Tavaly nyártól a Tokaj-Hétszőlő korábbi birtokigazgatója, Kovács Tibor került a Tokaji Kutatóintézet Szőlészeti és Borászati Kutató Nonprofit Kft. élére. Januárban elkészült a kutatóintézet új központi épülete Tarcalon. Az új, 650 m2-es épület három laborral, kutatóhelyekkel, a legkorszerűbb eszközökkel felszerelve készen áll ahhoz, hogy új fejezetet nyisson a Tokaji Borvidék szakmai életében. Erről beszélgettünk az intézet vezetőjével, dr. Kovács Tiborral.
- Milyen előzményei voltak a jelenlegi intézeti formának?
A Tokaji Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet régóta létezik valamilyen formában. Az ötvenes évek elején alapították meg a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetek hálózatát, ami budapesti központú volt egri, tokaji, badacsonyi, pécsi, kecskeméti állomáshelyekkel, majd a központ leköltözött Kecskemétre. Ezeket aztán pénzügyileg átvették a helyi nagy borászati cégek, ami nem tett jót a kutatásnak, mindenesetre ez így ment itt is a privatizációig. A tarcali kutatóintézethez meglehetősen nagy szőlőterület tartozott, a Szarvas dűlőtől a Deákig mintegy 70 hektár, aminek a feldolgozása is itt történt, ennek az épületnek az elődjében. Ez aztán eléggé vissza lett fejlesztve, a kutatók is volt szolgálati lakásokba költöztek. Innen költözhetünk most be az új épületbe. A felszerelés is ehhez volt igazítva kis laborral, meg néhány kutatói szobával.
Erhardt Gábor tervei alapján elkészült az új központi épület
- Milyen fontosabb egységek kaptak helyet az új épületben?
A földszinten van egy borászati, egy mikrobiológiai és egy talajtani labor, fent pedig a kutatói helyiségek, továbbá itt található a 20 fő részére kialakított kóstolóterem is. A Tokaji Borbíráló Bizottság (TBB) kéthetente minősíti a borokat Tokajban, ami most ide fog költözni ebbe a terembe, de ez a borvidék legkorszerűbb kóstolóterme, így nyilván sok minden egyébre is használni fogjuk, például sommelier-képzésre, tanfolyamokra. Nyilván a Kutatónak Tokaj szakmai életébe sokkal intenzívebben bele kell kapcsolódnia, mivel most már ehhez a feltételek adottak, mi meg nyitottak vagyunk hozzá.
A kémiai laboratórium a legmodernebb eszközökkel lett felszerelve
- És mi lesz a sorsa a szomszédos épületnek, a Rákóczi Szüretelőháznak?
Még ebben a hónapban elkezdődnek a munkálatok ott is, és remélhetőleg mához egy év múlva már el is készül az épület felújítása. A felső szinten konferencia-terem lesz, ezen felül lesz még három kiállító-terem, továbbá a boltíves előtér is felújításra kerül, ahol szakmai rendezvényeket lehet majd tartani.
20 borbíráló számára biztosít férőhelyet a kóstolóterem
- A szüretelőház hatalmas pincéje is kap funkciót?
Ez az egyik legszebb tokaji pince négy párhuzamos, egyenként 70 m.-es ággal, ami akár egy 100 hektáros szőlőterület termését is befogadná. Mivel a kutatóintézethez nem tartozik szőlőbirtok, így most ennek a pincének egyelőre nincs funkciója, egy ágat majd valószínűleg berendezünk, hogy ne legyen üres.
A Rákóczi Szüretelőház pincéje
- Nem is lesz a kutatóintézetnek szőlőterülete?
Van itt felettünk egy állami tulajdonban lévő 2 hektáros szőlőterület, ezt szeretnénk kezelésbe venni, folyamatban van annak intézése, hogy a kezelői jogot megszerezzük. Ezen egy körülbelül 30 éves, elöregedett állomány van jelenleg, amit szeretnénk újratelepíteni. Előrelépni csak úgy lehet, ha megvan az a több száz változat, ami Tokaj fajtaválasztékához hozzá tartozik. Ezeket be kell gyűjtenünk, hiszen ha nem lépünk, akkor ezek folyamatosan tűnnek el. Ezek az idős szőlők általában idős emberekhez tartoznak. Ha ők kihalnak, a szőlőjüknek is vége, mert ha jön egy új tulaj, az rendre újratelepít. A régi tőkéket kivágják, mi meg itt maradunk a hatvanas, hetvenes évek klónjaival, ami egy meglehetősen szűk merítési lehetőség. Ha ezt nem csináljuk meg, húsz-harminc év múlva már nem lesz hová visszanyúlnunk. Ez nagy munka lesz, lízingelni fogunk terepjárókat, hogy bejárhassuk a borvidéket és felkereshessünk régi ültetvényeket, kereshessünk régi fajta-változatokat.
Kovács Tibor: Minden eszközünk megvan hozzá, hogy a borvidék mozgatórugójává váljunk.
- Szakmailag milyen irányba kívánja vinni a borvidék borkészítési filozófiáját az intézet?
Ahogy annak idején a Tokaj Hétszőlőt átalakítottuk bio-gazdaságra, úgy most a kutatóintézetben is nekünk kéne az élen járni ezen a területen, és a termelőknek bemutatni, hogy miért jó a bio-gazdálkodás, hiszen ha a birtokok előrébb járnak, mint a kutató, az nem túl szerencsés. Annak örülnék, ha itt folyamatosan jönnének emberek tanácsot kérni, mert hiszen különben kitől mástól?
Dékány Tibor
