Rókusfalvy Pállal, a Nemzeti Bormarketingért felelős kormánybiztossal a negyedik Pezsgőkonferencián beszélgettünk a Rókusfalvy Birtokon, Etyeken.
Rókusfalvy Pál a bormarketing sikerességéhez kiemelten fontosnak tartja a termék meghatározását. A stratégia alapjaihoz először is a viszonylag kesze-kusza termékstruktúrából kell kialakítani egy egységes kínálatot. Ehhez sok fajta elképzelés, hipotézis van: valaki szerint a Tokaji borok a csúcskategóriás magyar borok, valaki szerint a természeti adottságokat kell kiemelni, például a vulkanikus talajt. Az osztrák bor példáját hozta fel, amelyről rögtön a zöldveltelini vagy a kékfrankos jut eszünkbe. A magyar bor kapcsán az elképzelések ütköznek egymással, és az egységet természetesen nem a saját szájíze szerint szeretné kialakítani, hiszen minden fajtának megvan a helye.
A hipotéziseket stratégiába önteni, ami a következő időszakban a kommunikáció mellett feladata lesz. Ezt csakis tudományos alapon lehet elkezdeni, ehhez fontosak a kutatások, amelyek alapján átláthatóak lesznek az adottságok, a hazai és nemzetközi igények és a trendek. A stratégia megalapozza azt, hogy a Magyarországon 60 ezer hektáron termelt bor egy irányba menjen. Ehhez a kormánybiztos szerint szükséges a borral foglalkozó szervezetek, a kutatók és a termelők együttműködése.
A magyar bornak nemzetközi viszonylatban rendkívül alacsony ára van, amit egy jó stratégiával feljebb lehetne emelni, ehhez fontos a külföldi eladás, hiszen nem elég a magyar piacon való értékesítés, az export pedig igen jót tenne a hazai termelőknek. A tapasztalat az, hogy az elmúlt időben rendkívül fontos volt a kommunikáció és marketing, viszont ehhez még szükséges az is, hogy a termékeket könnyebben elérhetővé kell tenni. Az osztrák Wein & Co-t hozta fel példának, ami által könnyedén be lehet szerezni Ausztria borait, ebben a logisztikai fejlesztésben nagy lehetőség rejlik Rókusfalvy Pál szerint.
A konferenciák és a közösség építésében látja a jövőt, hiszen kiemelten fontos az együttműködés, továbbá a fiatalok bevonása, akik új szemléletet tudnak behozni a kihívásokkal teli ágazatba. Sok esetben érződik az újfajta kommunikáció és világszemlélet, ami például a klímaváltozáshoz való hozzáállásban is megjelenik, viszont még mindig fontos a tapasztalatok átadása.
Az identifikációs feladatokban az első lépés az eredetvédelemmel való foglalkozás, ami a bormarketing-stratégia alapját képezheti. A jövőben még fontosabbnak tartja az olyan fórumok és a belső kommunikáció kialakítását, ahol a borászok megismerkedhetnek a kutatási adatokkal és eredményekkel.
Végezetül a kormánybiztos kiemelte, hogy a borászoknak, bortermelőknek nem versenytársaknak kell lenniük, hanem az vezet sikeres magyar borhoz, ha inspirálják egymást.
Fotó: Földesi Máté