A Villányi az első hazai borút, ahol rendszerint pezsgő élet folyik, tele vannak a parkolóhelyek, vidám társaságok sétálnak a pincesori korzón, és tele vannak a pincészetek borkóstolói. Milyen ez a sajátságos koronavírusos időszak napjainkban Villányban, milyen a borászok közérzete, erről kérdeztük az egyik legismertebb villányi borászt, Bock Józsefet.
Bock József napjainkban nem csupán Villány, hanem talán az egész ország legnépszerűbb borásza. Hihetetlen munkabírásán kívül a minőség iránti kiállás, és mindemellett a pozitív életszemlélet, jó kedély az, ami elsősorban jellemzi. Bock József a villányi bortermelés rendszerváltást követő megújulásának emblematikus figurája. 1997-ben elnyerte a legrangosabb országos kitüntetést, az Év Bortermelője díjat, majd tíz évvel később, miközben borászatának presztízse folyamatosan emelkedett, birtokát az Év Pincészetének választották meg, s még ugyanebben az évben, 2007-ben a magyar borkultúráért, s ezen belül is a villányi régió fellendítéséért vállalt áldozatos munkájáért a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki. Borászata 2014-ben elnyerte Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka címet a Bor és Piac internetes szavazáson alapuló megmérettetésén.
A mára összességében mintegy 70 hektáros területének magvát a szüleitől örökölt jammertáli családi birtok képezi, ami napjainkban 11,6 hektár, de jelentős területei vannak az Ördögárokban, a Csillagvölgyben, a Kopár dűlőben, valamint a kisharsányi Bocor dűlőben is. Bock Józsefet arról kérdeztük, hogy fest Villány így, koronavírus idején.
- Ami borvidékünkön az utóbbi mintegy harminc évben végbement, az főként az 1990-es, -94-es németországi tanulmányútjaink következménye. Akkor alaposan körülnéztünk, hogy működnek a németországi borutak, és nyilvánvalóvá vált előttünk, hogy ha fejlődést akarunk, borturizmust akarunk itt Villányban a periférián, akkor szálláshelyeket kell létrehoznunk. Mára elég szépen kiépítettük a panziók, vendéglátóhelyek hálózatát, így most meglehetősen fájdalmas látvány, hogy a parkolóhelyek üresek, a pincesorokon nincsenek sétáló párok, csoportok.
Felmerülhet ilyenkor a kérdés, hogy ez a kis kényszerpihenő alkalmas-e arra, hogy valahogy az egész rendszert átértékeljék, megnézzék, min kéne esetleg változtatni a jövőben?
- Szüleink átélték a második világháborút, mi belecseppentünk a harmadikba, legjobban tesszük, ha betartjuk az előírásokat. Mindenesetre jó érzés látni, hogy az ország lakossága felnőtt ahhoz a feladathoz, hogy kövessék a kényszerhelyzet szülte szabályokat. Ugyanakkor érzékelve, hogy a borfogyasztás országos léptékben folyamatosan visszaszorul, ennek nyilvánvalóan egyik oka a szigorú közlekedési alkoholtartalmú-italokra vonatkozó zéro tolarancia. Most hogy látható, a lakosság már betartja a szabályokat, ideje lenne enyhíteni ezen, és átvenni a mértékadó európai országokban megadott 5 ezrelékes alkoholtartalom toleranciáját. A másik amin változtatni kéne országos szinten, a reprezentációs költségek elszámolásának visszaállítása lenne. Az erre kivetett büntetőadót a vendéglátás sínyli meg, lendületesebben tudnánk kiemelkedni a jelenlegi bénaságból, ha ez megoldódna.
Könnyűzenei rádióadók hangoztatják műsoraikban, hogy több magyar számot játszanak mostanában, hogy így a koronavírus idején több szerzői díj jusson a magyar zenészek részére. Van valami hasonló akció a hazai borászok, borászatok támogatására is?
- Sajnos erről nincs szó, sőt mintha napjainkban divat lenne bizonyos újhullámos sommelier-ek körében fumigálni a hazai borokat. Ezt nem tartom tisztességesnek, nem tudom elképzelni, hogy teszem azt spanyol sommelier-eknél divat lenne leszólni a spanyol borokat, vagy osztrák sommelier körökben az osztrák borokat. Épp ellenkezőleg, nemzetközi marketingben promotálják saját boraikat. Ez lenne egészséges Magyarországon is. Nagyon jó lenne, ha nem idéznének ezzel elő esetleges konfliktus-helyzetet a Magyar Bor Akadémia, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, valamint a Magyar Sommelier Szövetség között. Jó lenne, ha közösen támogathatnánk a magyar bor ügyét, és a Sommelier Bajnokság élmezőnye diplomatikus viselkedés, nemzeti gondolkodás terén is felnőne ahhoz a magas szakmai szinthez, amivel eredményeiket elérték.
(dékányT)
