A Heimann Családi Birtok vendégközpontjában került sor a Vindependent (Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége) által szervezett II. Ökológiai Szőlőtermesztési Minikonferenciára. Az Agrárminisztérium, a Biocont Magyarország és a Bartifarm támogatásában megvalósuló konferencia a legfrissebb ágazati tudomány és technológia mellett számos égető kérdéssel is foglalkozott a szőlőtermesztés és borkészítés jelenét és jövőjét illetően.
Az igazán igényes környezet – a Heimann Családi Birtok kóstolóterme, ahol mindig egy ideiglenes kiállítás emeli a tartózkodás fényét – igényes előadásoknak vált forumává. Wille-Baumkauff Márta, a Vindependent elnöke köszöntötte a konferencián megjelenteket.
Márta idén a Tokaji borvidéken a bio és biodinamikus szőlőtermesztés bevezetése érdekében végzett áldozatos munkájáért Életfa Emlékplakett Bronz fokozatot kapott. A szakmai munka mellett a szövetség célja egy olyan érdekképviselet, ami a döntéshozók felé mutat hatékonyságot. Ennek egyik eredménye például a pezsgőkészítés jelentékeny letétének eltörlése. Jelenlegi feladatuk a 2024 január 1-jétől bevezetésre kerülő, kormányrendelet által szabályozott kötelező visszaváltási rendszer (DRS / EPR) életszerű, célszerű és gazdaságos kialakításában való érdekképviselet. A hatékonyság növelése érdekében várják azon csatlakozókat, akik részt kívánnak venni jövőjük alakításában.
A konferencia nyitóelőadását dr. Lukácsy György, a MATE adjunktusa tartotta a magyarországi bioművelési tendenciákról. Első üzenetében arra irányította a figyelmet, hogy míg itthon egy ideihez hasonló kedvezőtlen évjáratot hajlamosak lehetnek megrázkódtatásként megélni az ágazati szereplők, addig Chilében az évjáratok változását leköveti az ármozgás, a szőlő ára például a duplájára nőtt.
Ezt követően ábrákon mutatta be a nagy európai termelők ökológiai művelés alá vont területeinek dinamikus növekvését, és Ausztria elképesztő gyors reagálására hívta fel a figyelmet. Kiemelte még, hogy Nyugat-Európában (Burgundiában) a biodinamikus lett az új bio termelés. Ezzel nem csupán a biológiai és biológiai művelés közötti különbséget hivatott szemléltetni, hanem a versenyképesség megőrzését is, ami a fenntartható rendszerek nélkül elképzelhetetlen.
Rámutatott a hiányos naprakész hazai adatok problémájára is; az elérhető hivatalos számok alapján pedig pont Chilével van a magyar ökológiai termesztés egy nagyságrendben, azaz legfeljebb 2%-a termőterületnek (természetesen a minősített ökológiai termelést számba véve).
Fontos pont következett Lukácsy György előadásában , amikor a biológiai termelés anyagi kockázatait és ráfordításait elemezte Bordeaux-i példán keresztül, hiszen ismét igen nehéz vonatkozó termelési adatokat találni Magyarországról. A végeredmény szerint – minden költséget és a kieső évjáratokat is beleszámítva – nagyjából 50%-kal magasabb a biológiai gazdálkodás bekerülési értéke. Hogy lehet, hogy külföldön mégis megéri az ökológiai gazdálkodás? A munkateljesítmény és bérezés kérdése az, ahol az egyik szakadékot találjuk, hiszen lehet, hogy a hazai szőlészeti munkáért fele annyit fizetnek, mint Németországban, de nálunk az elvárt teljesítmény is feleakkora. A tanúlság, hogy ha lépést akarunk tartani a világgal, akkor a termelékenységünkön javítani kell.
Az bizonyos, hogy a biológiai termelés kulcskérdése lesz annak, hogy a bortermelés egyáltalán stagnálni tudjon. Magyarország szölőültetvényei pedig 20 %-ban rezisztens fajtákból állnak, amit voltaképp nem használunk ki.
