Idén február első napjaiban harmadszor rendezte meg az Egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem az Eger Wine Meetup kétnapos borászati konferenciát. Ez az elnevezés egyszerre jelképezi a személyes találkozások fontosságát, valamint a hangsúlyos nemzetközi kitekintést az új információk, szemléletmódok hazai gyakorlatba történő integrálása területén. A két napos konferencia témái olyan aktualitásokat ölelt fel, amelyeket kiemelt szakmai érdeklődés kísért. Nemzetközi előadások keretében több külföldi vezető kutató számolt be munkájáról a klímaváltozás borkészítésre gyakorolt hatásairól, a rezisztencia nemesítésről, amely megoldásokat kínál a kihívásokra.
Hol vannak azok a boldog ókori – talán paradicsomi idők – amikor a szőlőtermelés, borkészítés viszonylag egyszerű, jókedvvel végzett tevékenység volt, nem voltak mindenféle ravasz kártevők a szőlőben, és a bor is minden különösebb behatás nélkül szépen fejlődhetett a pincékben. Jelenleg viszont interglaciális korban élünk, a bolygónk ha nem is egyenletesen, de folyamatosan melegszik a jégkorszak óta. Bár megszoktuk, hogy otthonunkban van egy termosztát, és ha túl meleg van a lakásban, akkor egyszerűen alacsonyabbra állítjuk, ám sajnos ilyen kezelőgomb a földgolyón nem létezik. Viszont nő az idegesség, mindenki a másikat okolja, hogy miatta van az egész jelenség. Holott a jégkorszakban sem ember beavatkozás indította a melegedést, nyilván leállítása is lehetetlen feladat. Ebben a helyzetben nem tudunk mást tenni, mint megpróbálunk alkalmazkodni a körülményekhez.
Viszont a helyzet összetettsége, bonyolultsága meglehetősen szerteágazó, ezért aztán kiváló ötlet volt az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemtől, hogy úgy döntött, jó lenne összehozni a szakembereket Európa különböző pontjaiból, hogy átfogó képet lehessen kapni a lehetséges veszélyforrásokról, és a vele szemben adható legjobb megoldásokról. A kétnapos konferencián elhangzottak nagyon sok témában vágtak rendet, és rengeteg hasznos információt juttattak a konferencia résztvevőinek, a szakma számára.
Változó csillagzat alatt
A konferencia hivatalos protokoll szerinti megnyitóit az egyetem részéről Dr. Pajtókné Dr. Tari Ilonától és Dr. Váczy Kálmántól hallhattuk, majd ezt követték Rókusfalvy Pál kormánybiztos megnyitó szavai. Dr. Lőrincz György bevezetőjét bibliai idézettel zárta, „Nem azért jöttem, hogy engem szolgáljanak, hanem hogy én szolgáljak”. És valóban, a borkészítés talán a legszentebb tevékenység, ami nem csupán hivatás, hanem szolgálat is egyben. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem pedig szellemiségében is méltó környezet ahhoz, hogy ennek a szent tevékenységnek új irányokat mutassunk.
Az első, programadó előadás talán egyben az egyik legfontosabb is volt. Kutatás és innováció témakörben Hannes Weninger előadását hallhattuk „A klímaváltozás borkészítésre gyakorolt hatásai Ausztriában” címmel. Előadásában az éghajlatváltozás szőlőtermesztésre valamint a szőlő minőségére gyakorolt hatását mutatta be Ausztria példáján keresztül. A szőlő paramétereinek változása minden évben új kihívások elé állítja a borászt. A szüreti időpont meghatározásának alapját a szüreti érettség, a tannintartalom és a gyümölcsök közötti különbség képezi. Az „éghajlatváltozás” és az időjárási szélsőségek miatt ezek a döntések egyre nehezebbé válnak a bortermelők számára. A hőmérsékleti szélsőségek azonban a mikrobiológiára is nagy hatással vannak. Ez a szőlőültetvényben kezdődik és az erjedés során ér véget. A borásznak szánt technológiák és segítségek kiemelésre kerülnek annak érdekében, hogy ezt a helyzetet optimálisan befolyásolni lehessen, és a borfogyasztók számára egyenletes minőséget lehessen előállítani.
Hannes Weninger az Erbslöh Austria GmbH ügyvezető igazgatója, akinek döbbenetes volt figyelni az előadását kísérő képeket, hiszen Ausztriában még közelebb vannak a klímaváltozás kézzel fogható jeleihez, mint mi itt a Kárpát-medencében. Ott az Alpokon centiméterrel mérhető a gleccserek évi visszahúzódása ugyanúgy, mint az örök hómező határainak visszaszorulása. Mi itt csak érzékeljük, hogy a Duna vízszintje milyen hosszan időzik az alig hajózható szint alatt, de ott látják is, ahogy a szürke sziklák kiemelkednek a valamikori fehér hóleplek alól, ami elszomorító látvány. Még ha az osztrák borokat némileg konkurenciának tarthatjuk, akkor is fájó volt hallani tőle megállapítását, mely szerint a tipikus osztrák borstílus valószínűleg eltűnik.
