Ahogy az egész világot, úgy minket is igyekezett lebénítani a pandémia, ám végül győzött az élet, és nagy örömmel vágtunk bele az idei, immár kilencedik alkalommal kiírt „Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka” c. pályázatunk lebonyolításába. Olvasóink szavazatai alapján született meg idén is a legszebb pincészetek köre. Hogy mely kategóriában mely pincészetek kerültek a legszebbek közé, arról itt számoltunk be. A legszebbek legszebbjeit pedig szerkesztőségünk tagjaiból, valamint a SZIE szőlészeti és borászati tanszékeinek professzoraiból, emeritus professzoraiból, valamint az előző évben nyertes birtokok vezetőiből álló zsűri látogatja sorra, hogy végül megállapítsuk a végső sorrendet. Idei negyedik utazásunk során Szekszárdra látogattunk az Eszterbauer Borászathoz.
Az Eszterbauer család Szekszárd régi alsóvárosi bortermelő családjai közé tartozik, már az 1746-os levéltári adatok szerint is szőlősgazdáknak számítottak. Ennek a dinasztiának 10. generációját képviseli Eszterbauer János, aki érthető módon a kommunista korszak mezőgazdaságában nem kívánt részt venni, csak a rendszerváltást követően kanyarodott vissza karrierjében oda, hogy családjának ezt a szép hagyományát kövesse.
Ahogy az tradíció volt a szekszárdi szőlőtermelő családokban, János fiatal korában, a 80-as évek elején kapott pénzt nagyapjától, hogy azon egy kisebb szőlőterületet vásároljon. A mai szőlőbirtok kialakítása akkor még váratott magára, napjainkra viszont a Szekszárdi Borvidék legszebb fekvésű dűlőiből állt össze Alsónyék dűlőtől a Palánki hegyig. A legnagyobb egybefüggő területeik Alsónyék, Görögszó, Bodzás, Porkolábvölgyben, Palánki hegyen találhatóak, összesen mintegy 37 ha területen. Az Eszterbauer borászat legutóbb Görögszóban és Bodzásban bővült új ültetvényekkel, így aztán természetes, hogy ezeket az új ültetvényeket kerestük föl.
A Görögszó Szekszárd emblematikus dűlője, ezt az alapvetően keleti fekvésű lejtőt barna erdőtalaj fedi. Esztétikusan kialakított teraszai megvédik a termőtalajt az erózió kártételétől. Keleti fekvésének köszönhetően már korán reggel süti a nap, ezért nagyon egészséges, kiváló szőlőt lehet termeszteni. A Görögszó-dűlő felső nagy táblái állami tulajdonban maradtak egészen 2016-ig, amikor lehetséges volt licitálni rá. Ugyanakkor ezekre a területekre a Twickel Szőlőbirtoknak volt hosszú távú bérleti szerződése, ami most járt le. Bár csak tavasszal vehette birtokba a Görögszón lévő területeit az Eszterbauer Borászat, már most nagyszerűen néz ki ez az ültetvényük, mintaszerűen körbekerített egységekben.
A Bodzás dűlő a Görögszóval szemben éppen nyugati fekvésű, és maga a dűlő is a város környéki területek közül a legnyugatibb fekvésű. Itt tényleg kissé a világ végén érzi magát az ember, hiszen a szemben lévő hegyoldal már erdővel borított, így aztán egyetlen épület sem zavarja a természetközeli élményt. Ez az ültetvény is gondosan körbekerített a vadak ellen, és mintaszerűen karbantartott. Az ültetvények megtekintése után érkeztünk vissza a pincészethez.
A birtokközpont a 6. sz. főúttól a város központjába bevezető út felett, a Bor utcában épült ki, a valamikori Auguszt báró-féle borház közvetlen szomszédságában. Liszt Ferenc szekszárdi tartózkodásai alatt a bárónál vendégeskedett, így aztán ennek, valamint az épület mögötti 108 éves Kadarka-ültetvénynek köszönhetően is érezhettük történelmi atmoszféráját.
A borászat alapvetően három nagyobb egységből áll. A 6. sz. főúthoz legközelebbi – északi – épület egy modern stílusban kialakított egység, melynek pinceszintje a Palánki-hegy oldalába hatol. Az épület – a szintváltozás következtében – földszintje földalatti pincévé válik a nyugati végén. A földszinten található a feldolgozótér, mögötte erjesztőtér hűthető-, fűthető kóracél tartályokkal. A lapos tetejű épület frontján a földszint szürke téglaborítást kapott, míg az emeleten az üvegfelületek dominálnak.
A pincészet középső egységét a bor-, és vendégház alkotja. Ez az együttes a helyi tradícióknak megfelelő népies stílusban épült oszlopos tornáccal, piros cserépborítással, és ökörszem ablakokkal a manzárdban. Itt 50 főt befogadó borbemutató terem lett kialakítva, ahol végre egy nagyszerű gyöngyözőbor megszabadulhatott kupakjától, hogy szomjunkat oltsa.
Ebből a térből földalatti titkos pincejáraton jutottunk a borászat harmadik egységébe ami egy látványpince, amely fölött a 230 m2-es rendezvényterem kapott helyet. A pincetér ünnepi hangulatát Heimann Ferenc borbazilikát formáló boltozatai Hoffer Ottó impozáns burkolataival együtt teszik felejthetetlenné. A látványpince egyike Heimann Ferenc mester legimpozánsabb borkatedrálisának, benne az összekötő pinceágban elhelyezettekkel együtt 2300 hl bor érik fahordóban. A pincetér fölött a 230 m2-es rendezvényterem kapott helyet, ahol megismerkedhettünk a birtok történetével.
A kóstoló a jó hideg gyöngyözőbort követően egy 2018-as Tanyamacskával folytatódott, majd jött a 2016-os Tüke Bikavér, a 2017-es Mesterünk, egy Cabernet Franc–Merlot házasítás, az Eszterbauer Frankos a Bodzás dűlőből, és a 2017-es Tivald, egy kiváló házasítás, ahol a Görögszó bársonyosságát a Bodzás dűlő keményebb savai igazítják pompás harmóniába. Abban a szerencsében részesültünk, hogy megkóstolhattuk a 2017-es Grand tételt, melynek még 2022-ig érlelődnie kell, hiszen a szigorú szabályzat 5 év kötelező érlelést ír elő. Ez a házasítás, mely teret ad a Kékfrankos gyümölcsösségének, a borvidék meglepetés-bombája, melynek megfelelően árfekvése is a lehető legmagasabb.
Az Eszterbauer borászat minden tekintetben a borvidék vezető borászataihoz tartozik. A borászat a legkorszerűbb eszközökkel felszerelt, tisztán és sterilen tartott, az ültetvények szépen gondozottak, a borok folyamatosan hozzák az aranyérmeket a hazai és nemzetközi versenyektől, az oklevelek már alig férnek az iroda falain. Eszterbauer János mély vezetői tapasztalatokkal felvértezve mintaszerűen vezeti a birtokot, amiben egyre jobban támaszkodhat főborásza, Klein Miklós szaktudására.
(DT)