További tendenciózus elemek a bio termelés mellett a már említett biodinamika, ami segít közelebb lépni a szőlőhöz; a visszaállító szőlőtermelés (Regenerative viticulture) olyan elemekkel, mint pl. a humuszgazdagítás; a nettó nulla szén-dioxid kibocsátásra történő minősítés. Ültetvényszerkezetben az alacsony vízfogyasztás, és az alany nemes fajták választása (pl. poliklón ültetvények, szárazságtűrő alanyok stb.) Növényvédelemben a réz- és kénmentes technológiák fejlődése, a fekete rothadás és a fitoplazma kérdése. Talajtakarásban a helyi keverékek használata és a legeltetés elterjedése.
Jakab Mariann a Biocont Kft-től a biológiai növényvédelemről tartott előadást, amelyben feltárta, hogy a biológiai művelés egy komplex rendszer, és és bemutatta a szakdolgozatához elvégzett felmérését, amely a talaj minőségét vizsgálta különböző szőlőtermesztési technológiák mellett.
A talajszelvények közül egyértelműen a biodinamikusan művelt területről származó mutatta a legjobb eredményeket mind a humusz minőségében, mind pedig a talajélet aktivitásban és gazdagságában. A 1,5 méter mély szelvényt a porózus talajszerkezet jellemezte. A lösz alapon az aktív réteg vastagsága 40 cm volt, viszont a mélyásó giliszták járatait a szelvény teljes mélységben megfigyeltük, melyek javítják a levegőzöttséget, a vízbefogadó képességet és a tápanyag szolgáltatást egyaránt.
A hagyományos – konvencionális – művelés pedig a leggyengébb minőségű, azaz tömörödött, sekélyebb aktív rétegű, nehezen kiásható, gyökérzetben és talajéletben legszegényebb mintát adta. Jakab Mariann kiemelte, hogy a jó minőségű talaj olyan, mint az ember számára a jó minőségű étel, ebben pedig hatalmas szerepe van a humusznak. A Magyar Talajtani Társaság vizsgálatai szerint Nyugat-Magyarországon a humuszréteg kétharmadát, keleten az egyharmadát vesztettük már el, ami azonnali lépésekért és megoldásokért kiált. Ebben a Biocont igyekszik kivenni a szerepét, segít a gazdáknak megismerni a földjeik összetételét, felmérni azok minőségét, okszerű tápanyag visszapótlást végezni, a talajéletet serkenteni/gazdagítani, valamint a növény stressztényezőit csökkenteni.
Szabadi Gábor a Batifarmtól az ökológiai szőlőtermesztés elérhető gépesítéséről tartott előadást, melynek tanulsága, hogy tulajdonképpen hatalmas kínálat van a piacon a jobbnál jobb gépekből, csak pénztárcája legyen az embernek megfizetni. Jellemző tendencia, hogy egy géppel a lehető legtöbb funkciót el kívánják látni, illetve hogy évről évre jelennek meg az egyre kifinomultabb, hatékonyabb megoldások.
Tamasek Zoltán a biológiai növényvédelmi technológiák legújabb fejlesztését vette számba. Mérnökként a természetes okos megoldások híve, és komoly előrelépéseket valósítottak meg több kártevővel szembeni biológiai védekezésben. Kiemelendő a lisztharmat életciklusában és konvencionális kezelésében végzett kutatásuk, ami kimutatta, hogy tulajdonképpen a kénes permetezéssel elősegítik a gomba túlélését, a rezes permetezéssel pedig blokkolják a növény növekedését. Szerencsére nem csak az említett betegségre, de a feketerothadásra, a peronoszpórára és más egyebekre is tudnak okos, bio megoldásokat kínálni, amit folyamatos kutatásaikkal és kísérleteikkel tartanak naprakészen.
