Beregszász, ahol a háború árnyékában is a jövőt építik
Amíg hazánkban a globális felmelegedés meg a rendkívül aszályos év miatt a szőlőtermelésben mintegy 30%-os volt a hozamveszteség, addig Kárpátalja legnagyobb borászatánál, a Chateau Chizaynál rekord terméssel szüretelnek. Itt a Kárpátok alján telt, egészséges fürtök várták a szüretelőket és nyilvánvaló, hogy az egész Kárpát-medence legszebb termését hozta ez az esztendő. A szőlőművelés békeidőben is komoly szakmai felkészültséget, jelentős anyagi ráfordítást és folyamatos munkát igényel. Háborús körülmények között mindez jóval nehezebb,így a legnagyobb elismerés illeti a borászatot, hogy áldozatokat hoz Kárpát-alja legnagyobb szőlőterületének fenntartása érdekében.
Beregszász, a város szőlőhegye felől
Beregszászt és környékét évszázadok óta a Kárpát-medence legszebb szőlőtermő vidékei között tartják számon. A város és a környező hegyek arculatát mindmáig meghatározzák a szőlőültetvények, amelyek nemcsak gazdasági értéket képviselnek, hanem egy történelmi táj szépségének, kulturális örökségének és emberi szorgalmának is kifejezői. A múlt század elején a Szőllő-Bor-Gyümölcs című szaklap találóan fogalmazott: „Beregszászt a szőlőhegyéről, a szőlőkultúrájáról éppúgy ismernie kell mindenkinek, mint ahogy Velencét ismerik a Szent Márk teréről, gondoláiról, a Tátrát havas csúcsairól, Karlsbadot gyógyforrásairól.”
Kárpátalja legnagyobb egységes szőlőterülete
Ez a gondolat ma is érvényes. Csakhogy napjainkban Ukrajna nevének hallatán elsősorban a háború, a pusztítás és a bizonytalanság jut eszünkbe. Annál figyelemreméltóbb, hogy Kárpátalja, a magyar határ közvetlen szomszédságában, még mindig képes megőrizni valamit régi szépségéből, miközben borászata olyan eredményeket mutat fel, amelyekre nemcsak a helyiek, hanem az egész Kárpát-medence büszke lehet. Ennek egyik legszebb példája a beregszászi központú Chateau Chizay, amelynek története ma már nem csupán a minőségi bortermelésről, hanem a kitartásról és a jövőbe vetett hitről is szól.
A táj, amelyet érdemes megőrizni
A Beregszásztól Nagyszőlősig vezető út egykor zöldellő szőlőhegyek között kanyargott. A korabeli leírások szinte költői lelkesedéssel számoltak be a milliónyi szőlőtőkéről és a gyümölcsfákról, amelyek a tájat egyedülálló szépségűvé tették. Aztán jött a történelem: a szovjet korszak kollektivizálása, a hagyományos gazdasági szerkezet felbomlása és a szőlőkultúra visszaszorulása. A hajdani összefüggő ültetvények helyén sokfelé már csak kisebb-nagyobb szőlőterületek maradtak. A rendszerváltozást követően azonban új lehetőség nyílt a minőségi szőlőtermesztés újjáélesztésére. Kisebb és nagyobb birtokok kezdtek ismét építkezni, és ezek között különleges helyet foglal el a Chizay, amely a térség első, minőségi termékeivel országos és nemzetközi figyelmet kivívó borászatai közé tartozik.
A ciklonpályák északabbra tolódtak, Kárpátalján nem volt aszály
A birtok ma összesen 272 hektáron gazdálkodik: Beregszászon 70, Medencén, azaz Migyanicán 121, Závidfalván, ukrán nevén Zavidovón pedig 81 hektáron műveli a szőlőt. Ez a méret önmagában is jelentős, ám az igazi érték abban rejlik, hogy az ültetvények a táj szépségének megőrzéséhez is hozzájárulnak.
