Jussunk Dűlőre! – ez volt az idei Borkonferencia mottója. Mint a társszervező Rókusfalvy Pál elmondta, tíz évvel ezelőtt egyszeri Borjog- Bormarketing konferenciának indult a rendezvény, amihez az akkor épp megoldásra váró kérdések megvitatása adott okot. Senki nem gondolta volna még akkor, hogy minden megoldott szituációt követően az élet folyamatosan újabb és újabb kérdéseket fog feldobni, melyek megnyugtató rendezéséhez sok segítséget nyújthat a borkonferencia.
Mint minden alkalommal, ezúttal is Dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és Vidékfejlesztésért felelős államtitkáré volt az irányt meghatározó első előadás az Agrárminisztériumtól. Mint elmondta, a helyzet értékelésében egy szignifikáns kettősség van jelen. Egyik oldalról igyekszenek folyamatosan könnyíteni a termelők helyzetén. Ennek egyik része az adminisztrációs terhek csökkentése, másik pedig az anyagi támogatások juttatása. Ugyanakkor soha nem dőlhetnek hátra, hiszen folyamatosan jelennek meg olyan előre nem várt kedvezőtlen tényezők, melyek nehezítik a szőlő-bor ágazat helyzetét. Ezek közül a legsúlyosabb a pandémia elnyújtott hullámzása, melynek során amikor épp szeretnénk már fellélegezni, folyton újabb változatok akadályozzák az élet visszatértét a normális menetbe. Most még mindehhez hozzájött az ukrajnai háború is, melynek továbbgyűrűző hatásait ma még fel sem tudjuk mérni. Ezekben a viharos időkben az Agrárminisztérium továbbra is biztos hátteret kíván biztosítani a gazdáknak.
Dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és Vidékfejlesztésért felelős államtitkár jelezte, hogy most is egy ciklushatár végén tartunk, ezért rövid visszatekintést nyújtva emlékeztetett arra, milyen körülmények jellemezték a jelenlegi kormány működésének indulását. A 2010-es kezdetkor például évente mintegy 8000 hl jórészt olasz eredetű lédig bor áramlott hazánkba, amit aztán különféle házasításokkal bocsájtottak piacra nehezítve ezzel a tisztán hazai termékek piacra jutását. Ezt sikerült viszaszorítani megfelelő rendeletek segítségével a hazai borpiac stabilizálása érdekében. 75 milliárd forintból 27 ezer hektár ültetvény született újjá a szerkezetátalakítás során, további 30 milliárd forint pedig a borászati technológia megújítására szolgált. A koronavírus borászatra mért csapásának részbeni ellensúlyozására újabb 13 milliárd forint került az ágazatba, miközben Brüsszellel való folyamatos egyeztetések során kell helyt állni a jelek szerint túlságosan ambiciózus zöldpolitikai követelmények arányosra faragása érdekében. Mindez azt jelenti, hogy az Agrárminisztérium támogatáspolitikai eszközök terén jelentős eredményeket ért el, és folyamatosan biztos hátteret kíván biztosítani a szőlő-, bor ágazat terén.
Rókusfalvy Pál moderációjában Czinki Tamás master sommelier, Furják Andrea – a Borsuli vezetője, Horkay András – DipWSET, a CEWI alapítója és vezetője, Dr. Mészáros Gabriella – DipWSET, c. egyetemi docens, a Borkollégium társalapítója és oktatója az oktatás témakörét járta körül. A kerekasztal beszélgetést röviden úgy foglalhatjuk össze, hogy összességében rengeteget léptünk előre, miközben még tengernyi feladat áll előttünk ezen a téren.
A globális felmelegedés témakörét illetően Dr. Lukácsy György egyetemi adjunktus, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szőlészeti tanszékéről, majd ezt követően Prof. Dr. Hans Reiner Schulz elnök a Geisenheimi Egyetemről felvételről tartott előadást. A Föld folyamatos változásban van. Lassú, de állandó vándorlásban vannak a kontinensek, mióta a Geoid szétszakadt. A jégkorszak közepe óta Földünk folyamatos felmelegedési periódusban van, jelenleg interglaciális stádiumban tartunk. Gyerekkorunk éghajlati körülményeit hajlandók vagyunk standardnak tekinteni, és kiindulási állandónak értékelni. Ehhez a felmelegedéshez alkalmazkodnunk kell, ellene nem sokat tehetünk, örülnünk kell annak, ami ebből az egészből a jó hír: beérik a termés. Egy érdekes megközeliítést is hallhattunk a geisenheimi professzortól, a Föld összes szőlőültetvénye évente mintegy 121 millió ember részére szolgáltat oxigént.
