Az elzászi crémant

Dr. Kovács Tibor, a Tokaji Kutatóintézet igazgatója, a Tokaj-Hegyalja Egyetem címzetes egyetemi docense a franciaországi Elzász területén készült crémantról tartotta előadását a negyedik Pezsgőkonferencián. Az igazgató 1984-ben ismerkedett meg ezzel a területtel, mikor egy egyéves tanulmányi úton járt Franciaországban, ezen belül 1985-ben két hónapot töltött az elzászi borvidéken.

Az elzászi borvidék két megyében található, Alsó- és Felső-Rajnában, ahol kontinentális éghajlat jellemző. A borvidék 120 kilométer hosszú és 1 kilométer széles. Ezen húzódik végig egy átlagosan 1400 méter magas hegylánc, ami miatt egyedi klíma alakult ki. A nyugati oldalon nagy mennyiségű a csapadék, a keleti oldalon csak 500-550 mm csapadék esik évente, míg például az ország déli, szárazabbnak gondolt részén 700-750 mm az éves csapadék. A napsütéses, száraz idő jót tesz a szőlőnek, valamint az összetett talajszerkezet teszi még egyedivé a borvidék adottságait. A terület 119 településén nagyrészben családi gazdaságok és néhány nagyobb cég termel bort. A termelők 20%-a egyéni termelő, 40%-a borkereskedő és további 40%-a szövetkezeti termelő, amely szövetkezetekben kis birtokosok vesznek részt. A borvidéken évente 1,2 millió hektoliter bort és crémant-t termelnek, zömében fehéret, míg 10%-a vörös, jellemzően pinot noir. Az összes termék 20%-a crémant. 140 millió palack bort és crémant-t készítenek a borvidéken évente, aminek 25%-a exportra kerül és 25%-ot helyben adnak el, hiszen minden kisvárosban vannak üzletek a vidéken, amely 3 millió borturistát vonz évente. A főbb szőlőfajták a rajnai rizling, a pinot blanc, a fűszeres tramini, a szürkebarát és a pinot noir.

Mi az a crémant?

A crémant egy pezsgőhöz hasonló ital, viszont a második erjedés során nem történt meg a teljes erjedés, így ezek „elrontott” vagy másodosztályú pezsgők voltak, viszont valamivel cukrosabbak és a buborékok „krémesebbek”, innen származik az elnevezése. A 20. század második felében már nem lehetett ezekre is használni a champagne nevet, és ezért minden pezsgőt, ami nem Champagne-ban készült crémant-nak hívnak. Crémant-t 8 borvidéken készítenek és a termékleírás hasonló. 80 millió palack készül évente, ebben vezető szerepet tölt be az elzászi.

Az elzászi crémant termékleírása 25 oldalas, ebből a legfontosabbak kritériumok a következők: egy hektáron 1600 kilogramm szőlő teremhet, tilos az öntözés, a szüretelés és a préselés között legfeljebb 24 óra telhet el, a szőlőt tároló konténer maximum 0,6 köbméter lehet, benne a szőlő magassága maximum 45cm. December elseje után lehet elkezdeni a második erjesztést, a pezsgősítést, a degorzsálást pedig 9 hónap után.

Végezetül Dr. Kovács Tibor kitért a champagne és a crémant közti különbségekre. A champagne mindig is meghatározó és egy nagyon magas minőséget jelentett, mivel hatalmas termelők vannak, akik tudják tartani a színvonalat. Elzászban kevesebb mennyiséget termelnek és a minőség is évjáratonként változik, de összességében nem jelent egymásnak konkurenciát a két terület, hiszen a champagne egy nagy és elegáns ital, „az ünnepek itala”, a crémant pedig akár a hétköznapok itala is lehet. (Juhos-Kis Gellért)

Fotó: Fölesi Máté