December 10-én 12 órakor, a Gundel Étteremben, sajtótájékoztató keretében kihirdették a Magyar Bor Akadémia által gondozott „Év Bortermelője Magyarországon 2024” cím, a magyar borászok által elnyerhető legrangosabb hazai kitüntetés nyertesét. Mindezek mellett a Gundel Étterem és Borpince, tisztelete jeléül a Gundel Borpince egyik termét, egy évre az aktuálisan címet viselő Év Bortermelője nevére dedikálja.
A díj nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a nyertes bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó, kiváló minőségéért, azok hazai és külföldi sikereiért, a borszakmáért tett erőfeszítéseiért adományozható. A 2024. Év Bortermelője díj nyertese:
Liptai Zsolt
a Pannonhalmi borvidékről
Szerencsés ország vagyunk, rengeteg nagyszerű borászunk van, akik világszínvonalú borokkal látják el a hazai és külföldi borkedvelőket egyaránt. Sok helyre kerülhetne a díj, de a Pannonhalmi borvidékről most először büszkélkedhet borász az „Év Bortermelője” címmel. Liptai Zsolt Szekszárdon kezdte meg nagy kalandját a borkészítéssel, majd két év kaliforniai tapasztalatszerzést követően Gál Tibor egri borászatában folytatta. Gál Tibor jól érzékelte, hogy egy nyelvet beszélnek, külföldi tapasztalatokkal a hátuk mögött azonosan látják a helyi borkészítés lehetőségeit, ezért jó szívvel ajánlotta be a Főapátsági Pincészet irányítására. Egy régi hagyományt kellett továbbvinni, csakhogy a körülmények időközben teljes mértékben megváltoztak.
Zsolt irányításával a Pannonhalmi Apátsági Pincészet 50 hektárnyi területen művel szőlőt, hat nagyobb dűlőben, melyek kiválasztásánál a terroir-alapú szemlélet dominált. A 2001 és 2010 között zajló szőlőtelepítési munkák révén ma már a teljes területen kizárólag új telepítésű ültetvényekről érkezik be a minőségi alapanyag a pincébe. Az ültetvények művelésében igyekszik megteremteni a korszerű gépesítés és az igényes kétkezi munka optimális egyensúlyát. A pincészet 400 000 palack bort készít évente.
„Ez talán a leg sokszínűbb borvidék – mondja Liptai Zsolt – hiszen 4 dűlőben vannak területeink, ahol a legszélsőbbek közötti távolság is mindössze 6 km. Mégis, a fekvésük, a magasságuk, az uralkodó talajtípusuk annyira különböző, hogy ezen a szinte tenyérnyi területen is 10 napos a különbség a szőlő fenofázisait tekintve. A Babszökő dűlőben vörös agyagtalaj dominál mészkőbabákkal tarkított barna erdőtalajjal keverve. A Cseresznyés dűlőben a lösztakaró a jellemző, míg legmelegebb területünk a Széldomb dűlő, ahol vastag humuszrétegre homokkő és lösz rakódott. A Tavaszó dűlőn a fehér agyagtalaj az uralkodó, amin remekül érzi magát a Rajnai Rizling, az Olaszrizling, meg a Tramini.”
A díjazott szilárdan hisz abban, hogy a jó minőségű bor csakis kiváló alapanyagból készíthető el. Mivel a borászati technológia többet fejlődött az elmúlt öt évtizedben, mint az azt megelőző ötszáz évben, véleménye szerint nagy hibát követne el, ha kizárná magát a jelenkorból. Továbbra is klasszikus gravitációs technológiával dolgoznak, mint eleink évszázadokkal ezelőtt, viszont apró technológiai elemekben, az évjárat függvényében igyekeznek becsempészni a 21. századot is a mindennapi munkába.
És hogy mit ígér Zsolt annak, aki betér az Apátsági Pincészethez?
„Leginkább a boraink élményét! Szívesen mesélek a szőlőtermesztésről, technológiáról, borainkról, s mivel ezek kicsit vagy nagyon mi vagyunk, így természetesen magunkról is. Azt viszont mindig az egyénre bízom, mind ebből mit visz magával tovább.”
A díjért versengők közül, a jelölés során az öt legtöbb szavazatot kapott borász (ABC sorrendben):
Lamport József (Egri borvidék)
Liptai Zsolt (Pannonhalmi borvidék)
Ifj. Szentpéteri Attila (Kunsági borvidék)
Ifj. Szepsy István (Tokaji borvidék)
Vesztergombi Csaba (Szekszárdi borvidék)
(MBA-DTI)
