A Somlói Juhfark Ünnep nem csupán a borvidék ikonikus fajtájának seregszemléje, hanem a helyi borászközösség szakmai fóruma is. A rendezvényen annak megálmodójával, a Somlói Borvidék Hegyközségének elnökével, Tornai Tamással beszélgettünk a Juhfark Ünnep kulisszatitkairól, a szélsőséges aszály és a klímaváltozás hatásairól, valamint az aranyszínű sárgaságot terjesztő fitoplazma elleni küzdelemről.
Közös bírálat: szigorú szűrő a somlói Juhfark védelmében
Idén rendezték meg 11. alkalommal a Somlói Juhfark Ünnepet. A Juhfark Ünnepet minden évben komoly szakmai előkészület előzi meg. A rendezvényre jelentkező borászok beküldik a tételeik mintáit, amelyeket egy közös kóstolón értékelnek, külső szakértők bevonásával kiegészülve.
„A közös kóstolásnak két fő célja van: egyrészt megismerjük egymás borait és látjuk a formálódó stílusokat, másrészt ez egy minőségi szűrő is. Ha esetleg valamilyen hibát észlelünk, az a tétel nem kerülhet a közönség elé az ünnepen. Ismerjük a mondást: a rossz hír gyorsan terjed, a jó alig vánszorog. Nem engedhetjük meg, hogy csorba essen a borvidék hírnevén.”
Tornai Tamás kiemelte, hogy az elmúlt években a stílus és a technológiai minőség tekintetében is látványos a fejlődés, ami a somlói Juhfark növekvő presztízsén is tükröződik.
Szárazság és a szőlő adaptációja: meglepő eredmények a friss évjáratoknál
A klímaváltozás, különösen a 2025-ös és 2026-os évekre jellemző extrém aszály és a magas légköri szárazság, komoly kihívás elé állítja a termelőket. Tornai Tamás elmondása szerint kényszeréréstől, éretlen alapanyagoktól tartottak, de a tapasztalatok ezt cáfolták. A növényzet alkalmazkodott: a szőlő méretében kisebb fürtökkel és vastagabb bogyóhéjjal reagált, a hajtásnövekedés mérsékelt maradt – a csonkázást szinte elegendő volt egyszer elvégezni a szezonban. A 2025-ös és 2026-os Juhfarkok meglepően szépen és egészségesen értek be. A kitettségtől, a dűlőtől és a talajtípustól függően óriási szórást mutat a termésmennyiség a hegyen: akadt termelő, aki a megszokott hozam negyedét szüretelte, mások normál mennyiséget könyvelhettek el. Az ültetvény kora meghatározó volt: az idősebb tőkék mélyre nyúló gyökérzetükkel lényegesen jobban viselték a csapadékhiányt a fiatalabb telepítéseknél.
Aggasztó vízszintcsökkenés és a hegy stratégiája
A szárazság következményei azonban túlmutatnak az aktuális szüreten: Somlón drasztikusan lecsökkent a talajvíz szintje.
„Nagyon komoly figyelmeztetés számunkra, hogy a hegyen lévő három forrásunk teljesen kiszáradt, egyedül a lábnál található pozitív kút működik még valamennyire. Meg kell tanulnunk együtt élni ezzel a helyzettel.”
Szigorú fellépés az aranyszínű sárgaság ellen
A hegyközség másik kiemelt feladata az amerikai szőlőkabóca által terjesztett fitoplazmás megbetegedés (FD – aranyszínű sárgaság) visszaszorítása. A hegyközségi rendtartás szigorításával és folyamatos határszemlékkel monitorozzák a fertőzöttséget.
Védekezés a vektor ellen: a gazdák körlevelekben kapnak útmutatást a permetezések pontos időzítéséről. Hangsúlyos a hajnali vagy esti kijuttatás, védve a beporzó rovarokat.
Karantén és megsemmisítés: a kivágott, fertőzött tőkéket a hatóságokkal egyeztetve, zárt láncban szállítják el az Ajkai Hőerőműbe felhasználásra, megakadályozva a kór terjedését.
Kutatás és új módszerek: a Veszprémi Egyetemmel együttműködve kísérleteznek a nyesedék zölden történő komposztálásával, valamint vizsgálják a külföldön alkalmazott mély visszavágásos technológiát is mint lehetséges alternatívát a teljes tőkekivágás helyett.
Tornai Tamás szerint a szigorú és fegyelmezett közös fellépés, a tudományos eredmények beépítése és a termelők folyamatos edukációja az egyetlen járható út a Somló természeti értékeinek és borászati jövőjének megőrzéséhez.
A borvidék november 6-án szakmai konferenciát szervez, ahol neves kutatók bevonásával tárgyalják a vízmegtartás, a csökkenő talajvízszint, valamint az esetleges öntözés szabályozási és technológiai kérdéseit. Ez különösen érzékeny téma egy olyan borvidéken, ahol a szőlőterületek egy részén ökológiai gazdálkodás zajlik.
