December 5-én délben az Ybl Budai Kreatív Házban megtartott sajtótájékoztató keretében kihirdették a magyar borászok által elnyerhető legrangosabb hazai kitüntetés nyertesét. Ahogy arról már korábban gyorshírben a MBA közleményével beszámoltunk, a 2019. Év Bortermelője díj nyertese Koch Csaba a Hajós-Bajai borvidékről.
A Magyar Bor Akadémia által gondozott „Év Bortermelője Magyarországon” cím nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a nyertes bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó, kiváló minőségéért, azok hazai és külföldi sikereiért, a borszakmáért tett erőfeszítéseiért adományozható.
Koch Csaba és Balla Géza, vagyis az idei meg a tavalyi győztes
Mint a sajtótájékoztatón Zilay Zoltán, a Magyar Bor Akadémia elnöke elmondta, ebben az évben első körben 257 jelölés érkezett a címre, melynek eredményeképpen 6 borvidékről 6 fiatal borász került be a legjobbak közé. Borbély Tamás a Badacsonyi borvidéket, Figula Mihály a Balatonfüred-Csopaki borvidéket, Günzer Tamás a Villányi borvidéket, Koch Csaba a Hajós-Bajai borvidéket, Liptai Zsolt a Pannonhalmi borvidéket, míg Nyúlné dr. Pühra Beáta az Etyek-Budai borvidéket reprezentálja.
Zilay Zoltán, a Magyar Bor Akadémia elnöke bejelentette az idei győztest
Mint mondta, külön öröm, hogy Nyúlné dr. Pühra Beáta személyében ismét van hölgy borász a legjobbak között.( A Magyar Bor Akadémia által gondozott „Év Bortermelője Magyarországon” cím nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a nyertes bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó, kiváló minőségéért, azok hazai és külföldi sikereiért, a borszakmáért tett erőfeszítéseiért adományozható.)
A második fordulóban a Magyar Bor Akadémia tagsága döntött az első hat közül az idei legjobbról. A Magyar Bor Akadémia mintegy 170 fős tagságából 144 szavazati lap érkezett be, vagyis a tagság 85%-a szavazott a borászok idei „Kossuth-díjának” sorsáról. Mint Zilay Zoltán elmondta, mind a hat jelölt mögött olyan eredmények, olyan életút áll, hogy méltán lehetnének a legjobbak, de egy évben csak egy befutó lehet, és ez a befutó idén Koch Csaba lett.
Liptai Zsolt idén első alkalommal került a legjobbak közé (mellette Borbély Tamás, valamint kissé takarva Figula Mihály)
Koch Csaba idén hatodik alkalommal került a jelöltek közé, tavaly alig szorult a második helyre. Borai rendszeresen kiválóan szerepelnek a legrangosabb hazai és külföldi borversenyeken ugyanúgy, mint a hazaiakon, hiszen övé lett a VinAgora Nemzetközi Borverseny idei Champion díja is. Azok közé tartozik, akik nem csupán nagyszerű borokat állítanak elő, hanem felelősséggel gondolkodnak a fenntartható fejlődés terén is. Mert azok, akik felelősséget vállalnak bolygónk jövőjéért, már egyre inkább proponálják a változások szükségességét, hiszen a permetszerek folytonosan növekvő mértékű használatával saját életterünket mérgezzük.
Koch Csaba idejekorán ráérzett a rezisztens fajták elterjesztésének szükségességére, hamarabb ébredt ezen a téren, mint a hazai szakma, rendszeresen átjárt Temerinbe hogy tanulmányozza az ottani fajtakísérleteket. Az alanyokat is onnan szerezte be első kísérleteihez, a jó tömegbort adó Bácskát, valamint a minőséget képviselő Pannoniát. A rezisztens szőlők meghálálják a gondoskodást, kettős eredményük hogy nem általuk nem kell a környezetbe méreg-anyagokat juttatni, így a permetezési költségeket is meg lehet takarítani.
Koch Csaba a figyelem tengelyében
De Koch Csaba innovatív gondolkodása nem merül ki a rezisztens fajtákkal való eredményes kisérletezéssel. Az ő felfogása szerint a szokásosnál nagyobb lombozattal fejlődő szőlőnek megnő a fotoszintetizáló képessége – így több napfény kerül a bogyókba, majd a palackokba. A művelésmódra irányuló kutatások jelenleg is zajlanak, a drónos fotoszintézis-vizsgálatok során is jól látszik, hogy az általa „boldog szőlő”-nek nevezett növény intenzívebben fotoszintetizál, mint a csonkázott, azaz „boldogtalan” szőlő, és az is bebizonyosodott, hogy a „boldog szőlő” 10 százalékkal többet terem. –Mint Koch Csaba elmondta, komoly kutatásokat végeznek ezen a téren a SZIE szőlészeti tanszékével, Dr. Bálo Borbála egyetemi docenssel, és a mérések is igazolják azt, amit Csaba már tapasztalatból érzékelt, hogy az 1kg. szőlőre jutó nagyobb lombfelület az erősebb fotószintézis miatt mindenféleképpen egy magasabb minőségű szőlőt és ebből értelem szerint egy magasabb minőségű bort eredményez. Ami pedig ökológiai szempontból jó, az történetesen gazdaságossági szempontból is hasznos, mivel a szakképzett szőlőmunkások száma egyre szűkül. A csonkázás munkafolyamatát így nem kell elvégezni, vagyis ez így egy jól működő win-win szituáció.
Koch Csabának a szerkesztőségünk nevében is sok szeretettel gratulálunk!
(DT)
