A Duna-menti borászatok együttműködésének fejlesztése a szlovák-magyar határmenti régióban (Dunavin) kisprojekt keretében Molnár Ákossal, a Soproni Hegyközségi Tanács elnökével beszélgettünk a jövőképükről.
Elkészült a borvidék bormarketig stratégiája? Miből áll? Ki a felelős érte?
Sokáig Csipkerózsika álmát aludta borvidék közösségi összefogása, de páran úgy gondolták a privát szférából, hogy saját idejüket, energiájukat nem kímélve kidolgozzák a bormarketing stratégiát. Átfogó mű született, újraalkottuk a borvidék koncepcióját. Még nem hoztuk nyilvánosságra ezt a több mint száz oldalas a tanulmányt, de annyit elárulok, hogy többek között egy borvidéki webshop üzemeltetése, valamint kiemelt online médiamegjelenések is szerepelnek benne.
Miben látja a borvidék erősségeit, lehetőségeit, gyengeségeit és veszélyeit?
A borvidék gyengesége a kis birtokstruktúra, és a tőkeszegénység. A többi sikeres pályát befutó borvidékkel szemben, ide nem érkezett nagyobb befektető. Nagyon messze vagyunk a fővárostól, és a többi nagyvárostól is, amelyek a minőségi borok fő felvevőpiacai. Ausztria közelsége inkább átok, mint áldás, mert elszívja a munkaerőt, és az osztrákok nem visznek innen bort.
Veszélyt jelent a generációváltás problémája, nagyon kevés fiatal szeretné folytatni ezt a szakmát.
Erősségünk az, hogy Sopron egy világörökségi tájon egy fantasztikus kulturális és történelmi hagyatékkal rendelkező borvidék, amely észak-déli irányban majdnem száz kilométer hosszan elnyúlik. Ezt a boraink is visszatükrözik, mert sokféle kiváló bort lehet itt készíteni, sokarcú borvidék vagyunk, három klíma találkozik itt, az alpokaljai, a szubmediterrán és a Fertő-tó keleti partjának kontinentális klímája. Három nemzetiség él és élt itt barátságban és együttműködésben egymással, a magyar, a német, és a horvát. Vörösben, fehérben, és roséban is tudunk maradandót alkotni, és alkotunk is. Azt gondolom, hogy a nyakunkon lévő éghajlatváltozás pont az északi borvidékeknek tesz jót. Mind fehérborban, mind roséban megőrzi a játékos savait a bor, és ez a vörösborainknak is jót tesz. Lehetőségnek látom, hogy jók vagyunk a könnyebben iható hűvösebb, gyümölcsösebb vörösborokban. Lehetőségek között szerepel, hogy kaptunk egy autópálya összeköttetést, amivel Budapest egy órával közelebb került Sopronhoz.
Mit és hogyan kellene fejleszteni, ahhoz, hogy több turista érkezzen Szlovákiából?
Mi itt a Fertő parton érezzük, hogy történelmileg összetartoztunk a Ruszt-Sopron- Pozsonyi Borvidékben. A szlovákoknál komoly fejlesztések folynak a Kis-Kárpátok vonulásánál, Pozsony az egyik legdinamikusabban növekvő régió az EU-ban és a régiónként megtermelt GDP-ben is Nyugat-Európai szinten van. Távolságban viszont a Pozsony környéki potens vevőknek közeli és barátságos uticél lehet a Soproni Borvidék, akár egy Fertő-tó kerülő biciklitúra keretében. Nekünk a kerékpáros turizmus adta lehetőségeket kell kihasználni, a szlovákok ebben nagyon jók. Az osztrákokban kevésbé hiszek, ahhoz, hogy őket megnyerjük, komoly marketingtevékenységre lenne szükség. A belföldi turizmus élénkülésében is bízhatunk. Sopronnak nem rossz a hívószava, mint turisztikai desztináció, a belföldi turisták is egyre szívesebben jönnek a régióba, a „terra incognitára”.
Milyen megoldást lát a soproni bor népszerűsítésére?
