Olaszrizling vagy Grasevina?

A Hungarian Wine Summiton párhuzamosan több mesterkurzust is szerveztek a magyar borokról mintegy 100 nemzetközi szakembernek. A hazai borász előadók mellett egy-egy nemzetközi szaktekintély fejtette ki a véleményét, ami közben emblematikus borokat mutattak be a közönségnek.

Az Olaszrizling Mesterkurzuson komoly szakmai eszmecserét folytatott Saša Špiranec legismertebb horvát borszakíró és Győrffy Zoltán, a Pécsi Borozó főszerkesztője.

” A legnagyobb különbség az illatos fajták és az Olaszrizling között, hogy míg egy Sauvignon Blanc, vagy egy Irsai Olivér már beérésekor nagyon aromatikus és későbbi szüret esetén csak veszít a savaiból és az aromáiból, addig az Olaszrizling fordítva működik, sem a frissességéből, sem az aromatikájából nem veszít az érése során. Talán pont ezért lett Horvátországban a legfontosabb fehér fajtánk a Grasevina.” – foglalta össze a Saša Špiranec. 

Az Olaszrizling számtalan arcát mutatja meg Európában:

A horvát szakember nem ért egyet az Olaszrizling barrique hordóban való érlelésével,  mert az az elegáns illat-és ízjegyeket felülírja, ezért az acéltartályos érlelés mellett teszi le a voksát. „Ha mégis fában érleljük, akkor az az időtartam ne legyen hosszabb három évnél, és válasszunk nagyfahordót!”- javasolta a szakember. „Egy nagy Olaszrizling acéltartályos érlelés esetén rendkívül sokáig érlelhető akár palackban is.” Megosztotta a közönséggel egy korábbi kóstolási élményét, amikor korosabb Olaszrizlingeket kóstolt. Ezek kiemelkedő tételek voltak 1969 -ből, 1974-ből, 1975- ből és 1976-ból.  „A bor gyümölcsös, de ebből a tulajdonságából három év után veszít, sok évnyi – minimum 10 – érlelés után viszont gyönyörű  új aromák jelennek meg a borban.”

„A fajták eredete véleményem szerint nem sokat számít. Az Olaszrizlingnek inkább Olaszországhoz van köze, mint a Rizlinghez, de ami igazán számít az az, hogy az adott régióban hogyan mutatja meg magát a fajta.” – vezette fel a kóstolást a horvát borszakértő. 

Az Olaszrizling hat különböző borvidéken bizonyíthatta, hogy hol mennyire talált önmagára. A következő impozáns borsort volt alkalma végigkóstolni az érdeklődő szakembereknek Győrffy Zoltán kalauzolásával:

A bemutató után exkluzív interjúban kérdeztük a szakembert a study touron szerzett tapasztalatairól, kiemelte, hogy azért is volt nagy jelentősége a három napos utazásnak Sopronba, Pannonhalmára és Etyekre, mert ezeken a borvidékeken korábban még nem járt, ugyanis nem esnek útba, amikor erre utazik.  Nagy meglepetés volt számára a Soproni borvidék. Pannonhalmán az apátság is és a borok is monumentális hatást gyakoroltak Sašara, és összességében feltűnt neki, hogy a régióban nagy eltérések vannak a borok stílusában. Etyeken lenyűgözték a gyöngyözőborok és a pezsgők.

(BZs.)