Ez évben immár 11. alkalommal szerveztük meg „Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka” elnevezésű pályázatunkat. Ugyanúgy, mint az előző esztendőkben, olvasóink szavazatai alapján alakult ki, hogy melyik az ország 9 legszebbnek ítélt pincészete, amelyek így a döntőbe kerülhettek kisbirtok, középméretű birtok, valamint nagybirtok kategóriában. Hogy kategóriánként mely pincészetek kerültek a legszebbek közé, arról itt számoltunk be. A Skoda töretlen támogatásával nagyszerűen felkészített Skoda Kodiaq, valamint Skoda Karoq gépkocsikkal vágtunk neki a döntőbe jutott birtokok felkeresésének. A legszebbek legszebbjeit pedig szerkesztőségünk tagjaiból, valamint a MATE szőlészeti és borászati tanszékeinek professzoraiból, emeritus professzoraiból, valamint az előző évben nyertes birtokok vezetőiből álló zsűri látogatja sorra, hogy végül megállapítsuk a végső sorrendet. Idei harmadik utunk alkalmával a szekszárdi borvidékre látogattunk, felkeresve a Szeleshát Szőlőbirtokot.
Általában ha egy földrajzi megnevezésben szerepel a „szeles” kifejezés, az olyan térségre utal, ahol különösen erős a széljárás. Ez a helyzet a Szeleshát dűlő esetében is, ami a szőlő szempontjából nagy előny, hiszen a reggeli pára, vagy esők által okozott nedvesedés hamar kiszárad a leveleken, fürtökön. Nem csoda, hogy a térség kedvező adottságait már meglehetősen korán felismerték, hiszen a kelták már bizonyítottan foglalkoztak szőlőműveléssel a dombháton. Később a bencések vitték tovább a szőlőkultúrát, és még a törökhódoltság alatt is ügyesen lavírozva az adott politikai és gazdasági útvesztők között, stabil bevételi forrást tudtak biztosítani a környék lakosainak. A szőlőművelés fennmaradt a Habsburg időkben is, ekkor már a bevételekből a Collegium Theresianum működését finanszírozták. Aztán érkeztek a sorscsapások a filoxéra járvánnyal, meg a világháborúkkal, mígnem a térség szétaprózódott, a szőlő kipusztult, a dombok elbokrosodtak, beerdősültek.
1998 volt az az esztendő, ami álljt parancsolt a csaknem évszázados pusztulási folyamatnak. Szekretár János 1981-ben lediplomázott, Tiffán Ede mellett kezdett dolgozni, tőle tanulta a szőlészet, borászat iránti alázatot, a szakma szeretetét. Később rábíztak egy 200 hektáros új telepítést Bátán, ami egész embert követelt, oda is kellett költözni a munka közelébe. Szekretár Jánosnak és feleségének, akivel együtt végzett, és így a családon túl a szakmai kapcsolat is összefűzte őket, megtetszett a környék, a Szekszárdi dombságnak ez a déli csücske, és a privatizáció idején megtakarított pénzükön megvettek egy alsónyéki régi présházat, amihez a Szeleshát dűlő környezetében kezdtek neki a birtoképítésnek. Több mint 50 tulajdonostól vásárolva össze a kisebb parcellákat, évről évre bővült a területük.
A birtoképítés folyamatában egyre hangsúlyosabb szerepet kapott Krajcsovszki László, aki – miután a Szekretár család visszavonult egy kisebb birtokra – kiteljesítve álmait teljeskörúen irányítja a birtokot, amely mára országos hírnévre és megbecsülésre tett szert. A birtok három nagyobb területi egységből áll, a Belső Szelesből, a Kerekhegyből, meg a Gubacz-hegyből. Az ültetvény maga a Szekszárdi borvidék közepében helyezkedik el, a szőlősorok a széliránynak megfelelően lettek kialakítva, ami számos előnnyel jár, így például szőlőmoly egyáltalán nem telepszik meg a fürtök között. A 2001-ben megkezdett szőlőtelepítések 2019-ben fejeződtek be, amivel kialakult a mintegy 60 hektáros birtok, melyből 54 hektár művelt szőlő. Fő fajtájuk a Kékfrankos, ami 22 hektárt foglal el, a Merlot, amely csaknem 20 hektárt, valamint a Cabernet franc, ami 7 hektárt borít. Kiegészítő fajtáik a Kadarka, a Pinot noir, a Syrah, valamint az Olaszrizling.
Izgalmas élmény volt Krajcsovszki László, valamint Rosta Krisztina birtokigazgató vezetésével bejárni a birtokot. A szőlő gyönyörűen ápolt volt, amerre csak jártunk. A rekkenő hőségben megnyugvást jelentett megállni egy tájképileg meghatározó nagyobb fa árnyékában, hogy megkóstoljuk a Syrah rozét. A borsort később a kóstolóteremben folytattuk a birtok egyetlen fehérborával, a Nemes Rizlinggel. Aztán komolyabb vizekre evezve következett egy szép bikavér 2017-ből. A birtok jelképe az oroszlán, ami onnan származik a birtoképítés során elsőként megvásárolt nyéki hegyi présház kapujának dísze volt egy bronz oroszlánfej. Ez az oroszlánfej aztán később felkerült a borok etikettjeire is, sőt egyik borukat is erről, a birtok totem-állatáról nevezték el. Az Oroszlán cuvéet Cabernet sauvignon, Merlot, Kékfrankos, valamint Pinot Noir alkotja meglepő harmóniában, amihez utóbbi szolgáltatja a finess-t. A lenyűgöző borsor a 2016-os Nomáddal zárult, ami ugyancsak egy emlékezetes nagytestű, tipikusan szekszárdi borköltemény a borvidék szívéből.
A borászati központ a Széchenyi 2020 pályázatban elnyert anyagi támogatás segítségével nyerte el végsőformáját. Az új épületrészben a legkorszerűbb vörösborra specializált erjesztő-, és érlelőtartályok kerültek beszerelésre. A speciális barikkhordók 5 szinten töltik ki az épület belmagasságát, lenyűgöző térélményt nyújtva az odalátogatók számára. A borászat egyébként is esztétikus látványát emeli az az impozáns oroszlán szobor, mely Szőke Gábor Miklós, a nagyszerű FRADI-SAS, és megannyi más emblematikus állat-szobor alkotója Budapesttől Atlantáig.
Kiépült egy látványos birtok a Szekszárdi Borvidék közepén, amely már az ezredfordulót követő években rangot vívott ki magának a nagytestű vörösborok között, elsősorban a K2 népszerűségével. A Szeleshát Szőlőbirtok az óta is tovább fejlődött, nem csupán szolgaian alkalmazza a Szekszárdi borvidék önmeghatározásával kapcsolatos előírásait, hanem motorja a borvidékkel kapcsolatos gondolkodásnak, a borvidék újjáfogalmazandó definíciójával kapcsolatos műhelymunkának.
Averseny támogatója:
