Közismert tény, hogy a rendszerváltást követő újkorban Villány ébredt, és jutott fel a borkészítés csúcsára elsőként. Aztán a vörösboros hegyvonulat tetejére kisvártatva felkúszott Szekszárd is, majd kissé lemaradva feljutott még Eger is. Most azonban bejelentkezett egy újabb borvidék, Sopron csúcstámadásra készül. Sopron, az apró csodák városa korábban kissé lesajnált helyzetben volt a vörösborosok táborában. Most azonban új korszak indul, és északnyugati borvidékünk sorra bizonyítja, hogy a legjobbak között van a helye!
Sopron a valamikori Sopron-Ruszti borvidék regionális központja, minden részletében élményt jelent
Hogy lehetséges mindez? Ha most kiváló borok születnek Sopronban, hogyhogy eddig ezt nem nagyon érzékelhettük? Elkönyveltük, hogy a Soproni Borvidék a savas, nem túl elegáns, talán nem is almasavbontott borok hazája, ahol a nagyminőségű vörösborokat adó kékszőlőfajták nem is tudnak évről évre biztonságosan beérni. Ugyanakkor tény, hogy ezidáig egyetlen soproni borásznak sem sikerült bekerülni az Év Bortermelői közé, sőt még a jelöltség közelébe sem! Sopron tehát úgy tűnt, jelentős, behozhatatlan hátrányban van a vörösborkészítés terén, hiszen se minőségi szőlő, se tudás!
Taschner Kurt, a soproni borászok emblematikus alakja a Magyar Bor Akadémia főtitkára
Mindez így volt idáig, a helyzet azonban nagyot változott a XXI. században, és ennek három fő összetevője van! Beköszöntött a globális felmelegedés, (ami egyébként természetes folyamat, hiszen ezáltal emelkedtünk ki annak idején a jégkorszak fagyából) melynek következtében a leghőigényesebb fajták is beérnek minden évben ezen a borvidéken is. Ugyanakkor borászati oldalról is ugrásszerű a fejlődés Sopronban. A város korábban arról volt híres, hogy a fogorvosok mellett borászból is itt él a legtöbb, csak amíg a fogorvosok itt is dolgoznak, addig a borászok kijárnak a határ túloldalára. Ezen a téren is változott a helyzet. Azok közül, akik osztrák borászatokban dolgoztak évekig, akár évtizedekig, sokan hazajöttek, és a kint keresett pénzből itthon alapítottak borászatot. És – ami a legfontosabb – a fejükben magukkal hozták a tudást, gyakorlatot, amit kint szereztek, vagyis az osztrák „know-how”-t is.
Az utánozhatatlanul bájos nagytudású, világlátott Pfneiszl-lányok: Birgit és Katrin
A harmadik összetevő a borvidék termékeinek ugrásszerű minőségi javulásában az igényes turizmus jelenléte. Sopron a valamikori Sopron-Ruszti borvidék regionális központja volt hivatalosan is, de a határok lebontásával gyakorlatilag ma ismét az. A városnak olyan esztétikai, urbanisztikai jelentősége és kisugárzása van, hogy természetes vonzereje van egész Burgenlandra. Főleg innen, de természetesen Ausztria távolabbi vidékeiről folyamatosan érkeznek a turisták, vendégek. Ezek a vendégek – jöhetnek akár vonattal, autóval, biciklivel – igényesek, és nem üres a pénztárcájuk sem. (Némi malíciával tehetjük hozzá, hogy hol vannak ilyen intelligens, jómódú turisták más borvidékeink környékén, milyen jól jönne valami ilyesmi például Tokajnak Ukrajna felől!)
Slezsák Zoltán, a Magyar Sommelier Szövetség elnöke a Horváth borház standjánál
Mert nem kérdéses, és ahogy arról korábban itt beszámoltunk róla, a Magyar Bor Akadémia által szervezett bortúra is bizonyította, az osztrákok még mindig jelentős lépéselőnyben vannak hozzánk képest borkultúrában. Vagyis nem szégyen tőlük tanulni, és ez napjainkra már szerencsére meg is jelenik a soproni borok színvonalában. Vagyis a három fő összetevő, ami elsősorban a vörösborok minőségében bekövetkezett robbanásszerű fejlődést eredményezte: a kékszőlők teljes éréséhez szükséges hőmennyiség, a tökéletesen képzett, és megfelelő – elsősorban külföldön szerzett – tapasztalattal rendelkező borász társadalom kialakulása, valamint az igényes fizetésképes turizmus jelenléte.
Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ Sopron centrumában, a „Kékfrankos Hangjai” rendezvény helyszíne
Sopron tehát csúcstámadásra készül, borai és gasztronómiája is megértek arra, hogy bemutatásra kerüljenek a nagyvilág borszakértői számára. Erre adott alkalmat a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központban nagyszerűen megrendezett Kékfrankos Hangjai elnevezésű kétnapos esemény.
Simon Andrea, a helyi Petőfi Színház művésznője a színpadon Dr. Farkas Cipriánnal, Sopron polgármesterével valamint Dr. Schneider Istvánnal, a Soproni Borvidék Hegyközségének alelnökével
Ennek nyitányaként Dr. Farkas Ciprián, Sopron polgármestere köszöntőjében érzékletesen ecsetelte a Hűség városa és a bor kapcsolatának örök jellegét. Dr. Schneider István, a Soproni Borvidék Hegyközségének alelnöke felvázolta a soproni bor minőségi újjáéledésének pályaívét. Taschner Tamás szellemes, és megannyi soproni anekdotával tarkított városnézői sétái segítettek a fejeket kiszellőztetni, miközben sétáló kóstolókon volt alkalom megismerni a legjobb soproni borokat, étkeket. A megjelent borászatok mindannyian megérdemlik, hogy megemlítsük őket: Bónis-Reitter Borászat, Bruckner Borászat, Etyeki Kúria soproni termőtájával, Fényes Pince, Gangl Borászat, Hermann Pince, Horváth Bor, Iváncsics Pince, Jandl Pince, Lővér Pince, Luka Pincészet, Pfneiszl Birtok, Steigler Pince, Stubenvoll Pince, Taschner Bor- és Pezsgőház, Töltl Pincészet, Vincellér Borbirtok, Winelife Borászat, Zachar Bor.
Gangl Szabolcs, a Gangl Pincészet frontembere vezetésével ez a soproni családi pincészet elsőként a borvidékről 2019-ben már bekerült Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka döntősei közé!
Gasztronómiai oldalról az apró csodákat a borokhoz a Bojtorina Étterem, Deák Étterem, Erhardt Étterem, Erhardt Pékség, Jégverem Étterem, Tornácos Étterem, ZAKAnT Étterem, NP Harrer és a Chicotrade biztosította. A KROIS BREWERY bemutatta, hogy a craft-sörök kihívására is megtalálta Sopron a megfelelő megoldást. Arról, hogy az összes vendég tökéletesen érezze magát a legaprólékosabb részletek brilliáns megoldásával, Pakainé dr. Kováts Judit marketing vezető a legnagyobb körültekintéssel, és a legmagasabb színvonalon gondoskodott.
Dékány Tibor
