Idén nyolcadik alkalommal került sor „Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka” c. pályázatunk kiírására. Olvasóink szavazata alapján született meg a legszebb pincészetek köre. Hogy mely kategóriában mely pincészetek kerültek a legszebbek közé, arról itt számoltunk be. A legszebbek legszebbjeit pedig szerkesztőségünk tagjaiból, valamint a SZIE szőlészeti és borászati tanszékeinek professzoraiból, emeritus professzoraiból, valamint az előző évben nyertes birtokok vezetőiből álló zsűri látogatja sorra, hogy végül megállapítsuk a végső sorrendet. Ennek során a héten a villányi Vylyan birtokra látogattunk.
Energikusan zengő kabóca-muzsika, pálmák, jukkák erőteljes napsütés és vibráló levegő, egyszóval hamisítatlan mediterrán atmoszféra fogad minket a Vylyan Szőlőbirtok teraszán. Hihetnénk, hogy mindez csak a látszat, ám érzékeink nem csalnak. Stefano di Blasi, a Vylyan toszkán tanácsadója is megállapította, hogy most már évről évre növekvően rendszeresen magasabb cukorfokkal szüretelnek Villányban, mint Toszkánában, véleménye szerint ennek fő oka, hogy ott a tenger hatása hűvösebb éjszakákat eredményez, míg a magyar mediterráneumban a Szársomlyó mészkövei kályhaként sugározzák vissza éjjel is a meleget. Rákosi pajtás egykori álma a magyar narancsról most a globális felmelegedéssel már-már nincs is olyan távlati messzeségben, mint az áhított kommunizmus felépítésének reménye. Annak idején a villányi templomdombra telepített narancsliget az első télen kifagyott ugyan, de elképzelhető, hogy a Vylyan-terasz környékén lassan már újra meg lehetne próbálkozni vele.
A Vylyan életérzés itt a teraszon mindenkit magával ragad
Nem csoda tehát, hogy az a bizonyos Vylyan életérzés itt a teraszon mindenkit magával ragad. A bornak mindig a születési helyén van a legnagyobb varázsa – hát még egy ilyen környezetben, a Szársomlyó, meg a Fekete-hegy ölelésében. Ipacs Szabó István, a birtok főborásza fogadta népes delegációnkat, melyben szerkesztőségünk tagjain kívül megjelent a SZIE professzor emeritusa ugyanúgy, mint nemzetközi borbíró, valamint az előző évi kiírás nyertes borászatainak vezetői. Ipacs Szabó István munkájával, tehetségével napjainkra a borvidék egyik vezéralakjává nőtte ki magát, aki nem csupán a Vylyan birtok, hanem az egész borvidék stílusának egyik meghatározó alakja. Jelentős szerepet vállalt magára a Villányi REDy stílusának kialakításában, hiszen a borvidék korábbi összefogásából megszületett nagyformátumú Villányi Franc után szükség volt arra, hogy megmutatkozzon Villány könnyed oldala is. A Portugieser vagy Kékoportó Villány fő fajtája, a portugieser-alapokra felépített REDy-t, melynek megformálásában Ipacs Szabónak meghatározó szerep jutott, elsősorban a fiataloknak, az Y-generációnak szántak, persze nem csak a fiatal korosztálynak, hanem mindenkinek, aki szereti a könnyed, gyümölcsös borokat.
Ipacs Szabó István munkájával, tehetségével napjainkra a borvidék egyik vezéralakjává nőtte ki magát
A 120 hektáron gazdálkodó borászat szlogenje: „Nem növekszünk, hanem fejlődünk”, vagyis nem kívánnak területileg bővülni, meglévő területüket ideális birtokméretnek tekintik. A birtok szíve a Nagyharsány feletti Fekete-hegy déli lejtőjén elhelyezkedő Dobogó dűlőn lévő 25 hektáros terület, amin a pincészet központja is elhelyezkedik. Ezen kívül a Mandulás dűlőn 26 hektáros, a Városhegy, a Gombás, valamint a Pillangó dűlőn egyaránt nagyjából 25 hektáros területen műveik a szőlőt. Termékeik sajátságos karakterűek, azzal együtt, hogy a villányi termőhely minden kellemes sajátossága érződik rajtuk, mégis valami sajátos könnyedség és elegancia teljesíti ki boraik karakterét.
A Portugieser a Villányi REDy alapbora
Ültetvényeiket a műholdas vigor rendszer alapján tartják állandó kontroll alatt. Kordonos művelési módról Guyot-rendszerre váltottak, ami jobban szabályozható. 2, 2.20 x 0,80 m.-es sor-, és tőközre állították be ültetvényeiket a birtok teljes területén. Odafigyelnek a talaj szerkezetére, gondot fordítanak a talajlazításra. Minden dűlőjükben elhelyeztek meteorológiai megfigyelő-állomást, rovarbúvóhelyek, valamint 720 madárház biztosítja a birtok természetközeliségét. A bio-művelési módokat szimpatikusnak találják, ám – lévén hogy a kritériumok még nem szilárdultak meg teljeskörűen – egyelőre nem tervezik az átállást. A fejlődés nem áll meg, most éppen 1 hektáron Kékfrankost és Cabernet Franc-ot telepítettek a nem megfelelően teljesítő Cirfandli-tábla helyén, valamint a palackozó gépsor lecserélése is aktuálissá vált.
Debreczeni Mónika birtokigazgató
De a Vylyan nem csak a borról szól. Debreczeni Mónika birtokigazgató a közgazdaságtudományi és szakfordítói végzettsége mellé 2003-ban borászati szakirányú diplomát is szerzett a Wine and Spirit Education Trust londoni intézetében. Ő nem elégedett meg azzal, hogy a Vylyan a térség egyik legelismertebb borászata lett, hanem nyitott a művészetek felé is.
Mint mondja, „Hiszünk a bor és a művészet összetartozásában. Belső szükségletből, a művészet iránti igényünkből szövődött a Vylyan életébe minden olyan érték, ami természetes, stílusos és hiteles. Emiatt hoztuk létre művészi címkepályázatunkat, a Művészi Hordó kiállítást, s az Ördögkatlan fesztivált is, melyek reményeink szerint borainkon túl további élményeket nyújtanak sokak számára.”
A Vylyan nem csak egy a villányi pincészetek sorában, hanem vendéglátói, rendezvényszervezői, fesztiválszervező ünnepi programjaikkal a borvidék borturizmusának központi szereplőjévé vált.
DT
