Görögország a Narancsbor Fesztiválon

Az „Orange Wine Festival®” több mint egy évtizedes hagyománnyal rendelkezik Európában és Ázsiában, az utóbbi években vendégfesztivál a veronai Vinitaly Kiállításon, ahol mi is felkerestük a rendezvényt április 15-én. A következő eseményük április 26-án, Izolán lesz.

A Narancsbor Fesztivál célja olyan borok népszerűsítése, amely termelői tisztelik a környezetet és emellett megőrzik a bortermelés tradícióját. Az első Narancsborfesztivált 2012-ben rendezték meg Szlovénia festői tengerparti városban, Izolán. Akkoriban ezek a természetesen és alacsony-beavatkozással készült borok niche piacot jelentettek néhány hozzáértő számára.

Ahogy az autentikus – és fenntartható -, környezetbarát termelésből származó borok iránti kereslet egyre nő, úgy töretlenül növekszik a natúrborok iránti kereslet is. Hiszen egyre többen szeretnék a szőlőgyümölcs és a terroir igazi arcát megismerni, ők azok a fogyasztók, akik  a bolygónk jövője iránt felelősen gondolkodó termelőket támogatják. A Narancsborfesztivál egyedülálló alkalom arra, hogy személyesen találkozzunk ezen termelőkkel és megkóstoljuk boraikat. Ezen a fesztiválon megismerkedhetünk a héjon áztatott borok és a természetes pezsgők sokszínűségével.

A fesztiválon több mint 250 természetesen előállított fehér- és pezsgő bort lehetett megkóstolni, így szinte elveszettnek éreztük magunkat az információáradatban. Elhatároztuk, hogy minden országból felkeresünk legalább egy termelőt.

Narancsborok Görögországból

Görögországban a mediterrán éghajlat forró nyarakat és enyhe teleket eredményez, néhol kontinentális hatásokkal tűzdelve. A mikroklimatikus viszonyok nagyon szélsőségek lehetnek. Míg a görög szigeteken és a síkságon olyan forró az éghajlat, hogy a szüretet nagyon korán el kell kezdeni, addig a tengerparti településeken a tenger közelsége egy kis enyhülést hoz. Ugyanakkor az ország északi részén és a hegyekben, sokszor 1000 méter magasságban a klíma jóval barátságosabb, sokszor a szőlő biológiai érése is nehezen következik be.

Görögországból sikerült négy termelő tételét is megkóstolnunk, őket az Olasz Sommelier Szövetség képviselte. Minőség tekintetében volt köztük emlékezetes és kevésbé tetszetős is. Elsőként Thraceból kóstoltuk meg az Anatolikos Borászat 2019-es narancsborát.

Második borunkat Héphaisztosz, a római mitológia Vulkánusza lakhelyéről Limnos vulkanikus szigetéről kóstoltuk. Úgy tűnik, hogy a kovácsok istene is ínyenc volt, hiszen ahogy Szamosz, úgy Limnos is kiemelkedő minőségű muskotályos borokat ad, fő fajtája a Limnio mellett az Alexandriai muskotály, amelyből mind száraz, mind likőrborok készülnek. Nem más került a poharunkba, mint a  Garalis Borászattól egy 2022-es Terra Ambera, amely száz százalékban Alexandriai muskotály fajtából készült szép tiszta muskotályos, mézes-virágos aromatikával. Borkészítési eljárás: direkt préselés, spontán erjesztés őshonos élesztővel öt napig rozsdamentes acéltartályban, enyhe hőmérséklet-szabályozással, 21°C-on. Kismértékű ként adtak hozzá palackozáskor. A muskotály jellegzetes aromaprofilja érződik kóstoláskor, enyhe oxidatív árnyalatokkal, és kerek, markáns ízzel, gazdag gyümölcsösséggel.

Másik két borászatunk a Peloponnészoszi – félszigeten fekszik, ahol mindig is hatalmas szőlőterületek voltak és a szőlők egy részét mazsolának termesztették.  A sziget nyugati része bőséges csapadékot kap, de a keleti részén inkább a szárazságot ismerik. Athéntól 120 kilométerre nyugatra található Papargyriou Borászata Korinthíában Laliotiban. Ültetvényeik zöme Sofiana mellett, 900 méter tengerszint feletti magasságon fekszik. A „Vigneron Grec” nevű borukat kóstoltuk, 2021-ből. Érdekessége, hogy Assyrticoból készült, 10 napig erjesztették héjon, majd további öt hónapot tartották héjon 500 literes fahordóban. A héjon erjesztés és érlelés muskotály szőlő héjával együtt történt. Ennek köszönhetően az utóbbi fajta parfümös karaktert kölcsönöz az egyébként minerális bornak. Nagyon izgalmas és egyben friss tétel.

Athéntól 150 kilométerre nyugatra Mantineiában a Troupis Borászat „Ekato” tételét kóstoltuk 2021-ből.  Az „Ekato” görögül százat jelent. Száz napig hagyják a héjon a bort, amely eredményeképp ránézésre rosébor született a moschofilero gris fehér szőlőfajtából. Intenzíven virágos, amelyben előtérbe kerülnek a rózsaszirmok és a gyömbér, ezt követi a birslekvár íze. Enyhén tanninos íze egyensúlyban tartja a bort savasságával együtt.

Borászatuk különféle borokat állít elő alternatív borkészítési módszerekkel, amelyek kerámiatartályokat, betontartályokat, tölgy- és akácfa hordókat, valamint narancsborkészítési metódust is magukban foglalnak. Helyi vadélesztővel történik az erjesztés és minimális beavatkozással készítik a bort. Görögország  őshonos szőlőfajtáiról híres, Vergilius azt írta, hogy egyszerűbb a tenger homokszemeit megszámolni, mint az összes görög szőlőfajtát megnevezni.  E borászatból azonban néhányat megnevezünk, elsősorban Moschofilero fajtával dolgoznak. Ez az egyik legfontosabb szőlőfajta a régióban a Naousa Xinomavro, a Santorini Asyrtiko és a Nemea Agiorgitiko mellett. Az utóbbi időben a Troupisnál nagyobb területen telepítettek Asyrtikot is.

Májusban Görögország lesz a vendégország a bécsi VieVinum kiállításon, ahol húsz termelővel lehet majd személyesen találkozni.

BZs.