A pandémia miatti ellehetetlenülés, valamint az akadémia vezetőségváltása miatti zavarosabb időszakot követően április végén újra szakmai utazásra indulhattak a Magyar Bor Akadémia tagjai. A szakmai tanulmányút első napja Hajós-Bajai Borvidékre, második napja pedig a Szekszárdi Borvidékre vezetett. Az akadémia tagjai mindenhol kulturált környezettel, barátságos vendéglátókkal, és remek borokkal találkozhattak.
A tanulmányút a Nemesnádudvari Mária-völgyi pincesor rendezvény terén indult, ahol Dr. Kovács István Nemesnádudvar polgármestere köszöntötte az akadémia tagjait és bemutatta Nemesnádudvart, valamint a helyi borászokat, akik egy szépen prezentált borkóstoló keretében mutatták be a térség értékeit a Merkbau présházában. Koch Csaba, a Magyar Bor Akadémia elnöke itt kettős szereposztásban vezette a programot, lévén hogy ő a Hajós-Bajai Hegyközségi Tanácsának elnöke is egyben.
A tartalmas kóstolót követően rövid séta következett a pincefaluban, melynek során a Magyar Bor Akadémia tagja, Dr. Sümegi József meginvitálta tagtársait a pincesoron lévő Borvilág-Borország pincébe, ahol lehetőség nyílt Dr. Sümegi József muzeális borainak kóstolójára is. Séta közben útba esett a BKK Vármegyei pince, majd a község bormúzeuma is.
A tartalmas Nemesnádudvari program után az autóbusz tovább utazott Hajósra. Itt, a Mária Terézia emlékére épült kastélyban, Estók Mihályné Szalczer Erzsébet Hajós város polgármestere, Kovács Róbert a Hajósi Hegyközség elnöke és Lakner László a Császártöltési Hegyközség elnöke köszöntötte a vendégeket. Az üdvözlések és a hegyközségek, valamint a borok bemutatása után kastély parkjában várta a vendégeket az ebéd.
Hajos, Maria Terezia kuria
Hajósi, Nemesnádudvari pincefalvak
Ebédet követően az akadémia tagjai a Hajósi Pincefalut célozták meg, ahol egy rövid pincefalui séta közben mós nyílt a Cabernet Fogadó, a Szent Orbán szobor, és néhány látványos pince megtekintésére Kovács Róbert kalauzolásában. Innen az irányítást Koch Csaba elnök úr vette át, aki elvezette a társaságot saját Borotai birtokközpontjába.
Koch Csaba a hazai borászat emblematikus egyénisége. Szinte nincs olyan kitüntetés, amit ki nem érdemelt volna. 2014.-ben elnyerte az Év Pincészete díjat. 2019 novemberében Az Európai Bor- és Gasztonómiai Egyesületek Szövetsége (CEUCO) XVII. Kongresszusán a Legjobb Európai Borászat címet adományozta a Hajós-bajai és a Villányi Borvidéken is aktív Koch Borászatnak. 2020 év elején átvehette az Év Bortermelője 2019 kitüntetést. Nincs olyan hazai és nemzetközi borverseny, ahonnan ne a legmagasabb elismeréssel jutalmaznák borait.
Koch Csaba idejekorán ráérzett a rezisztens fajták elterjesztésének szükségességére, hamarabb ébredt ezen a téren, mint a hazai szakma, rendszeresen átjárt Temerinbe hogy tanulmányozza az ottani fajtakísérleteket. Az alanyokat is onnan szerezte be első kísérleteihez, a jó tömegbort adó Bácskát, valamint a minőséget képviselő Pannoniát. A rezisztens szőlők meghálálják a gondoskodást, kettős eredményük hogy nem általuk nem kell a környezetbe méreg-anyagokat juttatni, így a permetezési költségeket is meg lehet takarítani.
Koch Csaba birtokán a Magyar Bor Akadémia
De Koch Csaba innovatív gondolkodása nem merül ki a rezisztens fajtákkal való eredményes kísérletezéssel. Az ő felfogása szerint a szokásosnál nagyobb lombozattal fejlődő szőlőnek megnő a fotoszintetizáló képessége – így több napfény kerül a bogyókba, majd a palackokba. A művelésmódra irányuló kutatások jelenleg is zajlanak, a drónos fotoszintézis-vizsgálatok során is jól látszik, hogy az általa „boldog szőlő”-nek nevezett növény intenzívebben fotoszintetizál, mint a csonkázott, azaz „boldogtalan” szőlő, és az is bebizonyosodott, hogy a „boldog szőlő” 10 százalékkal többet terem. A MATE tanszékén lefolytatott mérések is igazolták, hogy az 1kg. szőlőre jutó nagyobb lombfelület az erősebb fotószintézis miatt mindenféleképpen egy magasabb minőségű szőlőt és ebből értelem szerint egy magasabb minőségű bort eredményez. Ami pedig ökológiai szempontból jó, az történetesen gazdaságossági szempontból is hasznos, mivel a szakképzett szőlőmunkások száma egyre szűkül. A csonkázás munkafolyamatát így nem kell elvégezni, vagyis ez így egy jól működő win-win szituáció.