Miglécz Tamás az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézettől érkezve ismertette a takarónövényes sorközápolás lehetőségeit. A különféle előnyök és hátrányok ismertetésével együtt a háttérkísérletek eredményeit is megosztotta a közönséggel, és arra a végeredményre jutott, hogy mérlegelés kérdése, hogy ki milyen sorköztakarást választ. Ugyanakkor a támogatási rendszer újragondolására is felhívta a figyelmet, ugyanis a jelenlegi megközelítés nem áll igazán a hatékonyság szolgálatában. A sorköztakarók biológiai felhasználásúvá formálásában egyébként 2012-ben a Vindependent javaslatára kezdtek kísérleteket folytatni, tekintettel, hogy a külföldről behozott magkeverékek Magyarországon nem őshonos fajokat is tartalmaztak.
Tomcsányi Árpád a Tomcsányi Családi Birtok képviselőjeként a Biodinamika és a Natúrborok kapcsolatáról beszélt. Külföldi tapasztalatait Somlón honosította meg 3,5 hektáros családi gazdálkodásában. A biodinamika kulcs elemét abban határozta meg a zárt, visszaforgó rendszer mellett, hogy egy egészségesebb, eredetibb környezetet ad vissza a természetnek, mint amit a kiaknázó művelés eddig folytatott. Ez az eljárás épít a közösségi összefogásra is, így az együttműködő környezet az együttműködő emberek erősödését is elősegíti. 2017 óta foglalkoznak biodinamikus termeléssel: preparátumokat használnak, Sepp Moser féle föld-trágya visszajuttatást alkalmaznak, tulajdonképpen termőtalajt készítenek. Betakarításra kerülő szőlőjük 90%-ban hozza azt a minőséget, ami a bor készítéséhez szükséges. Boraikat hosszú seprős érlelésnek vetik alá, és mindeközben semmiféle romboló, mérgező hatású anyagot nem juttatnak a környezetükbe, sőt, elősegítik a humusz visszaépülését.
Végül, de nem utolsó sorban a házigazda szerepét betöltő családi birtoktól ifj. Heimann Zoltán, a Vindependent Bio szekciójának elnökségi tagjaként tartott előadást a birtok ökológiai átállásának tapasztalatairól. (E szekción keresztül a Vindependent a bio művelést alkalmazó termelők egyedüli érdekképviseleti szerve is hazánkban: ennek kapcsán a bio termelőket továbbképzések, információs rendezvények szervezése, adott esetben közvetlen tanácsadás révén is segíti.) Ifjabb Heimann Zoltán elmondta, hogy a 2022-ben megvalósult teljes átállás a biológiai művelésre, duplán megtérülő haszon, hiszen az érték, ami biztosítja a fenntartható termelést, vagyis a jövő megélhetését, egyben piaci elvárás is.
Márpedig a csökkenő hazai borpiac mellett a borkivitelt előtérbe helyező birtok enélkül aligha tudná megőrizni a versenyképességét. A növekvő exportkényszert a szőlész-borászok egy olyan felnőtt nemzedéke képes meglovagolni, akik egyfelől hitelesen tudnak beszélni arról, amit csinálnak, az ökológiai termléstől a biodinamikus hozzáálláson át a natúrborokig. S ha ehhez párosul egy európai nyitottság, műveltség, a külföldre történő márkaépítés többé nem jelenthet gondot. Ezzel együtt tisztában kell lenni azzal is, hogy mit keresnek a vásárlók: többnyire új termőterületeket, új fajtákat, megjegyezhető üzeneteket. Ez a nemzedék már a nemzetközi szintű közös kutatásban tud részt venni, és eredményeit megvalósítani. De legalábbis találkozik ezekkel a tapasztalatokkal, és haza tudja vinni a tudást, technológiát a nemzetközi szakmai fórumokról.
Az átállást megöröklő szőlészeti vezető Ivancsó Noémi hangsúlyozta, hogy a zöldmunka és a jelenlét elengedhetetlen a biológiai szőlőművelésben. Ifj. Heimann Zoltán pedig értékesítés szempontjából úgy foglalta össze a tapasztalatokat, hogy a ökológiai termelés mellett drasztikus egyéniséggyártásra van szükség a piaci láthatósághoz.
Tudósított: Hajdu Ferenc
fényképezett: Bozzai Zsófia, Hajdu Ferenc
