Idén immár negyedik alkalommal tudtuk megszervezni az Ősszel is Balaton programunkat Balatonalmádiban annak érdekében, hogy hozzájáruljunk az „Egész Évben Balaton” mozgalom térnyeréséhez, hiszen ennek fő mozgatórugói kulturális, gasztronómiai és sportesemények borfesztiválok, konferenciák szervezése, hogy a látogatók ne csak nyáron találjanak vonzó programokat. Rendezvényünk fővédnöke Dr. Nagy István agrárminiszter volt idén is.
Több mint 20 borászat, izgalmas előadások a mesterkurzuson, valamint ismerkedés Argentina zászlósborával, a Malbec-kel – tette izgalmassá és egyedivé a programot. A sétáló kóstolón megízlelhettük, hogy mily mértékben kékül a Balaton, vagyis hogyan törnek előre a kékszőlőkből készített borok a Balaton borrégióban. ismét meggyőződhettünk arról, hogy a balatoni borászatok folyamatosan emelik a minőséget, és Európa legjobb borrégióihoz tartoznak.
A szezonalitás szétnyújtása
Persze a szép sikerek mellett valós probléma a térség sebezhetősége, valamint a régi és új kórokozozók terjedése. A sebezhetőség azt jelenti, hogy ebben a borrégióban a legégetőbb a gazdasági eredményesség, hiszen itt emelkedtek legmagasabbra a telekárak, és úgy tűnik, hogy az építési szabályozást kijátszva a szőlőterületek csökkenése, elaprózódása megállíthatatlan. Márpedig a szőlő tájalkotó tényező, és ha a balatoni tájban visszaszorul, rengeteget veszít a táj vonzereje. Csak drukkolni tudunk azoknak a kezdeményezéseknek, ami például a Badacsony – mint szőlőhegy – megmentése irányában történtek. Ezek közül most csak röviden kiemeljük dr. Laposa József „Akarunk-e szőlőt Badacsonyban” címmel írt kiáltványát, valamint Németi Sándor kezdeményezését Wachau és a Badacsony testvérvárosi kapcsolatának létrehozása érdekében.
Bozzai Zsófia, Dr. Lipóczi Gergely és Dr. Podmaniczky Péter a rendezvény megnyitóján
De nézzük a IV. Ősszel is Balaton rendezvényünk eseményeit!
November 8-án, szombaton került sor az eseményre a Pannónia Művelődési Központban. A rendezvény átfogó célja a kulturált, mértékkel való borfogyasztás, borkultúra, valamint a fenntartható borászat népszerűsítése volt a Balaton Borrégióban. Itt szezonon kívüli időpontban találkozhattak a borkedvelők és bortermelők, valamint a szakma hazai és nemzetközi képviselői. A sétáló borkóstolón 23 kiállító borászat kínálatával ismerkedhettek meg a vendégek, a termelők színe-java személyesen volt jelen az eseményen. A rendezvényt Bozzai Zsófia, a Bor és Piac magazin laptulajdonos főszerkesztője, Dr. Podmaniczky Péter a Balaton Borrégió elnöke, valamint Dr. Lipóczi Gergely képviselő, bizottsági elnök, a Balatonalmádi Borfesztivál főszervezője nyitotta meg. Hangsúlyozták a szőlő kiemelt fontosságát mint tájalkotó tényezőt, és lakosságmegtartó erőt. A Balaton régióban kiemelt szerepe van a kulturált borfogyasztásnak, amit a tóparti fesztiválok, borhetek, borfesztiválok, szüreti fesztiválok is jeleznek. A Bor és Piac magazin is ezért vállalta fel a rendezvényszervezést, miközben az évente megrendezett „Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka” pályázatot is hasonló elhivatottságból szervezi. A megnyitó után a jelentősebb borászatokat bemutató kisfilmeket láthatták az érdeklődők a mesterkurzus elején.
Mesterkurzus
A kóstoló mellett megrendezett mesterkurzust Bozzai Zsófia, főszerkesztőnk megnyitója indította, majd ezt követően „Klímaváltozás hatása a szőlőre” címen Knolmajer Bence előadásában átfogó képet festett napjaink szőlőkultúrájának aktuális gondjairól. A folyamatos éghajlatváltozás ugyanis az egész bioszférát érinti. Az éghajlat fontos tényező a szőlőtermesztésben, alapvető hatással van a növények és az állatok élőhelyére. Az új körülmények új kihívást jelentenek a szőlőtermesztők számára, mivel a jelenlegi felmelegedési tendencia nagyrészt kedvezőtlen feltételeket teremt. A közvetlen károk (napkárosodás, aszály, fagyok, jégesők stb.) mellett itt van az új károsítók megjelenése: Aspergillus sp., Xylella fastidiosa. Az extrém időjárási események egyre gyakoribbak, és az egyenetlen csapadékmennyiség és az aszály különösen nagy problémát jelent a szőlőtermesztés számára.