A Cserszegi fűszeres október közepén teljes érésben, egészségesen szüret előtt
A beregszászi Kishegy déli lejtőin, festői környezetben, a Tiszától mintegy tíz kilométerre északra 200–300 méteres tengerszint feletti magasságban sorakoznak a szőlősorok. Muskotály, Cserszegi fűszeres, Tramini, Sauvignon blanc és Rajnai rizling mellett Pinot noir, Merlot, Cabernet sauvignon, Cabernet franc és Alibernet is terem itt. Medence a Kárpátok északi vonulatának lábánál fekvő, különleges adottságú termőhely, ahol a Furmint, az Olaszrizling, a Pinot blanc és a Kékfrankos mellett a grúz eredetű Saperavi is megtalálható. A Rika folyó mentén elterülő závidfalvi birtok 300–400 méteres magasságával már egy másik arcát mutatja Kárpátalja szőlőtermesztésének. E három birtoktest együttese nemcsak a termőhelyek változatosságát kínálja, hanem a borászat számára is lehetőséget teremt arra, hogy különböző fajtákból, eltérő természeti adottságok között szülessenek karakteres borok.
Építkezés a háború idején
A szőlőművelés békeidőben is komoly szakmai felkészültséget, jelentős anyagi ráfordítást és folyamatos munkát igényel. Háborús körülmények között mindez még nehezebb. A bizonytalanság, a munkaerő megtartásának nehézségei, a megemelkedett költségek és a gazdasági környezet kiszámíthatatlansága különösen nagy terhet ró a vállalkozásokra. A Chizay tulajdonosi háttere azonban nem a visszavonulást választotta. Miközben számos vállalkozás a túlélésre rendezkedik be, a borászat a jövőbe fektet. Kora tavasszal a beregszászi Kishegy hét hektáros területén korszerű acéloszlopokra cserélték a támrendszert, és a fejlesztések ezzel nem értek véget: a beregszászi központban korszerű pezsgőüzem épül.
Az épülő pezsgőüzem
Ezek a beruházások jóval többet jelentenek egyszerű műszaki korszerűsítésnél. Azt üzenik, hogy a tulajdonosok hosszú távon gondolkodnak, hisznek a térségben, az itt élő emberek munkájában és a kárpátaljai borászat jövőjében. Aki ma szőlőt telepít, támrendszert újít fel vagy pezsgőüzemet épít, az nem csupán a következő szüretre készül: évekre, évtizedekre előre tervez. A 272 hektáros ültetvény fenntartása ráadásul a táj megőrzésének is egyik legfontosabb eszköze. A szőlő az emberiség egyik legszebb tájformáló alkotása: a természet adottságait és az ember munkáját egyesíti, évszázados kultúrát teremt, és olyan harmóniát hoz létre, amelyet más mezőgazdasági művelési formák ritkán képesek megközelíteni. A Chizay tulajdonosai ezért nemcsak egy borászat működtetéséért érdemelnek elismerést, hanem azért is, mert a háború közepette is vállalják ennek a különleges tájnak a gondozását.
Szép minőséget adott az Alibernet fajta is
A birtok szépségének híre nemzetközi szinten is visszhangra talált: a borászat közlése szerint tavaly decemberben a bordeaux-i „Le tour du Monde en 50 régions” válogatás a világ ötven kiemelkedő szőlőtermő vidékét bemutató összeállításában is helyet kapott. Ez különösen fontos visszaigazolás egy olyan térség számára, amelynek értékeit a háború hírei gyakran háttérbe szorítják.
Amikor a természet is a borászat mellé áll
Az idei évjárat különleges ajándékot hozott a Chizay számára. A kedvező természeti körülmények nyomán a szőlő egészséges, telt fürtökkel érlelődött, és a borászat beszámolója szerint minden korábbi évjáratát felülmúló termést takaríthattak be. A hozamtöbblet megközelítőleg nyolcvan százalékos volt, ami rendkívüli eredmény egy olyan időszakban, amikor Európa számos borvidéke éppen az időjárási szélsőségek következményeivel küzd. Magyarországon a forró, csapadékszegény nyár sok termőhelyen jelentős terméskiesést okozott. Kárpátalján viszont az adott évjárat helyi időjárási viszonyai kedvezően alakultak. A Chizay ültetvényein a szőlő hosszabb érési időt kaphatott, a fürtök egészségesen fejlődtek, és a későbbi szüret lehetőséget teremtett a megfelelő érettség elérésére. A hosszabb tenyészidő önmagában nem garantál jobb bort, ám megfelelő időjárás és egészséges termés mellett elősegítheti a gazdagabb aromák és a kiegyensúlyozottabb savszerkezet kialakulását.
