2012-ben került sor először a „Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka” pályázat megrendezésére. A szőlő, a szőlővel borított domboldalak, hegyoldalak a Pannon vidék nélkülözhetetlen tájalkotó eleme. A szőlő-, és borkultúra az emberiség 6000 éves tradíciója, megmaradása, fenntartása a Pannon táj kultúrkincse, aminek megőrzése, fejlesztése elsődleges fontosságú. Ebből a felismerésből indítottuk el mozgalmunkat, pályázatunkat, féltő gonddal fordulva a hazai borvidékek értékőrző képességeinek fenntartása felé. Szeretnénk, ha szőlőhegyeink szépségének megőrzése kultuszt teremtene.
Ez évben tizenötödik alkalommal került sor Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka pályázatunk kiírására. Ahogy ezelőtt is, idén is három kategóriát jelöltünk ki a birtok-méreteknek megfelelően. A 10 hektár alatti birtokok a Kisbirtok, a 11-50 hektáros szőlőterülettel rendelkező borászatok a Középbirtok, míg az ezen felüliek a Nagybirtok kategóriában mérethették meg esztétikumukat és minőség iránti elkötelezettségüket.
A már jól bevált metodikánk szerint kategóriánként az internetes szavazás 3-3 befutó borászatát emeltük be a legjobbak közé, így eleve olvasóink határozták meg az érmesek mezőnyét, akik Facebook-profiljaik segítségével közvetlenül és egyszerűen tudták leadni szavazataikat. Az olvasói szavazatok alapján díjazásra ajánlott 3X3 szőlőbirtokot szerkesztőségünk tagjaiból, az előző év első-helyezettjeinek képviseletéből, valamint a MATE szőlészeti és borászati tanszékeinek professzoraiból, emeritus professzoraiból álló zsűri látogatja sorra. Idei hatodik utunk Neszmélybe vezetett, Rábai Katalin borászatához.
Mindig örömmel látjuk új, minőségi borászatok megjelenését, így izgalommal vegyes érdeklődéssel érkeztünk Neszmélybe, hogy felkeressük ezt a kis duna-menti borászműhelyt. A magyar borvilág számos olyan történetet ismer, amelyben több generációs hagyomány öröklődik tovább a családban. Rábai Katalin életútja azonban egészen más. Az ő története azt bizonyítja, hogy a borászat iránti elkötelezettség nem feltétlenül örökség kérdése, hanem sokkal inkább a kitartásé, a tanulásé és a minőség iránti szenvedélyé.
Rábai Katalin Budapesten született, közgazdászként végzett, és hosszú éveken át a marketing világában dolgozott. Élete minden szempontból a fővároshoz kötődött, a szőlőhöz és a borászathoz pedig semmilyen kapcsolata nem volt. Férjével azonban szívesen barangolták be Magyarország legszebb tájait. Különösen közel került hozzájuk a Dunakanyar és a Duna menti vidék, amely Budapest közelsége ellenére mindig képes volt kiszakítani őket a városi hétköznapokból.
Kalandból elhivatottság
Egy ilyen kirándulás során, 2004-ben következett be az a fordulat, amely alapjaiban változtatta meg Katalin életét. Férje egy neszmélyi villához vitte, ahol váratlan meglepetés fogadta: az ingatlant titokban megvásárolta számára. A gyönyörű panorámájú villa azonban nem csupán egy házat jelentett, hanem egy hektárnyi szőlőültetvényt is.
Az új tulajdonos előtt két út állt. A legegyszerűbb megoldás az lett volna, ha felszámolja a szőlőt, és a birtokot csupán hétvégi pihenőhelyként használja. Katalin azonban úgy érezte, hogy a tőkék kivágása egyfajta vétség lenne a természet és a táj ellen. A szőlő megérdemelte az esélyt, ő pedig úgy döntött, hogy megismeri azt a világot, amelynek addig kívülálló szemlélője volt.
Beiratkozott a Borscola képzéseire, ahol előbb az alapfokú, majd a középfokú borismereti tanfolyamot is elvégezte. A tanulás során egyre mélyebben merült el a szőlészet és a borászat világában, ám maximalista személyisége nem elégedett meg az alapok elsajátításával. Mivel mindig is kérlelhetetlenül törekedett a minőségre, úgy érezte, hogy csak akkor lehet hiteles gazdája birtokának, ha a szakma gyakorlati oldalát is magas szinten megismeri. Ezért elvégezte a Soós István Borászati Technikum és Szakképző Iskola képzését is.
A tanulás évei alatt fokozatosan alakult ki saját elképzelése a neszmélyi borokról. Felújította ültetvényét, korszerűsítette a gazdaságot, és olyan szőlőfajták mellett kötelezte el magát, amelyek jól érzik magukat a borvidék adottságai között. Az Irsai Olivér, a Hárslevelű, a Szürkebarát, a Chardonnay és az Olaszrizling mellett Cabernet sauvignon is helyet kapott a telepítésekben.
Ezt is csak „pontosan és szépen…”
A szőlő mellett a pincészet technológiai hátterének fejlesztése is fontos szerepet kapott. Hűthető acéltartályok, korszerű légtechnikai megoldások, páraelszívó és sterilizáló légforgató rendszer, valamint a modern borkészítés teljes technológiai vertikuma segíti munkáját. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a szőlőben megszülető érték a lehető legmagasabb minőségben jelenjen meg a palackban.
A 2004-ben kezdődő tanulási folyamat több mint egy évtizeden át tartott. 2015-ben érkezett el egy fontos mérföldkőhöz, amikor felkérte Kamocsay Ákost, a neszmélyi borászat legendás alakját és az Év Bortermelője címmel kitüntetett szakembert, hogy mondjon véleményt a borairól. A találkozás meghatározó jelentőségűnek bizonyult. Kamocsay Ákos elismerően nyilatkozott a tételekről, ami komoly szakmai megerősítést jelentett Katalin számára. Ez a pozitív visszajelzés új lendületet adott terveinek, és még nagyobb hittel folytatta birtokának fejlesztését.
Az évek során egyre világosabbá vált számára, hogy a mai borfogyasztó nem csupán bort keres, hanem élményt is. Ennek jegyében két és fél évvel ezelőtt a borászat mellé egy hangulatos panzió is társult. A vendégeket igényesen kialakított szobák, gondozott kert, jakuzzi és a természet közelsége várja. A birtok így nem csupán borászati helyszín, hanem valódi kikapcsolódási célpont lett azok számára, akik néhány napra szeretnének elszakadni a hétköznapoktól.
Ehhez a térség adottságai is jelentős mértékben hozzájárulnak. Neszmély különleges fekvése, a Duna közelsége, a nemzetközi kerékpárút nyomvonala, valamint a település hajózási emlékei és múzeuma mind olyan vonzerőt képviselnek, amelyek évről évre egyre több látogatót csábítanak a vidékre. A bor, a természetjárás, a kerékpáros turizmus és a vízparti élmények harmonikusan kapcsolódnak össze.
Rábai Katalin története jól példázza, hogy a borászat nem csupán szakma, hanem életforma. Egy budapesti közgazdász és marketingszakember számára egy váratlan ajándék nyitotta meg az utat a szőlő és a bor világába, ám a sikert már saját szorgalma, kitartása és minőség iránti elkötelezettsége alapozta meg. A neszmélyi birtok ma ennek az útkeresésnek és fejlődésnek a kézzelfogható eredménye: egy olyan hely, ahol a természet, a vendégszeretet és a bor szeretete találkozik.
Fotók + beszámoló: Dékány Tibor
