden nap lehet találkozni ilyen szép, valóban érett vörösborokkal, ami a bemutató gerincét képezte. Ennélfogva is jelentett maradandó, emlékezetes estét a Di Bonis Pincészet bemutatója a Stex-házban.
(Dékány Tibor)