A Koch-birodalomban
A Magyar Bor Akadémia tagjait Koch Csaba végigvezette borászatának feldolgozó részlegén, majd a pincében következett egy bormustra, melynek során kiderült, hogy a boldog szőlőből készült borok boldog fogyasztókat eredményeznek. A bemutató meglepetése volt, hogy az Antal Pincészet boraival is megismerkedhettünk. A borászatról, melynek a Hajós-Bajai mellett a Szekszárdi borvidéken is vannak területei, valószínűleg még sokat fogunk hallani.
A Duna túlsó oldalán
Borotáról a Duna túlsó oldalára, Szekszárdra szállította a társaságot a busz, ahol a Bodri pincészet központjába, Faluhelyre vezetett az út.
Bodri Birtok, Faluhely
Szekszárdi völgyekben, dombokon
A Bodri Pincészet egy igazi nagyágyú, amely nem csak a szekszárdi, hanem a teljes hazai borászati horizont egyik büszkesége. Szinte nincs olyan borverseny, ahonnan ne hoznának évről-évre, hónapról-hónapra aranyat, nagyaranyat, vagy éppen Champion-díjat. Emblematikus termékük, az Optimus Cuvée például hazai sikerei mellett (VinAgora, Országos Borverseny, Pannon TOP25) rendre aranyat hoz Brüsszelből, Bordeaux-ból. A Bodri Birtok egy egész önálló világ a kies Faluhely dűlőben, ahol egy vonzó tórendszer környezetében áll a birtokközpont. Ebben a komplexumban található a borászaton kívül rendezvénycentrum, étterem, látványkonyha búbos-kemencével, disznóölési látványcsarnok, borbíráló-központ, parkoló autóknak, lovaknak, helikopternek, és mindennel, amit egyáltalán el lehet képzelni. Maga a pincerendszer Tizenkét kupolájával változatossá és hangulatossá teszi a belső teret, nem véletlen hát, hogy miért tartják ezt az építményt közép-Európa legnagyobb újonnan épített kupolás pincéjének. A belső terek nemcsak tiszta arányrendszerüknek, a kupolák nyújtotta szakrális ünnepélyességnek köszönhetik a barátságos, vonzó hangulatúságukat, hanem annak is, hogy apró elemek teszik különlegessé, egyedivé. Így található a pincebelsőben egy közönséges kerekes kút, továbbá két igen kvalitásos szobor is.
Remek hangulatban a Tabun
A Bodri-birtok napjainkra egy tökéletes élményközponttá nőtte ki magát, ahol a vendég megszállhat, és a legmagasabb szintű kiszolgálásban részesülhet a legnívósabb borokkal, étkekkel. Ehhez csak egy apró, ám annál fontosabb epizód, hogy a birtok saját szarvasgomba-parkkal rendelkezik, ahonnan heti 0,5 – 1,20 kg. szarvasgombát szüretelnek, melynek egy meghatározó része a pincészet éttermébe kerül, a legnagyobb gourmék igényeit is kielégítve. A birtok mintegy 120 családnak biztosít megélhetést, ami elképesztő nagyságot tükröz, mutatva a birtok szédületes kapacitását.
A tanulmányút második napján a Baranya völgyi Schieber Borászat várta az akadémia delegációját.
Schieber Anita & Rappay Jozsef
A Schieber Pincészet a fiatalabb szekszárdi borászatok közé tartozik, hiszen 2010-ben vette át a korábbi Aranyfürt Mg. Szövetkezetet. A pincészet a Baranya-völgyben lévő mintegy 23 hektárról indult, majd folyamatosan növelte területeit, a Gulyás-völgyben van 7 ha Chardonnay-jük, a Bodzásban pedig 2 ha Kékfrankosuk. A pincészet a Baranya-völgyben mára több mint harminc hektárral rendelkezik, ebből legnagyobb területen, 10 hektáron Cabernet Sauvignon terem.
Az elmúlt években betelepítették a Baranyavölgytől a Bati keresztig tartó korábbi erdőterületet is. Úgy állították össze a szőlőfajtákat ezen a 14 hektáros területen, hogy abból komplett bikavért készíthessenek. Ezt a Baranya völgytől a Bati Keresztig tartó területet Tabuhegynek nevezték el saját használatra egyelőre, mert logikus hogy ez a pompás fekvésű, déli kitettségű szőlőterület a Baranya-völgy felett új elnevezést kapjon, hiszen teljesen egyedi, önálló a karakterű. Új borászati központjuk jelenleg épül a Baranya-völgyben, átadása a nyár folyamán várható, így az idei szüret feldolgozása már minden bizonnyal itt fog történni.