Öröm volt hallgatni ezt követően három ifjú borász bemutatóját három hazai fehér borfajtánkról. Az Irsai Olivér szépségeit Frittmann Péter ecsetelte a kunsági Frittmann Borászat képviseletében.
Az Olaszrizlingról Kovács Tamás, a csopaki Szent Donát Borkúria tulajdonosa beszélt.
Végül a tokaji Bott pince tulajdonosától, Bodó Judittól hallhattunk nagyszerű, érzelmektől sem mentes előadást a Furmint nagyszerűségéről. Természetesen mit ért volna a sok szép szó, ha az elmondottak igazságáról nem lehetett volna a borospoharakból személyesen is meggyőződni.
Az állófogadást követően az organikus magyar borokról hallhattunk beszámolókat. Bukolyi Marcell elmesélte, milyen szempontok vezérelték birtokának létrehozatalában. Barna területet vontak be művelésbe az egri Nagy-Eged dűlő oldalában, ami korábban nem volt művelésben, így ott sem műtrágya, sem permetszer maradványokkal nem kellett számolniuk. Családilag együtt élnek a birtokon, vagyis a bio szemlélet alapvetően fontos egészséges életterük megőrzéséhez. A főbb szempontok, melyek vezérlik a fenntarthatóság megőrzése, a csúcsminőség létrehozatalának igézete, valamint az öko-gazdálkodás által biztosított versenyelőny fenntartása.
Gere Attila Villányban 2008-ban határozta el, hogy 1 hektáron kipróbálja a bio-gazdálkodás lehetőségeit és megfigyeli buktatóit. Az első év után úgy döntött, folytatja a kísérletet, és újabb 10 hektárt vont be a biogazdálkodásba. Mára teljes 75 hektáros birtokán ökogazdálkodást folytat, és meg van elégedve döntésükkel. Hozamkorlátozással nincsenek leterhelve a tőkék, melyeknek így ellenálló képességük fokozott. Bár a termelés bio-módon történik, nem minden boruk hozható forgalomba bioborként, ennek oka a kénessav tartalom, melynek leszorítása érdekében folyamatosan próbálkoznak. Legjobb eredményeiket ezen a téren a Shiraz fajtával tudják biztosítani.
Érdekes volt Molnár Levente előadása is, aki pedagógusként indult Abasáron, és kezdetben kisebb területet művelt, napjainkra viszont egyre hangsúlyosabb szerepet kap a szőlőművelés, borkészítés. Jelenleg az ország egyik legmagasabban fekvő dűlőjén műveli a szőlőt olyan sikerrel, hogy borából szinte mindent el tud adni külföldre.
A hazai borgasztronómia terén szerzett tapasztalataikról útkeresésikről a Borkonyha képviseletében Tónya István, míg az Onyx részéről Niszkács Anna és Salfai-Kovács Gergely számolt be.
A délután során a legnépszerűbb vörösborok kerültek terítékre, valamint a poharakba. Bott Frigyes a Kékfrankos szépségeit, ifj. Heimann Zoltán a Kadarka, Malatinszky Csaba pedig a Cabernet Franc érdemeit ecsetelte. Szavaiknak nyomatékot adott a poharakba töltött borok szépsége.
A konferencia végére a bormarketing, borturizmus kérdésköre került. Minél több edukáció, annál több borturizmus, minél több borturizmus, annál több helyben eladott bor. Minél több helyben eladott bor, annál sikeresebb borászat, minél több sikeres hazai borászat, annál prosperálóbb nemzetgazdaság, és nagyobb vidéki népességmegtartó erő. A dolgok tehát összefüggnek, és mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy képességeink szerint tegyünk e folyamat segítése érdekében.
(dékányT)
