Birtoklátogatások 2024/2 Vida Családi Borbirtok

2012-ben került sor először a „Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka” pályázat megrendezésére. Szerkesztőségünket az a szándék vezette, hogy mutassuk fel, a szőlő tájalkotó tényező, a szőlőhegyek a Kárpát-medencei táj meghatározó elemei, melyek emelik a környezet esztétikai értékeit. Sajnos szőlőterületeink egyre fogynak, így féltő gonddal fordulunk a hazai borvidékek értékőrző képességeinek fenntartása felé. Szeretnénk, ha szőlőhegyeink szépségének megőrzése kultuszt teremtene.

 

Munkánk, mozgalmunk fontosságát osztja Dr. Nagy István agrárminiszter is, aki elvállalta idén pályázatunk fővédnökségét.

Az elmúlt években meggyőződhettünk arról, hogy nem vagyunk egyedül értékítéletünkkel, sokan vagyunk, akik fontosnak tartják a Pannon tájnak értéket adó szőlőhegyeink ápolását, gondozását. Ez évben is három csoportba osztottuk be az olvasóink által a legjobbak közé sorolt birtokokat méretük szerint. Idén a legszebbnek ítélt birtokok egyenletesen oszlottak el borvidékeink között, egy-egy borászat „érkezett” a döntőbe a balatonboglári, a Balatonfüred-csopaki, az egri, a kunsági, a mátrai, a móri, a pannonhalmi, a szekszárdi, a villányi borvidékről. Olvasóink által legszebbnek ítélt birtokokat a szerkesztőségünk tagjaiból, valamint a MATE Szőlészeti és Borászati tanszékek professzoraiból, emeritus professzoraiból, valamint az előző évben nyertes birtokok vezetőiből álló zsűri látogatja sorra, hogy végül megállapítsuk a végső sorrendet. Második utunk Szekszárdra vezetett a Vida Családi Borbirtokra.

Központ a Bakta dűlőben

Vida Péter a rendszerváltás utáni időszak nagy borászdinasztia-teremtőinek egyike. A Pannon Bormíves Céh 2011-ben választotta meg az Év Bortermelőjének. Bár az összes szekszárdi borászról elmondható, hogy nagy lelki mélységekből táplálkozik munkálkodása, mégis Vida Péter az, aki a borászatot egészen különleges, szent hivatásnak tekinti. „Nem borgyártó kisiparos akarok lenni, hanem különleges értékek előmozdítója, hiszen a bor isteni csoda, ami az élővilág és az egész emberiség diadala.” – nyilatkozta 2009 decemberén lapunknak (Bor és Piac 2010 1-2 szám). A birtok jelenleg 23 hektáros, melyben mindig van 2-3 hektár tartalék. Éves palackszámuk 120-150 ezer palack évente.

Vida Péter Péter fia mintegy 10 éve érkezett haza, hogy részt vállaljon a családi birtok munkáiban, míg Zsuzsa lánya 4 éve, ami új lendületet adott a birtok fejlesztésének. Megépült a pincéjük elé a feldolgozó bővítése, ahol esztétikus környezetben sorakoznak a kóracél tartályok, 1200 Hl tartálykapacitással. Vida Péter úgy véli, fontos, hogy a legkorszerűbb módon tudja feldolgozni a termést. A magot vizsgálják folyamatosan, annak érettsége alapján állapítják meg a szüret időpontját. A szüret kézi erővel történik, a termés műanyag ládákba kerül, amiből 2 órán belül feldolgozásra kerül.

Vida Péter ikebanája

Alaposan körüljártuk a birtok feldolgozóját és pincéjét, mire ezzel végeztünk, két harcedzett Fiat dzsip várt ránk, hogy szurdik-utakon hegyeken-völgyeken át körbejárjuk a birtokot. Első állomásunk a félhektáros botanikai érdekesség, az évszázados Kadarka-ültetvény volt, ahonnan a pincészet Bonsai márkanevű Kadarkája származik. És valóban, nem csoda, hogy az onnan származó bor névadó japán turistája extázisba került megpillantva az ültetvényt. Ezek a tőkék, melyeket szőlőművelők százai farigcsáltak olyanná, ahogy kinéznek, ebben benne van a természet minden ereje, minden szentsége.

Ebben az öreg szőlőben a Pécsi Kutatóintézet genetikailag feltérképezte az ültetvényt és 17 féle Kadarkát állapított meg benne. Ezek közül hetet kiválasztott, megjelölt és évente 4-5 alkalommal idejön és 6-8 paramétert rögzít. Ebből elképesztő adatsort gyűjtött össze az elmúlt évtizedben. Ezek kisebb fürtű, kisebb bogyójú egyedek, vastagabb a héjuk, így nemcsak a színük sötétebb, de a botritisznek is jobban ellenállnak.