Fenn a Tabun
A Schieber Pincészet új borászati központja a néhány éve készült el. A mintegy 1900 m2 hasznos területtel kialakított borászat a Szekszárdi Építész Alkotóműhely tervei alapján készült, főtervezője Hódosi László. A belső kialakításhoz Rappay József főborász instruálta a tervezőket, melynek megfelelően a hatalmas belső térben minden a pillanatnyi szükségletek szerint logikusan mozgatható, változtatható. A szendvicspanel technológiával kialakított épület hegyfelőli oldala mintegy 3 méteres magasságig földben van, így hűtésére nem kell energiát fordítani nyáron sem. Belső terében mintegy 10 000 hl-es a pincészet tartályparkja, de itt érnek nagy vörösboraik nagyobbrészt Seguin Moreau, valamint Trust hordókban.
A Schieber Pincészet a közelmúltban áttért a bio-művelésre. A társaság az erős szélben traktor- vontatta utánfutón érkezett a Tabu-hegy tetejére, ahonnan az ország egyik legszebb szőlőhegyi panorájában, meg néhány pohár nagyszerű Schieber-borban gyönyörködhetett.
A program Mészáros Pál birtokán ebéddel és borkóstolóval folytatódott. Mészáros Pál szekszárdi birtokának kiépítése akár iskolapéldája is lehet annak, hogy miként lehetséges a nulláról elindulva vasakarattal és szakértelemmel a csúcsra jutni az Év Bortermelője cím kivívásával. Mészáros Pál 1972.-ben kapta meg első birtokát, 600 négyszögöl kadarkát a Petre dűlőben. Rendszerváltáskor tíz hektár szőlőt vásárolt, ezzel vágott bele a borkészítésbe. Mára az egyik legnagyobb szekszárdi borászattal rendelkezik, és birtokközpontja közelében kiépítette a város egyik elit szállodáját is, a Hotel Merops-ot.
A szakmai utazás a Vesztergombi Pincészetnél történt látogatással zárult.
A Vesztergombiak élete szorosan és elválaszthatatlanul egybeforrt Szekszárddal, családi címerük is az 1700-as évek elejéről származik, Szekszárd első hegybíróját Vesztergombi Györgynek hívták. Vesztergombi Ferenc volt az első, aki nevet szerzett a régióban és a régiónak, amit 1993-ban kiérdemelt „Év Bortermelője” elismerése is bizonyítja. Vesztergombi Ferencnek, aki fiával, Csabával vezeti a pincészetet, jelenleg 27 hektáros a családi birtoka, fő ültetvény-testei a Kerékhegyen (9 ha.), a Leányvárban (6 ha.), Alsónána Szarvastetőn (4,5 ha.), a Bodzásban (3 ha.), a közeli Hidaspetre dűlőben (1,5 ha.) valamint a Porkolábvölgyben (1 ha.) vannak.
Vesztergombi Csaba
A család termőhelyei közül Vesztergombi Csaba „szíve csücskében” a kerékhegyi birtokrész áll, amit így jellemez: „Szerintem a Kerékhegynél jobb, komolyabb terület nincs Szekszárdon, szerintem a Kerékhegy Szekszárd szíve. Szinte akármelyik völgyön indulunk el felfelé, az mind ide vezet. Jöhetünk az Iván-völgyből, Hidaspetréről, vagy a város felől a Porkoláb-völgy felől, itt kötünk ki. Olyan ez, mint a szívcsakra, ami úgy hálózza be a környezetét, mint a szívből kiágazó vérerek. Egy gyönyörű fennsík, nem meredek fekvés, ahol egyébként a borvidék legmagasabb pontja is található. Itt mindig mozog a levegő, ezért az itteni szőlő sokkal kevésbé fogékony a betegségekre. Cukorfokban is 1-2 fokkal magasabb az átlagosnál az innen szüretelt szőlő, köszönhetően a borvidéki átlagnál lényegesen több napfényes órának. Amikor a környező völgyekben már az árnyék az úr, itt még akár két órán át süt a Nap. A talaj olyan mint Szekszárdon általában, löszös, agyagos, vörösagyagos. A világ legjobb vörösborai közül nagyon sok ilyen talajon terem.”
A Koch Csaba szervezésében létrehozott szakmai tanulmányút kitűnően sikerült, minden mozzanatában tökéletesre sikerült a szervezés. A kóstolt borok is egyértelműen bizonyították, hogy az egyetemes magyar borászat a legjobb úton van a világ nagy borainak csúcsa felé.
(DT)