A külföldi előadók közül az egyik leghasznosabb, legnagyobb közérdeklődésre számító előadását Dr. Paolo Antoniali-tól hallhattuk, aki az Italiana Biotecnologie Srl. vezérigazgatója (amely az Esseco csoporthoz tartozik egyébként). Fontos problémája napjaink borkészítésének, hogy az egyre magasabb cukorfokkal beérő szőlőkből készülő borok alkoholtartalma már nehezen illeszthető a megszokott, kellemes harmóniát biztosító összképbe. Antoniali professzor specifikus élesztőfelhasználást javasol az éghajlatváltozás negatív hatásainak ellensúlyozására. Ebben fontos szerep jut a Metschnikowia pulcherrima, a Metschnikowiaceae családba tartozó, mindenütt jelenlévő élesztőfajnak.
Prof. Laura Mugnai a növénypatológia professzora, aki a Firenzei DAGRI Egyetem oktatója. Laura Mugnai kutatásai elsősorban a szőlő tőkebetegségeinek -különös tekintettel az Esca betegségkomplexre- járványtanára és kezelésére, valamint a szőlő fenntartható növényvédelmére koncentrálnak, európai együttműködések keretében. Amit a szőlőtőke gombás betegségeiről tőle hallhattunk, különös tekintettel a szőlő metszésénél alkalmazott technikákra, azt minden szőlésznek fontos lenne a figyelmébe ajánlani.
Dr. Antonio Graça egyenes online kapcsolatban Portugáliából tartotta meg előadását „Innováció a szőlészetben és borászatban: A zöld forradalomtól a zöld decentralizációig” címen. Antonio Graça a Sogrape Vinhos SA kutatási és fejlesztési vezetője. Az UTAD-n szerzett borászati MSc diplomát, korábban borászként és borszakértőként dolgozott. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) fenntartható fejlődéssel és éghajlatváltozással foglalkozó szakértői csoportjának tudományos titkára. Az ő előadásában kaphattuk a legátfogóbb képet a klímaváltozás globális hatásairól. Az északi féltekén a szőlőtermelésre alkalmas terület egyre északabbra húzódik, miközben a déli féltekén egyre délebbre. Amíg Európában lassan a Skandináv országok is készülnek szőlőültetvények telepítésére, addig a délin Új Zéland és dél-Afrika lassan lehúzhatja a redőnyt, és Auszrália is veszélyhelyzetbe kerülhet. Hát nem túl vidám, de ez van.
Mozgásban a világ szőlőtermő területeinek határvonalai
A lehetséges iránymutatást Portugáliában a Sogrape keretein belül dolgozták ki, ahol 20 éve tanusított, fenntartható szőlőművelést valósítanak meg. Növelik a biodiverzitást, klónszelekciót végeznek, amely elősegíti, hogy a céljaiknak legmegfelelőbb borokat készítsenek. A 255 megőrzött autochton klónból 12 genotípust választottak ki, ám a Tempranillo esetében is elvégezték a szelektálást. Arra törekednek, hogy csökkentsék a növény védőszereket, visszaalakítsák a biodiverzitást, robotokat is alkalmaznak a szőlőben gyomtalanítási céllal.
Birtoképítés
Mindannyian tudjuk, hogy egy halott bolygón nem tudunk tovább működni, szükségünk van a természetre. Ahhoz, hogy túl tudjuk élni, fontos az ökoszisztéma minél alaposabb megismerése, felmérjük milyen állatfajok élnek a térségben, ezek számára biztosítani az erdősávokat, olyan vizes területeket, ahol ezek az állatfajok túl tudnak élni. Az együttműködés a természettel szolgálatot jelent.
Szilágyi László, Gizella Pincészet – Tokaj
Fontos előadások hangzottak el a Kutatás és innováció témakörben még Dr. Kun Ágnestől „Rezisztencia-nemesítés a környezettudatosság”, Dr. Miglécz Tamástól „A szőlő termesztés lehetőségei a klímaváltozás kihívásaira”, Dr. Mezőfi László „A vetett sorköztakarók növényegészségügyi aspektusai” témákban. „A Kékfrankos klónkísérletek bemutatását az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Kísérleti Szőlőültetvények és Borászata részéről hallhattuk.
Illés Tamás érzelmektől is áthatott előadása – Hagyományőrzés és innováció a Pannonhalmi Főapátság Pincészetnél – emlékezetes marad hosszú időre minden résztvevő számára. Birtoképítés témában még Szilágyi László „Birtok és piacépítés közgazdász szemmel”, Héjja Csaba „Tőke, hatékonyság, felemelkedés – A magyar borágazat jelene és jövője”, Andi Kollwentz (Burgenland, Ausztria) „Az ömlesztett bortól a prémium borok felé vezető út”, Petrény Attila „Tegyük naggyá az Egri Bikavért” címen hangzottak el érdekfeszítő és rendkívül tanulságos előadások. Petrény Attila előadásával a konferencia figyelme a Bikavérre koncentrálódhatott, amiről aztán külön kerekasztal-konferencia is szerveződött.
DT – BZs