Második állomásunk a Hidaspetre dűlő volt, ez a legnagyobb birtoktest a maga 12 hektárjával. A dűlőben 2,6 meglévő, öreg Kékfrankosa mellé 2014 tavaszán a dűlő északnyugati felébe 3 hektárt, míg keleti felébe 2,8 hektárt telepített még el Kékfrankosból 2,5 X 0,80-as térállással. 2013 tavaszán került a földbe további 1 hektár Syrah, 1,6 hektár Cabernet Franc, és 2,3 hektár Cabernet Sauvignon. A Hidaspetre dűlő egy kis eldugott völgy a megyeszékhely háta mögött, melynek neve egyre híresebb, lévén hogy a Vida Pincészet mellett a Mészáros Pince, a Tüske Pince, továbbá a Vesztergombi Pincészet is csúcsterületei közé sorolja. Itt a szőlőket észak-déli irányba pozicionálták, hogy a nap körbejárja a szőlőt. Délben a legnagyobb melegben van pont felette a nap, ekkor védi a szőlőt, hogy magát árnyékolja.

Madárfüttyben reggeltől estig

Innen a Baranya-völgybe repítették csapatunkat a Fiat terepjárók. A Baranya-völgy alja 125 méteres tengerszint feletti magasságból indul, a teteje pedig a 260 métert éri el, ez a magasság azonban már az erdősávban van, a szőlővel művelt legmagasabb szint 225 méter. A völgyet patkó alakban erdő övezi, ennélfogva bár topográfiailag a völgy elhelyezkedése emlékeztet a villányi Ördögárokra, azonban ennek egészen mások a mezoklimatikus viszonyai. Amíg a Baranya-völgyet koszorúzó erdősáv hűvös levegőt juttat a völgybe, addig villányi rokona egy tipikusan meleg dűlő. A hűvösebb éjszakák biztosítják a völgyben termett szőlőnek a magas savkoncentrációt, miközben az évi 2100 körüli napos óraszám a déli kitettséggel a biztos beérést. Ez évben a korai szeptemberi fagy pontosan meghúzta a fagyzúgos területek határát, a legjelesebb borvidékek jobb termőhelyein is nagyszámban barnultak el az alacsonyabb fekvésbe telepített szőlőtőkék. A Baranya völgyig viszont nem húzódott fel az idei fagy, egyetlen tőke sem barnult le. Mindez szépen jelzi, hogy a Baranya-völgy egyike a legértékesebb szekszárdi szőlőterületeknek. Értékét még aláhúzza a városhoz való közelsége, jó megközelíthetősége is.

Vida Péter szíve-csücske

Vida Péternek is egyik kedvenc területe a Baranya-völgyi birtokteste. Nem csoda, hiszen már akkor is itt volt dolga, amikor még az Aranyfürt Mg. Szövetkezet területe volt. Azért szereti különösen ezt a termőterületét, mert a völgyet erdő övezi, és tele van madárfüttyel. A teraszos ültetvények itt déli fekvésűek, a talaj is kimondott vörösboros dűlőnek predesztinálja, már reggel 6 órától fényben fürdik az ültetvény, így a hajnali harmat villámgyorsan eltűnik, a beinduló szélmozgás felszárítja az ültetvényt, távol tartja a betegségeket. Vida Péternek a Baranya-völgyben 1,5 hektáron Cabernet Franc, míg 0,5 hektáron Kékfrankos ültetvénye van.

Aztán a Virághegyen kiderült, hogy az is kedvenc, sőt, éppenhogy ez Vida Péter szíve-csücske. Egy gyönyörű erdővel övezett Merlot-tábla, melynek igazi esztétikuma leginkább a légi felvételeken mutatkozik meg. A Merlot egyenlő a szeretettel Vida Péter szerint, olyan a bora, mint egy nagy ölelés. És valóban, ezt meg is tapasztalhattuk, lévén hogy a pincészet csúcsbora, a La Vida alapanyaga 80-90%-ban innen származik. Na persze ez a kóstolósor végén az adu ász volt. A Virághegyen Kadarka is található,amely szintén Vida Péter egyik kedvence.

„Különleges, semmihez nem hasonlítható, igazi hungarikum a Kadarka, a borok világában ő a hercegnő. A magyar gasztronómiában megtalálja igazi helyét például egy halászlé mellett.”

Kóstoló sorunkban sorra vettük a szép tételeket a rozéval kezdve a Kadarka, Hidaspetre Kékfrankos, a 2020-as Bikavér, a 2020-as Lösz (Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Carmenere) alapozta meg a csúcsbor élvezetét. De még talán azt a csúcsot is űberelni tudta a 89. Hordó, Vida Péter dédelgetett Carmenere tétele, melyhez néhai Dr. Kosárka József chilei ex konzolunk diplomata-postával küldött vesszői segítették hozzá a Hidaspetrén eltelepítve.

Vida Pétert hallgatni élmény, vele együtt lenni élmény. Közben borait is kóstolni kisebb fajta csoda.

A pályázat támogatója:

Dékány Tibor