A Szaróni-szigeteken tett borutunk során mindenütt a görögök vidámságát és vendégszeretetét tapasztaltuk meg. Első állomásunk Poros szigetére vezetett, ahol felkerestük az Ampelos Winebar & more-t.
Poros kicsiny sziget Athén Pireus kikötőjéből gyorshajóval mindössze másfél óra alatt elérhető. A sziget talán legérdekesebb látnivalója a szélmalom épülete és az óratorony. Valaha Poszeidónnak szentelt templom állt a sziget egyik magaslati pontján, amelyből mára gyakrolatilag néhány sor kőnél és csonka oszloptalapzatnál több nem maradt fenn.
A borbárban a sommelier kolléga Gikas Tasioudis rendkívül készséges volt és annak ellenére, hogy nem foglaltuk le előre a nyolc tételes borkóstoló sort, kedvesen bemutatta nekünk az általunk kiválasztott helyi fajtákat.
A borlapról gyakorlatilag az összes autokton fajtát végigkóstoltuk, amely tételeket ők készítették a Porou Ampelos Borászatukban, a szőlőt pedig Görögország szerte a szőlőtermesztőktől vásárolták fel. A szőlőárak őrülten emelkednek, míg 2023-ban a Malagusia ára 80 cent volt kilonként, idén már 1 euro 20 cent.
Vendéglátónk elmondta, hogy a legtöbb turista a helyi fajtákat keresi. Ebben a borbárban adják el az összes borukat, amelyeket nem csak a külföldiek, hanem a helyiek is előszeretettel fogyasztanak.
A borok kifogástalan minőségűek és tiszták voltak. A sort egy tradicionális Retsinával kezdtük.
A Retsina története mintegy 5000 évre nyúlik vissza, születése a véletlennek volt köszönhető, mivel fával zárták le az amforákat s ez nem mindig sikerült légmentesen, ezért szükségük volt némi kötőanyagra, amely a fenyőgyanta lett. Mivel megtetszett az embereknek a fenyőgyantából átszivárgó zamat, így később gyakorlattá vált a fenyőgyanta hozzáadása a borokhoz. A Retsina hagyományosan a nép, a szegényebb emberek itala volt, és mivel régebben a kevésbé jó minőségű bort javították így fel, így népszerűsége hamar visszaesett.
A Porou Ampelos Winery őrzi a tradíciókat; céljuk, hogy a Retsinát ismét népszerűvé tegyék. Poroson nagyon nagy hagyománya van a Retsinának, korábban szinte mindenkinek volt egy saját kis tavernája, ahol elkészítette a Retsina borát. Sajnos a Retsina név időközben lejáratódott, hiszen sok cég évtizedeken keresztül a leggyengébb alapborát használta a Retsina készítésére, ezért az emberek elfordultak tőle. Észak-Görögországban például sokszor a Cuba Librébe töltik kólával. Korábban sok nemkívánt mellékhatása volt, mint például a másnaposság. Ma már küzdenek ez ellen, nagyon tisztán készítik e borokat. A borbárban mindig ajánlanak mellé ételt is, olívaolajjal, salátával, zöldségekkel, vagy báránnyal párosítják. Mindezt pedig támogatja a nemzetközi tendencia, amely alapján a görög fogyasztók is egyre egészségtudatosabbak. Napjainkban a Retsinára nagy hangsúlyt fektetnek, de a szabályozása még hagy maga után némi kivánnivalót, hiszen mindenhol máshogy készítik. Görögországból egyébként rengeteg Retsinát exportálnak Közép-Európába, ami a legtöbb görög étteremben fellelhető.
A borkóstoló sorunk első tételeként egy prémium Retsinát kóstoltunk, Savvatiano-Moscato házasításaként. Vékony, szikár, kissé zöld bor, fenyőgyantás beütéssel. Mindemellett izgalmas karakterű. Az Ampelo Porou Borászat egyébként roséból is készít Retsinát.
Sorunk második tétele egy autokton fajta, félszáraz Xinomavro, Észak-Görögországból származik ez a kékszőlő, amelyből makulátlan tisztaságú fehérbort kóstoltunk. A görögöknél ritka blanc de noir technikával készült bor. Teltebb összhatás jelentkezett e tételnél, kevesebb savval.
Ezt követte a Malagousia „extinct”, amely manapság nagyon divatos fajta, eredetileg a görög szárazföld nyugati részéről származik. Sokáig kihaltként tekintettek e fajtára, mert termesztését megszüntették, és csak az 1970-es években tértek vissza hozzá. Aromatikus fajta, jázminra emlékeztetett illatában, de aromavilága hamar elillan az ízéből és száraz borként kortyoljuk. Makulátlan tisztaságú íze, valamint jó savai miatt a fogyasztók kedvelt tétele lehet. Talán egy Királyleánykához hasonlítanám. Populáris bor benyomását tette, könnyű testével, gyümölcsösségével és könnyed savasságával.
Negyedik borként a legismertebb fajta, a Santorini szigetről származó Assyrtiko szőlőfajta borát kóstoltunk. Az Assyrtiko az a szőlőfajta, ami erőteljesen visszatükrözi a termőtáj karakterét. Santorini egy vulkanikus sziget, ezért jelentősen különbözik az ottani Assyrtiko az általunk kóstolttól. Santorinin soha nem öntözik a szőlőt, ott a széllel érkező tengervíz permetezi a növényt, amelyből szintén sósságot kap a szőlő. Az általunk kóstolt tétel közepes testű, kevésbé intenzív íz- és aromavilágú, magasabb savtartalmú, de erőteljes intenzitású szikár bor. Ez az a fajta, amit 7-10 évig is lehet érlelni a borospincében – akár hordóban is – a magasabb savai miatt. Ezt a tételt is erőteljes sós ízek jellemezték, közepes testtel, citrusos aromákkal és magas savaival intenzív ízélményt nyújtott. Egyedisége miatt 90 pontot adnánk rá, a sorban a csúcsborunk volt. Textúrájában némi puhaságot éreztünk, krétás, meszes karaktert.
Ezt követte egy félszáraz „kékbor„, egy spanyol borászat „partybor” innovációja, ez esetben egy cuvée, amely elsősorban Moscato fajtából állt, és egy Retsina bor volt. Mindezt megfestették feketeáfonyával, s innen nyerte kék színét. Egyébként is félszáraz és félédes között áll ez a tétel, de a bor kedvelt ízjegyeihez nem tett igazán hozzá a feketeáfonya, a bor félig-meddig gyümölcsborrá változott.
A kóstolót egy félédes Agliorgiticoval zártuk Nemea régióból. Nemea a magas minőségű Agliorgitico borairól ismert. A szőlő neve annyit jelent, hogy Szent György. A fajta gyakorlatilag ezerarcú és minden szerep jól áll neki. Készítenek belőle rosét, könnyű testű, vagy testes vörösbort, száraz, de akár édes bort is, érlelik acéltartályban, vagy hordóban is. Elsősorban kékbogyós gyümölcsök és fűszerek aromavilága jellemzi a fajtát.
Ez a tételünk természetes felédes bor, édessége annak köszönhető, hogy szüret után a napon aszalják a fürtöket, s ezalatt megnő a szőlő cukortartalma. Szép, különleges tétel, viszonylag magas tannintartalommal, kerek, érett, mazsolára és datolyára emlékeztető ízjegyekkel. A keserűcsoki remekül passzolt hozzá.
Szerencsésnek éreztük magunkat, hogy rátaláltunk e kicsiny sziget – Poros – legismertebb borbárjára.
BZs.
