Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkára az MR1 Kossuth Rádió január 31.-i reggeli műsorában elmondta, eredményre vezetett a magyar, és az álláspontunkat támogató 12 tagállam tiltakozása a direkttermők legalizálására vonatkozó szándékokkal szemben.
Mint már korábban többször is jeleztük, az Európai Bizottság engedélyezné a bortermelést a hazánkban már évtizedek óta tiltott direkttermő fajtákból. Az ezekből készített borokban az eljárás során bizonyos mértékű metilalkohol is képződik, aminek káros hatásai lehetnek, főként a látásra vonatkozóan. Jó lenne tudni, kinek az érdeke lehetett ezt a tilalmat feloldani.
Brazsil Dávid, a HNT főtitkára
Mint Brazsil Dávid a rádió reggeli műsorában elmondta, az alapvető indíték az, hogy a szőlőtermelés minél környezetbarátabb módon történjen. Ezzel a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa is egyetért, hiszen a környezettudatos gazdálkodás a fenntartható fejlődés szükséges kívánalom, viszont vannak olyan dogmatikus kérdések hogy régi, termelésből kivont fajtákat ne vigyünk vissza az engedélyezett fajták közé. A direkttermők káros tulajdonságai között a metilalkoholt szokták kiemelni, de az nem annyira meghatározó, mivel igen nagy mennyiséget kellene az ilyen borokból elfogyasztani ahhoz, hogy az a koncentráció felgyűljön a szervezetben, melynek mérgező hatása veszélyes lehet. Azért vannak betiltva ezek a szőlőfajták, mert olyan ízvilágú a belőlük előállított bor, amit a szakma „rókaíznek” nevez, nem lehet eltartani, és távol áll az európai tradíciótól. Magyarország viszont egy tradicionális bortermelő ország nagyon szigorú szabályokkal, mi már a rendszerváltoztatás előtt is nagyon szigorú szabályok mellett termeltük a szőlőt és készítettünk belőle a borokat. Ennek megfelelően tudatosan kivágtuk ezeket a szőlőterületeket, hiszen ezek a viszonylag bőtermő szőlőfajták a filoxéra-vészt követően jelentek meg hazánkban, de ezek nem eltartható, nem érlelhető tételeket jelentek, és egy olyan ízvilágot adnak, ami távol áll a vitis vinifera fajtáktól, amelyekhez legjobb hazai fajtáink tartoznak.
Ezek a fajták az akkori kor színvonalán ellenálló fajtáknak voltak nevezhetők, ma viszont más vannak olyan új nemesítésű fajták, amelyek lehetővé teszik a környezetbarát szőlőtermesztést és borkészítést. Nem a 18. századba kellene visszanyúlni, hanem a modern kutatások által előállított fajtákat kéne termelésbe vonni, melyeknél a metilalkohol lehetősége, vagy a rókaíz fel sem merülhet. Az a szándék, hogy a direkttermők visszakerüljenek az engedélyezett fajták közé, valószínűleg egy jogtechnikai kérdés. A Nemzeti Agrárkamarának senki sem tudta megmagyarázni honnan került elő ez a szövegtervezet, valószínűleg valakik belecsempészhették az Európai Bizottság tervezetébe.
Brazsil Dávid megerősítette, hogy értesülései szerint erős ígéretet kaptak az európai biztostól a bortermelő országok arra vonatkozóan, hogy ezt a javaslatot visszavonja az Európai Bizottság. Más kérdés, hogy a borcímkékre vonatkozó furcsa bizottsági elképzelések nem szolgálják a borászatok érdekeit.