A szakmai háttér olajozottan irányította idén is a munkálatokat
A klímaváltozás következtében Európa hagyományos borvidékein egyre nagyobb kihívást jelent a savak megőrzése és az optimális szüreti időpont megtalálása. A melegebb termőhelyeken a gyors érés, a túlzott cukorfelhalmozódás és a savvesztés egyaránt megnehezítheti a borászok dolgát. A Kárpát-medence északkeleti peremén fekvő Kárpátalja ezért különösen érdekes lehet a jövő szempontjából: adottságai, fekvése és változatos termőhelyei új lehetőségeket kínálhatnak a minőségi bortermelés számára. Talán nem túlzás azt mondani, hogy Beregszász a következő évtizedekben a nagy érlelési potenciállal rendelkező borok egyik figyelemre méltó központjává válhat. A piemonti párhuzam egyelőre inkább a jövő lehetőségeit jelzi, mintsem már bizonyított rangsort, de éppen ez adja a gondolat izgalmát. Ha a kedvező termőhelyi adottságokhoz következetes szakmai munka, megfelelő szüreti döntések és hosszú távú beruházások társulnak, a térség komoly nemzetközi figyelmet vívhat ki magának.
Minőség, amelyet a nemzetközi eredmények is igazolnak
A Chateau Chizay borainak színvonalát nemzetközi versenyeken elért eredményeik is jelzik. A borászat 2025-ös Furmintja a Decanter értékelésén 94 pontot kapott, a Berliner Wine Trophy közelmúltbeli versenyén pedig a 2021-es Tramini és a 2022-es Furmint is aranyérmet nyert. Ezek az elismerések azt mutatják, hogy Kárpátalja nemcsak a szőlőművelésre alkalmas, hanem a nemzetközi mezőnyben is értékelhető borok előállítására képes.
Chateau Chizay – csúcsminőség Ukrajnából
A minőség alapja a szőlőben kezdődik. A birtokon a növényvédelemben korlátozott szerhasználatra építő, az európai agrár-környezetgazdálkodási elvekhez igazodó gyakorlatot alkalmaznak, és nem használnak gyomirtó szereket. Kiemelt figyelmet fordítanak az amerikai szőlőkabóca megfigyelésére is: a kihelyezett csapdákat rendszeresen, a lárvafejlődés érzékenyebb szakaszában akár naponta ellenőrzik, hogy szükség esetén gyorsan beavatkozhassanak. A szőlő egészségének megőrzése ugyanis nemcsak az adott évjárat minőségét, hanem az ültetvények hosszú távú életképességét is meghatározza.
A Merlot tábla felújított támfalakkal csúcsminőséget adott
A Chizay története arra is emlékeztet, hogy egy ország vagy egy térség mezőgazdaságát nem lehet általánosító előítéletek alapján megítélni. A termékek minőségét, az alkalmazott technológiát és a termelés körülményeit minden esetben konkrétan kell vizsgálni. A beregszászi borászat eredményei éppen azt mutatják, hogy következetes szakmai munkával, korszerű fejlesztésekkel és a termőhely iránti tisztelettel nemzetközi színvonalú borok születhetnek.
A remény szőlősorai
A Chateau Chizay idei sikere több egyszerűen jó évjáratnál. Egy olyan közösség teljesítményét jelképezi, amely a nehézségek ellenére sem mond le a munkáról, az értékteremtésről és a jövő építéséről. A tulajdonosok kitartása, a szakemberek hozzáértése és a gondosan művelt ültetvények együtt teszik lehetővé, hogy Beregszász környékén a szőlőhegyek ma is élő, lélegző részei legyenek a tájnak. A történelem során sokszor változtak a határok, a rendszerek és a gazdasági körülmények, de a szőlő megmaradt a vidék egyik legfontosabb kincsének. Ma, amikor a háború árnyéka vetül Kárpátaljára, talán még erősebben érezzük, milyen nagy jelentősége van annak, ha valaki nemcsak megőrzi, hanem gyarapítja is ezt az örökséget.
Hála és elismerés illeti mindazokat, akik a Chateau Chizay mögött állnak, és akik a háborús körülmények között is gondoskodnak arról, hogy a 272 hektáros birtok továbbra is a kárpátaljai táj ékessége maradjon. Mert a szőlősorok nem csupán a következő bor alapanyagát hordozzák. A folytonosságot, a megújulást és a békébe vetett reményt is jelképezik. Beregszász szőlőhegyei ma is azt üzenik: a természet szépsége és az ember alkotóereje a legnehezebb időkben is képes új értékeket teremteni. És ha egyszer végre megszületik a béke, arra Chizay pezsgővel illik majd koccintani!
Dékány Tibor
