Fordulópontot jelenthet Tokaj borászati jövőjében, hogy három közösségi borászati központ kialakítása van folyamatban, melyek közül Hercegkúton adják át az elsőt. Rák Józsefet, Hercegkút polgármesterét kérdeztük elsőként az új létesítményről.
Rák József, Hercegkút polgármestere
–Sokat lobbiztam érte, és nagy öröm számomra, hogy most mindez megvalósul. A mi településünk nem tekinthető átlagosnak, a mi lakosságunk már sok próbatételt kiállt. Nem maradt olyan család, melyből valakit ne hurcoltak volna el malenkij robotra, sokan ott maradtak, de akik hazajöttek, azok egy rendkívül keményen összekovácsolt közösséget alkottak, és alkotnak a mai napig. Itt még a kommunizmus alatt is erős volt a falu társadalma, ami előtt a hatalmasságoknak is meg kellett hátrálniuk. Nem sok település volt akkoriban Magyarországon, ahol a párttitkárnak engedélyezve volt a vasárnapi miselátogatás. De persze sajnos a borkészítés folyamatát az évtizedek során elfeledtették a lakossággal, hiszen csak a szőlőt kellett megtermelnünk, amit aztán elvittek a szövetkezeti feldolgozóba. A rendszerváltást követően elölről kell kitanulnunk mindent.
Azt mondják, hogy a lakosságnak nem halat kell adni, hanem meg kell tanítani őket a hálókészítésre. Na most aztán nem csak hogy hálót kapunk, hanem egy egész halászhajót az új közösségi borászati központtal. Nagy szó ez nekünk, a jövőnket jelenti. Mert Hercegkút az a település, ahol jelenleg is óvodát építünk, mivel szűkös a férőhely. Ellentétben az ország és a megye tendenciáival, nálunk gyarapszik a lakosság. Sok mindenen keresztülmentünk a történelem során, de néhány dolgot eközben alaposan megtanultunk. Akit nem pusztít el a történelem, azt megerősíti. Mi például megtanultuk az egyik legfontosabb szabályt, hogy aki eladja a földjét, az a jövőjét adja el. Mert ha a földjét valaki eladja egy külföldinek, vagy egy pesti ügyvédnek, akkor attól kezdve már csak cseléd lehet a saját földjén. Ezért van szükségünk a közösségi borászati központra, ami alapja lehet a mindenki által elérhető minőségi borkészítésnek. Ha pedig az egyes családoknál ott lesz a saját termés a lehető legjobb minőségben lepalackozva, akkor nálunk a falusi vendéglátó turizmus új korszakába léphet.”
A háttérről, a termelési szisztéma lényegéről Kalocsai Lászlót, a Tokaji Hegyközségi Tanács alelnökét kérdeztük.
Kalocsai László, a Tokaji Hegyközségi Tanács alelnöke
-A megvalósulás stádiumában tartanak a Tokaji Szőlő-, és Bortermelési Közösségi Infrastruktúra Központ Nonprofit KFT beruházásai. Ebből három van, Hercegkút, Bodrogkisfalud, és Tállya. Gyakorlatilag a konstrukció lényege az, hogy 40 mázsa szőlő minimum mennyiséggel lehet ide bejönni, amit persze nem kell hogy feltétlen egy ember termeljen, akár össze is állhatnak hárman-négyen akik vállalják azt, hogy utána egyféle bort fognak majd kapni, de a rendszer úgy van technológiailag kialakítva, hogy ez a minimum tétel, amit egyben tudunk kezelni. Ők behozzák a szőlőiket ezekbe a központokba, ahol aztán a legmodernebb technológiával, továbbá komoly, világszintű gyakorlatra is kitekintést szerző szakmai háttérrel lehet elkészíteni a bort. Az első ilyen üzem már az idei szürettel elindul Hercegkúton, és örömünkre a kapacitásának 60%-át már előre lekötötték a termelők. A bodrogkisfaludi és a tállyai üzem építése folyamatban van, ezek a 2019-es szüretre készülnek el, a hercegkúti a kisebbik üzem, amely 5000Hl-es kapacitású, Salamin Ferenc tervezte mindhármat, ami garancia arra nézve, hogy esztétikusan simuljanak be az új építmények a Tokaj világörökségi tájba. A bodrogkisfaludi és a tállyai üzem csak jövőre készül el, ám mindkettő dupla akkora kapacitással, mint a hercegkúti.
dékányT
