A Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara Tastin’ France néven szakmai kóstolót szervezett, melynek keretében francia borászatok és forgalmazók vehették fel a kapcsolatot magyar üzletemberekkel, egyúttal lehetőség nyílt kiváló és érdekes francia borok és pezsgők kóstolására, valamint eszmecserére a kiállítókkal.
A Gascogne vidékéről származó SAS SDU Distribution du Domaine UBY fiatalos ízprofilú, dizájnú és árazású borokkal érkezett. A grépfrútos ízvilágú Sauvignon Blanc-juk és a déligyümölcsös Sauvignon Blanc-Colombard küvéjük egészen kiváló, de az édes borokat kedvelők is találnak ínyükre való italt a választékban: a Gros és Petit Manseng-ből készülő fehérbor édessége nem tolakodó, azt jól ellensúlyozzák az élénk savak. És bár az alapboraik alkoholtartalma is visszafogott, 11 százalék körüli, az igazi különlegességet a kínálatukban az alkoholmentes borok (Sauvignon Blanc, Sauvignon Blanc gyöngyöző és Rosé) képviselik. Ezeken az Osmose márkanév szerepel, de a név sugallta fordított ozmózisos technológiát már vákuum desztillációra cserélték, mert azzal jobb minőséget tudtak elérni. Ugyan még mindig nem olyan ízgazdagok, mint a „rendes” borok, de egyre jobban közelítik azokat. Az alkoholmentes tételek hamarosan feltűnnek mjad a Winehub kínálatában.
Szintén hozott alkoholmentes bort az Artisans Vignerons szövetkezet, ők azonban bevallottan még csak két éve kísérleteznek ezzel. Sokkal izgalmasabb (és finomabb) invenciójuk a Blanc de Noirs bor, amely a hazai fehér Kadarkához hasonló, viszont – azzal ellentétben – kifejezetten nagy volumenben készül és fogy. Szintén a fiatalabb fogyasztókat célozza a pingvinről elnevezett, egyszerű ízprofilú és szándékoltan erősen hűtve is jól iható vörösboruk. A szövetkezet egyébként 300 termelő családot fog össze, az oenológiai támogatás, a feldolgozás és az érlelés közösen zajlik. Közülük egyre többen folytatnak ökológiai szőlőművelést, de ezen felül is igyekeznek odafigyelni a termőterület fajgadagságának megőrzésére, az újrahasznosításra, valamint arra, hogy a termelők tisztességes árat kapjanak a munkájukért.
Szintén szövetkezeti formában működik, de még nagyobb léptékben a Les Dauphins márka termelője a Rhône völgyéből. Ők 2000 családot és 12000 hektárt képviselnek; a folyóbor értékesítése mellett pedig márkákat is építenek. A kóstolón a Les Dauphins fiatalos, belépőszintű és komolyabb tételeit is bemutatták. A márka Ausztriában igen népszerű, de az illatos fehéreik (akár kis maradékcukorral) a magyar fiatalok számára is vonzóak lehetnek. A végfogyasztói ár palackonként 6-7 euró körül alakul. A társaság képviselőjétől azt is megtudhattuk, hogy a kínai felvásárlók keveset fizetnek a borokért, viszont már nagy volumeneket sem vásárolnak…
Ugyancsak a Rhône völgyéből érkezett a Vins Laurent Bellion, ők kiváló ár-érték arányú vörösborokat hoztak. A Greanche-Syrah házasításuk például 90 pont felett teljesít a nemzetközi értékelőknél, és mindezt 5,5 eurós exportár mellett nyújtja.
A burgundiai Château de Davenay-nél (képviseli a Domaines et Maisons Famille Picard) a Chardonnay-t emelném ki, amely a fajta iránt nem kifejezetten rajongók számára is csodálatos, elegáns ital.
Természetesen Bordeaux sem maradhatott távol egy ilyen kóstolótól. Az Ambrosia kereskedőcég számos château termékét bemutatta; magyarként szinte el lehet veszni a hasonlónak tűnő tételek között… Azért vannak különbségek, nem csupán az évjáratok vagy a premier és grand cru területek között, de a hagyományosnak mondható Bordeaux-i házasítástól is el-eltérnek már egyes termelők, például a Cabernet franc vagy a Merlot javára. A kereskedőház Európáért felelős képviselőjétől néhány érdekességet is megtudhattunk a helyi paicok sajátosságairól: az északi országokban a régebbi évjáratokat keresik, míg a németek és a lengyelek a hagyományos Bordeaux-i szemmel szinte értelmezhetetlenül fiatal, négyéves tételeket. A kínai piacra még csak most lépnek be, így onnan nincsenek mély tapasztalataik. A kevés eső és a magas cukorfok és alkoholtartalom viszont Bordeaux-ban is problémát okoz, így rezisztens fajtákkal is kísérleteznek.
A Château Cazeau még – horribile dictu – fajta-sauvignont is készít a borvidéken. Tőlük megtudhattuk, hogy Kínában 13,5 százalékos alkoholtartalom alatt nem vesznek borokat, ezzel szemben az angoloknál az alkoholtartalomhoz kötött adózás miatt a 14 százalékos tételekt már szinte eladhatatlanok. Problémát jelentenek az alacsony felvásárlási árak is: a folyóborok esetében az 1000-1200 eurós előállítási költség mellé gyakran csak 600-700 eurós felvásárlási ár társul.
Az SC Château La Fleur Saint Georges számunkra különösen izgalmas lehet: nem elég, hogy tulajdonosa az Angelus révén ismertté vált Hubert de Boüard, de főborászuk egy magyar hölgy, Hárs Kinga. Mindez együtt garantálja, hogy kiváló minőségű Bordeaux-i tételeket kóstolhatunk, a „nagyok” árának töredékéért.
A kóstoló végén pedig felkerestük a Champagne-t képviselő Forget-Brimont pincészetet. Ők 25 hektárról átlagosan 250000 palack pezsgőt dobnak piacra. A volumen gerincét a vegyes fehér fajtákból készített alappezsgő adja (mintegy 150000 palackkal), az 50000 palacknyi Rosé Brut pedig szinte teljes egészében a kanadai, québeci piacra kerül, ahol kategóriájában a legnépszerűbb ital, maga mögé utasítva a nagynevű champagne-házak tételeit is. A rendezvényen összesen tízféle pezsgőjük volt kóstolható, köztük kis tételszámban készülők, mint a nyerspezsgő vagy a 2014-es évjáratos ital is. A pincészet – sokakkal ellentétben – minden évben készít évjáratos pezsgőt, legfeljebb a mennyisége változik.
Érdekes és inspiráló volt látni, hogy miben gondolkodnak és milyen tapasztalatokkal bírnak az egyik legnagyobb bortermelő ország üzletemberei, és kíváncsian várjuk, milyen eredményeket tudnak majd elérni a magyar piacon. Egyes kategóriákban határozottan üde színfoltot jelentenének, vagy akár élénkíthetnék a versenyt is a jelenlétükkel.