Egy sznob terméket csináltunk a borból, amely így elvesztette a mindennapok élelmiszer-jellegét. A fiatalok érdeklődnek a bor iránt, csak meg kell találni a hangot, esetleg országos programokra csatlakozva. Komoly célként tűztük ki, hogy edukáljuk a saját termelőinket, megismertessük őket a szakmánk legújabb vívmányaival, a változások miértjével, ezzel egyidőben edukálnánk a kereskedőket, és a gasztronómiát is. Külföldön elképzelhetetlen, hogy adott borvidéken a gasztronómiában ne a helyi borok szerepeljenek. Azt gondolom, hogy ez a magyar gasztronómiának egy szégyenletes foltja, és ez nem csak Sopronra jellemző. A XXI. század egyik legnagyobb kihívása, hogy átgondoljuk az értékesítési csatornáinkat, hiszen a rövid ellátási láncok kialakítása, a helyi szolgáltatások kölcsönös igénybevétele tudja erősíteni a nemcsak a gazdaságot, hanem a társadalom szövetét is.
Milyen irányba haladt a Covid alatt az értékesítés? Felerősödött az online értékesítés?
Kevés olyan borászati vállalkozás van, akinek komoly online értékesítése lenne. Azoknál működött az online értékesítés a Covid alatt, akik már ezelőtt is komolyan foglalkoztak ezzel, hiszen nem lehet pillanatok alatt összerakni és működtetni egy online rendszert. Sopron kifejezetten rossz helyzetben van, mert a hipermarketekben ugrott meg a boreladás, a gasztronómiában, kiskereskedelemben visszaesett. Vagy a helyi értékesítést, vagy a régiós értékesítést kellene felpörgetnünk összefogással.
Melyik értékesítési formát szeretnék erősíteni?
A magas ár-érték arányú borokat a legjobban helyben lehet eladni, szeretnénk felélénkíteni a helyi turizmust, erre jó esély mutatkozik. Ha marad a gazdáknak elég mennyiségű, jó minőségű bora, akkor elsősorban belföldön szeretnénk többet értékesíteni. A borvidék érdemtelenül nem ismert az országban, a budapesti igényes borfogyasztó réteg is alulértékeli a soproni borokat, célunk, hogy ezzel a közönséggel is megismertessük azokat.
Milyen forrásaik vannak?
Az is a borvidéki stratégia egyik része, hogy pályázatokon induljunk. Elengedhetetlen lesz, hogy a termelők is hozzájáruljanak ezekhez akár élőmunkával, akár anyagi hozzájárulással. Egész termékpályát összefogja a borvidéki szereplők együttműködése, én a borvidék részének tartom a borászokat, a gasztronómiát, a kereskedőket, a vevőinket, sőt akár a városvezetést is. Vannak szinergiáink is, ahogy a mindenkori városvezetéssel együtt tudunk működni. Ők is rájöttek arra, hogy a borásztársadalom hozzáadott értéke a régióhoz, az több mint az ipa, a turizmus lehetőségeinek a kiaknázásához hozzájárulunk, ezért számos kezdeményezésünket felkarolták.
Borút egyesületünk van, a hegyközség csinált egy Nonprofit Kft-t pont azért, hogy olyan projekteket hozhassunk létre, amelyek összefogásra sarkallják a gazdákat. Olyan kis palackszámmal dolgoznak a kisüzemi struktúrák, hogy egyedül nem tudnak piacra jutni. Az input anyagok beszerzésétől kezdve az egyes munka- művelési folyamatok közös elvégzésén át a közös borértékesítésig kellene eljutni.
Megfelelő-e a szálláshely és gasztronómiai kínálat egy Önökhöz érkező borturista számára?
Igen, a szálláshelyben jól állunk, egyedül a VOLT Fesztivál idején nincs elég szálláshely, a gasztronómiában van néhány jeles képviselője a szakmának a régióban – éttermek, cukrászdák – akik régiós szinten, országos szinten is komoly elismerést vívtak ki.
(B.Zs.)
Fotó. Pölcz Klaudia, Filep István (portré)
