A Tokaji Kutatóintézet tavaly rendezte meg nagysikerű, az 1990-1999-es évjáratú muzeális aszúk kóstolóját Tarcalon, a Rákóczi Szüretelőházban. Idén folytatódott az izgalmas sorozat a 2000 – 2009 közötti muzeális aszúk bemutatójával ugyanott, a Rákóczi Szüretelőházban.
Az eseményt Dr. Molnár Péter, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke, a Tokaj-hegyalja Egyetem Szőlészeti és Borászati Tanszékének vezetője nyitotta meg.
A tokaji különleges zamata
A tokaji aszú rendkívüli kincsünk, amely a világon egyedülálló. És hogy mi teszi azzá ezt a csodás nedűt?
- különleges ízvilága, amely miközben elsődlegesen édes, ugyanakkor mégis egyensúlyban is van, hiszen a savai kiegyensúlyozzák, és fantasztikus an gazdag harmóniát létrehozva
- gyógyhatása, ami különösen akkor volt fontos, amikor még nem voltak minden kórra speciális gyógyszerek
- eltarthatósága, lévén az egyetlen bor a világon, amely akár 100 évig, vagy annál is hosszabban eltartható, és megőrzi értékeit.
Így aztán mindig nagy érdeklődésre tarthat számon az egyes évjáratok kóstolása. A december 9-én a tarcali Rákóczi Szüretelőházban megtartott kóstolón a következő pincészetek boraiban lehetett gyönyörködni: Árpád-hegy Pince, Babits Borászat, Barta Pince, Béres Tokaj, Bodnár Pincészet Mád, Demeter Zoltán Tokaj, Disznókő Szőlőbirtok, Dobogó Pincészet, Erzsébet Pince, Füleky Tokaj, Grand Tokaj, Gróf Degenfeld Szőlőbirtok, Hermann Emerencia CsP, Kiss István pincészete, Matyisák CsP., Orosz Gábor Szőlőbirtok P., Pajzos Tokaj, Patricius Borház, Royal Tokaji, Samuel Tinon, Sauska-Tokaj, Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok, Tokaj Kikelet, Tokaj Nobilis, Tokaj-Oremus.
Emlékezetes a neves borszakíró, Hugh Johnsson kommentárja a 2000.-ben, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményi Nagykönyvtárában megrendezett „Az Évszázad Aszúkóstolóján”, amikor 100 éves aszú kóstolására is lehetőség nyílt. Akkor állapította meg a neves borszakíró, hogy nincs értelme vitatkozni azon, hogy régi-, avagy új stílusú aszút készítsünk-e, olyan aszút kell csinálni, amilyent 100 évvel ezelőtt is készítettek.
A tokaji egyedi eltarthatósága
Tokaj-hegyalja egyéniségének legfontosabb záloga a világviszonylatban egyedülálló gazdagság, amit a mezzoklimák, és a különböző vulkanikus, üledékes, vagy löszös talajok változatossága nyújt. Minden egyes dűlő külön karakter. A másik összetevője a az évszázadok alatt szelektálódott és a termőtáji adottságokat kiteljesítő szőlőfajták, a Furmint, a Hárslevelű, a Kövérszőlő, és a Sárga muskotály.
A hűvösebb, csapadékosabb évjáratok magasabb savtartalommal kerültek a hordóba, így ezek a borok ma is jobban megőrizték citrusosságukat. Az átlagos időjárási körülmények által dominált évjáratokban ott volt még a túláradó gyümölcsösség, a citrusok, a grapefruit, a sárgabarack, a birs, a naspolya ízjegyeivel. A melegebb évjáratok boraiban a datolya, füge, karamellizált gyümölcsök mellett olykor feltűntek gyógyfüves aromák.
A muzeális aszúkostoló megmutatta, hogyan fejlődik, hogyan érlelődik a palackban ez az egyedülálló borféleség. A kezdeti, édenkerti illatokat, zamatokat idővel felváltják olyan ízjegyek, amelyek nyilván a tokaji talaj ásványosságából, vulkanikusságából, gejzírességéből erednek ugyanúgy, mint a botritisz cinerea hatásaiból. A kóstoló során kiderült, hogy a bemutatott borok kivétel nélkül csodálatot érdemelnek. Csak annyi volt a hiányérzet, hogy nem tolonganak az eseményen a nagy külföldi megmondóemberek, véleményvezérek, borítészek. Érdemes volna a hazai bormarketingnek jobban figyelnie erre és az ehhez hasonló eseményekre, hogy legközelebb megfelelőbb külföldi visszhangot kapjon!
Dékány Tibor