Talán a legnagyobb érdeklődéssel várt előadást Laposa Józseftől hallhattuk „A szőlő- és bortermelés esélyei a Balaton üdülőkörzetében” címen. A XXI. század első negyedszázada alapvető változást hozott a szőlő- és borkultúra társadalmi megítélésében, sajnos a folyamatok a szőlőterületek zsugorodásának irányába mutatnak. Az előadó szerint csak helyi összefogással lehetne megőrizni e több mint kétezer éves kultúrát.
Az „Akarunk-e szőlőt Badacsonyban” című nyílt levelére adott válaszok közül is csak Dr. Nagy István agrárminiszter azonnali válaszai, valamint Németi Sándor kezdeményezése a Wachau – Weißenkirchen és a Badacsony testvérvárosi kapcsolatának létrehozása érdekében – ad reményre okot.
Dr. Varga Zsuzsanna, a MATE Szőlészeti Tanszéktanszékvezető egyetemi docense „A magyar szőlőtermesztés jelenlegi és várható kihívásai” témában megtartott előadásának fókuszában az amerikai kabóca által terjesztett aranyszínű sárgaság kártétele, és vele szemben kialakítható stratégia állt. Mint elmondta, a fitoplazma megfékezése, túlélése új termelői szemlélet, fegyelmezett technológia, borvidéki összefogás nélkül elképzelhetetlen. A nehézségek, kihívások azonban pozitív változásokat is hozhatnak véleménye szerint.
Lapunk munkatársa, Dr. Pásti György nyugalmazott egyetemi docens a címadó témáról tartott előadást „Kékszőlők evolúciója a Balatonnál” címen. A Balaton körül elterülő borvidékek, különösen az északi part régiói, évtizedeken át, mint döntően „fehérboros” területek szerepeltek a nyilvánosságban. Nagyjából három évtizede változás kezdődött, az eltelepített kékszőlő felületek aránya jelentősen megnőtt. A változásnak okai között szerepel a fogyasztói preferenciák változása, benne a rozé- és vörösborok térnyerése a hazai fogyasztásban, ugyanakor a klímaváltozás egyre inkább érvényesülő hatásai is. Ez viszont a Balaton környékén működő bortermelés kereteit is tágítja, bizonyos tradíciók újragondolását igényli.
A helyi gyakorlat oldaláról ugyanebben a témakörben „Vörösborok a Balaton körül” címen Jásdi Attila, a csopaki Jásdi Pincészet második generációs tulajdonosa tartott előadást. Ebben főként arra helyezte a fókuszt, hogy vajon van-e saját stílusa a balatoni vörösboroknak és ha igen, miként tudjuk azt megfogalmazni. Az aktuális kérdések közé tartozik még az is, hogy hogyan befolyásolják az ellentétes trendek (melegedő éghajlat, csökkenő vörösbor és rozé fogyasztás) a balatoni kékszőlők helyzetét.
A mesterkurzus záróakkordját az Argentin Nagykövetség közreműködésével megtartott Malbec kóstoló zárta, melyen Dr. Pásti György vezetésével elemezték a résztvevők a két kóstolt bor értékeit, melyek a következők voltak:
Santa Julia: Malbec Naturell, Mendoza, 2024
Zuccardi: Q Malbec, Valle de Uco, 2023
A sétáló borkóstoló jó hangulatban telt és különös szakmai érdeklődés övezte a résztvevők részéről is. A rendezvényen kiállító borászatok megérdemlik, hogy felsorolásra kerüljenek:
a’ Capella Szőlőbirtok
Barcza Pincészet
Békássy Borászat
Fehérvári Birtok
Fischer Birtok
Hoffmann’s Borászat
KABOR Somlói Borbirtok
Kőfejtő Pince
LTC – Domaine Les Trois Chênes
Trio Pince
Veszprémi Érseki Pincészet
Villa Tolnay Borház
beszámoló: Dékány Tibor, fotó: Jandó Zsuzsa és Karkus János
