Hogy kiemeljük a Rajnai Rizling megbecsültségét, idei első tesztünkön ezt a fehérbort a Pinot Noirral értékeljük együtt. Mivel ez a két szőlőfajta ilyen párosításban a Pannonhalmi borvidéken feltűnően szépen mutatja értékeit, ezúttal – a teszthez kapcsolódóan – erről a borvidékről adtunk áttekintő helyzetképet lapunk idei első számában.
A Pannonhalma – Sokoróalja borvidék egy hármas domb-vonulaton fekszik, elméletileg 3944, valójában csak mintegy 660 hektáron. Bár a csak a XX. század legvégén kapott önálló borvidéki besorolást, mégis Pannonhalmán, Szent Márton hegyén az apátság alapításától feltételezhető a szőlőtermesztés és borkészítés. Pannonhalmára a szőlő-, és borkultúrát a bencés szerzetesek hozták, és a Főapátság azóta is vezető szerepet tölt be a térség borászatában. Mindig is magától értetődő dolog volt, hogy a kolostorokhoz szőlőterületek is tartoztak, mert hiszen a bor egyfajta kultikus-vallási szükségletet jelentett számukra.
PH-Értéknek, mint közösségi borvidéki marketingnek létrehozását az motiválta, hogy a Főapátsági Pincészet ne valami borvidéki Don Quijote-ként egyedül küzdjön a borvidék elismertségéért, hanem érződjön, hogy egy felkészült borkészítő közösség alkotja Győr szőlőskertjének borászati gerincét.
A Pannonhalmi Borvidék is létrehozta azt az értékközösséget, ami a borvidék minőségi rangját jelenti, így a REDy és a Balaton Bor mellé harmadikként jött létre itt egy borvidéki közösségi márka. A PH-Érték esetében alapvető kritérium a Rajnai Rizling kiemelt szerepének elismerése. Ez nem azt jelenti, hogy ez a szőlőfajta 100%-ban jelenne meg ezekben a borokban – mint az Olaszrizling a Balaton Bor esetében – hanem, lévén hogy Pannonhalma egyébként is a házasítások hazája, ezekben a borokban a Rajnai Rizlingnek minimum 50% részarányban meg kell jelennie olyan fajták társaságában, melyeknél fontos, hogy a Rajnai jellegzetességeit ne fedjék el.
Minderről részletesen olvashatunk lapunk idei első számában főmunkatársunk Dékány Tibor tollából, és fotóival.