Korábban már beszámoltunk róla, hogy a XXV. Bükkvinfest Bükkaljai Borfesztivál és Nemzetközi Borverseny legnagyobb meglepetését a kárpátaljai, Beregszász székhelyű Chizay borászat szép szereplése, aranyérmei jelentették. Most utánajártunk a siker eredetének,így közelebbről is megismerkedhetünk a Chizay borászattal.
A beregszászi pincészet megjelenése az élvonalban azért hatott a meglepetés erejével, mert szinte teljesen megfeledkeztünk arról, hogy a jelenlegi Ukrajna területén trianon előtt két borvidékünk is termelte szép borait, az Ung–felsőberegi borvidék, valamint az Alsó-bereg–ugocsai borvidék. Ezekről a borvidékekről hosszú csendet követően most hallhattunk újra. A Bükkalja Borversenyre érkező beregszászi tételek azt bizonyították, hogy a termőhelyi adottságok változatlanok, csupán a gazdasági, politikai körülmények okozták, hogy ezekről a borvidékekről huzamos ideig nem hallhattunk, míg a Kárpát-medence összes többi termőhelye gyakorlatilag besorolódott már a hazai köztudatba. Ideje hát hogy felfrissítsük tudásunkat a beregszászi, nagyszőllősi szőlőhegyekről.
Szőlősorok az évszázados tölgy alatt
Alsó-bereg–ugocsai borvidék Az 1884-es borászati törzskönyv szerint a borvidék 25 település, Akli, Feketeardó, Batarcs, Bégány, Kisgércze, Nagygércze, Gyula, Halmi, Mezőkászony, Nagymuzsaly, Salánk, Som, Szászfalu, Nagyszőllős, Tamásváralja, Tarpa, Túrterebes, Turcz, Végardó és Zápszony határaira terjedt ki. Az 1893-as bortörvény nem tekintette önállónak a Beregszásznagyszőllősi borvidék névvel illette, amely Bereg és Ugocsa, valamint Zemplén vármegye egy részét foglalta magába. 1884-ben 2797 hektár területen 19907 hektoliter átlagos termésből 19391 hektoliter fehér és 519 hektoliter vörös bort készítettek. 1885-ben a legfontosabb szőlők között a Furmintot, a fehér és a fekete Járdoványt, a Rózsát, valamint a Fehértermőt tartották számon. A beregszászi, a muzsaji és a benei borok tüzessége érlelés után keserű mandula zamattal párosult. A kőbevájt pincékben szamorodnit és jeles aszúborokat is érleltek, amelyek a hegyaljai nedűkhöz hasonlítottak. Ez azért sem a véletlen műve, mivel Beregszász is, Nagyszőllős is épp Tokajjal azonos magassági körön fekszik. A beregszászi borokat egyébként főként Lengyelországba szállították egykoron, ahogy a közelmúltig Oroszországba. Most, hogy az ukrán – orosz viszony lefagyott, a borvidék termelőinek új piacok után kell néznie.
A Chizay Pincészet központja Beregszászon
A Chizay Pincészet, amely elsőként jelentkezett ebből a régióból minőségi termékekkel, beregszászi székhelyű. Összességében 272 hektáros birtokából Beregszászon 70, Medencén 121, Závidfalván 81 hektárt művelnek. A beregszászi Kishegy déli oldalában, festői környezetben helyezkedik el ültetvényük, a Tiszától alig 10 kilométerre északi irányban. Ezen a birtoktesten 200-300 méteres tengerszinti magasságban Muskotály, Cserszegi Fűszeres, Tramini, Sauvignon Blanc, Rajnai Rizling mellett Pinot Noir, Merlot, Cabernet Sauvignon, valamint Alibernet terem.
Beregszásztól észak-keletre légvonalban mintegy 25 km. távolságban helyezkedik el a medencei (Migyanica) 121 hektáros birtoktest. Ezen a területen a fehérek közül Cserszegi Fűszeres, Olaszrizling, Pinot Blanc, a felvidéken is népszerű Mopr terem, míg a kékszőlők közül Cabernet Sauvignon, és a grúz eredetű Saperalu terem.
Szőlőültetvény a Rika folyó mentén
Munkácstól délkeletre terül el a helyenként tavakká szélesedő Rika folyó mentén húzódó závodfalvi (Zavidovo) 81 hektáros birtoktest, ahol 300-400 m. tengerszint feletti magasságban terem a szőlő. Itt a Leányka és a Muskotály mellett Cabernet Sauvignon és Izabella terem, ez utóbbit konzervált must formájában a tengerentúl is szívesen fogyasztják.
A Chizay Kárpátalja vezető borászata, bár a hozzájuk vezető úton a határ még nehezen átjárható, mégis érdemes felkeresni már csak a táj, meg a bor szépsége miatt is. Fontos lenne, ha mielőbb integrálódnának a Kárpát-medencei borászok által szervezett borbemutatókra, hogy gyakrabban találkozhassunk termékeikkel.
dékányT
